Lemezkritikák

Biztos vagyok abban, hogy nincs olyan fémszívű ember, akit nem érintett meg a Helloween muzsikája. De, hogy legalább egy lemezüket végighallgatta az eddigi 16-ból (ha jól számoltam a sorlemezeket), az hétszentség. Legyen az a germánok Hansen-es, Kiske-és, netán Deris-es időszaka. Mert valljuk, meg, a zenekarok pályafutását hajlamosak vagyunk az aktuális frontemberek kilétével azonosítani. Még akkor is, ha a Helloween fő arculatát a Markus Grosskopf/ Michael Weikath szerzőpáros határozza meg....

Az ifjú Token egyik nyári diákmunka alkalmával akarta földobni az unalmas munkát egy kis zenével. Saját diszkman-jén már mindent végighallgatott, amit hozott, így akkor kollégájától kapott kölcsön egy északi metálnak titulált zenei stílusú cd-t. Ez volt az a lemez, ami megnyitotta a metál kapuit Token előtt: Children of Bodom - Follow the Reaper. Köszönöm Tomi! Szóval a Bodom banda elég meghatározó mérföldkő az életemben, és épp ezért...

Nyilván megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik lemezt is lehet klasszikusnak nevezni. Ez többnyire az ember szubjektív véleményén alapszik, persze ettől még a beszédes lemezeladási adatokat nem lehet megmásítani. Ami tetszik a Népnek, az bizony tetszik. Punk-tum. Arra viszont kíváncsi lennék, milyen végeredménnyel zárulna egy olyan szavazás, melyben azt kellene eldönteni, hogy az Accept vagy az U.D.O. lemezeit szeretik-e jobban a rockerek. Lehet, hogy az erős nosztalgia, vagy valóban...

Nyolc év után ismét visszatér Budapestre a Metallica! A Live Nation jóvoltából hazánkba is elér a Hardwired… To Self-Destruct című új album turnéja. 2018. április 5-én az arénában lép fel a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb metalzenekara. Egészen a ’90-es évek elejéig ők voltak számomra az abszolút favorit, a kategóriák fölött létező félistenek. Máig a Master Of Puppets-et tartom annak a lemeznek, amely a heavy metal műfaján...

Múlthéten a KlasszikuShock rovatunkban Kieron a Paradise Lost örökérvényű Draconian Times lemezének bemutatójánál azzal érvelt, hogy a dark/goth műfaj legnagyobb bandájának, legjobban sikerült lemezét mutatja be. Kijelentését még abban a tudatban sem lehet cáfolni, megvétózni, hogy cikke írását biztos nagymértékben befolyásolta, az, hogy már lázban ég a pár nap múlva esedékes bécsi Paradise Lost/ Katatonia/ Lacuna Coil csúcshármas koncertjétől. Míg ő a bulira készül, én azon agyaltam, hogy egy...

Elképzelhető, hogy jelen írásommal néhány embernél kicsapom a biztosítékot, de vállalom a következményeket. Rádiósmúltamból, na és az ott szerzett tapasztalatokból tudom, hogy amíg világ a világ, egy rockrádióban a magyar rocker inkább kér mondjuk egy Pokolgép, Ossian, Lord, Edda stb. dalt, mint mondjuk egy Freshfabrik vagy egy Strong Deformity szerzeményt. Nyilván az elsőként felsorolt csapatok nagyobb múltnak örvendenek, mint az utóbbiak, én mégis úgy érzem, a magyar rockrajongóknál valahogy...

Azt hiszem, kevés embernek kell bemutatni az Anthrax csapatát. A srácok kisebb-nagyobb megszakításokkal, de közel harminc éve zúdítják ránk a metalt. A banda történetét több időszakra tagolhatjuk. Volt ugyebár a debütáló lemez még 1984-ből Neil Turbin énekessel. Kétségtelen, hogy azzal rakták le az alapokat, de a rajongók szemében mégsem hagyott maradandó nyomot. Aztán érkezett Joey Belladonna énekes és a ’80-as évek végére az egész világ a lábuk előtt hevert....

A Dark Angel a '80-as években Los Angeles legsúlyosabb thrash bandájának számított a Slayer mellett, 1986-os Darkness Descends lemezük mérföldkőnek számít a műfajban. A zenekar 1992-ig volt aktív, majd volt egy rövid újjáalakulásuk a 2000-es évek első felében, ez azonban nem bizonyult tartósnak.  A Los Angeles-i thrash veterán Dark Angel aztán 2014. április 26-án, szombaton Chile fővárosában, Santiago-ban adta első visszatérő buliját. Gene Hoglan dobos, Eric Meyer és Jim...

Hogy a Klasszikushock rovatba, vagy inkább a új lemezismertetők közé tartozik a Season of Mist kiadó jóvoltából újrakiadott első Inquisition lemez, az 1998-as Into the Infernal Regions of the Ancient Cult, azt mindenki döntse el maga. Jómagam úgy vélem, hogy ez az anno méltatlanul háttérbe szorult album, megérdemli a figyelmet, nem csak azért, mert úgy gondolom, hogy ez a legjobban sikerült black metal debütálás, hanem mert egy kezünkön megszámolhatjuk, hány...

A Tyketto a '90-es évek elejének egyik nagy ígérete volt, ám a korábbi Waysted frontember Danny Vaughn, Brooke St. James gitáros, Jimi Kennedy basszusgitáros és Michael Clayton dobos kissé későn érkeztek a színtérre, és a Don't Come Easy már a Geffenes szerződés ellenére sem volt képes sztárt faragni belőlük hónapokkal a grunge áttörése előtt. Ettől függetlenül a Don’t Come Easy mára már kultikus albumnak számít. Köszönhetően a Forever Young...