Lemezkritikák

Őszintén megmondom, a Kreatortól ez az első album, amit hallottam. Ugyan thrashernek tartom magam, de a germán thrash eddig valahogy kimaradt az életemből, inkább az amerikai bandákat részesítettem előnyben, azon belül is a Bay Area-vonalat, meg a Metallicát, Megadeth-t, satöbbi. Azonban, azt hiszem, sürgősen pótolni fogom a lemaradást, ugyanis nagy valószínűséggel a Kreator az év thrashlemezét adta ki, mindenkinek fel kell kötnie azt a bizonyost, ha meg akarja szorongatni...

Kicsit megkésve „szállítom” KlaszikuShock rovatunk újabb gyöngyszemét. Csúszásomnak oka nemes egyszerűséggel, a bőség zavarával magyarázható. Számtalan lemezről kellene még írnunk, ráadásul szemmel kell tartani az aktualitásokat is. Úgy is, ha néha ez fájó és szomorú. Miközben azon gondolkodtam melyik lemezt emeljem ki, olvastam a szomorú hírt az egykori kiváló TOTO énekes, Fergie Frederiksen haláláról. Adhatná magát, hogy akkor egy TOTO lemezt vegyek elő, mint anno szegény Clive Burr eltávozásának...

2010 végén új Motörhead stúdióalbum jelent meg. Kereken a huszadik. Úgy tűnik Lemmy érzékelte az idők szavát és az új lemezt korszerűbbé tette. Értem ez alatt az elektronika fokozott használatát, samplereket és egyéb kütyüket, illetve a rap betéteteket, a mélyre hangolt gitárokat és a tört ütemeket. Betojtatok mi? Természetesen ebből egy szó sem igaz. Sőt ez az album sokkal inkább a hagyományos Motörhead irányvonalat képviseli, mint az...

Jelenkorunkban szinte nagyítóval sem találni igazán karakteres rock bandát, annál inkább tele van a piac az egyéniség minden szikráját nélkülöző társasággal.  Arra ,hogy a címszereplő  társaságban rátalálok valami egészen újszerűre   - nyilván nem számítottam, de blődség is lenne eredetiséget várni egy olyan brigádtól ,akik nyíltan a nyolcvanas évek elemeiből építkeznek.  A 2013. végén megalakult los angelesi Shock metal brigád nem titkolt célja megidézni a nyolcvanas évek  L.A. Rock /...

A német Risk egy meglehetősen régi múltra visszatekintő zenekar. Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Witten városában 1967-ben alakult, akkor még Faithful Breath néven futó és a kornak megfelelően pszichedelikus rock, progresszív rockot játszó csapat a Scorpions után a második olyan bandának mondható, akik Németországban a fémzene útján próbáltak sikereket elérni. Faithful Breath néven 1967 és 1986 között tevékenykedtek, ám első hivatalos nagylemezük, a Fading Beauty csak 1974-ben jelent meg, amit még 5...

Kicsit megkésve számolok be a KlasszikuShock rovatunkban hazánk első glam rock nagylemezéről. Vuk kolléganők szombat estéként Glamblokk című műsorában szállítja nekünk a legjobb glam/sleaze muzsikákat, kiegészítve persze egy kis „történelemórával”. Legutóbb a nem túl acélos hazai színteret tárta fel. Ebből a műsorból kihagyhatatlan volt a Fix zenekar egyetlen nagylemeze, az 1989-es keltezésű Jó vagy nálam édes. Bevallom, örömmel hallgatom Vuk műsorát, mert bár zenei ízlésem elég vegyes skálán mozog,...

Akik ismernek, azok jól tudják, hogy nagy kedvelője és tisztelője vagyok Kalapács Józsi (vagy ahogy mi emlegetjük itt a Rocközönön, Jauzsi bácsi) munkásságának.   Biztos vagyok benne, hogy ő olyan ember, aki soha nem csinálna mást, csakis ezt, mert ez élteti és ezért él. Tavaly novemberben jelent meg az új Kalapács album. Hogy miért csak most a lemezkritika? Mert nem hiszek abban, hogy a lemez megjelenése után szinte...

A Hot Beaver egy stoner / grunge / desert rock stílusban mozgó zenekar, amelyet a Green Machine nevű Kyuss-tribute formációban már együtt zenélő Horváth „Sexy" Gábor basszusgitáros és ifjabb Kocsándi Miklós gitáros alapítottak. Nagyon nem vesztegették az idejüket, a tavalyi év során Vulcan Death Grip néven kiadtak egy négyszámos bemutatkozó EP-t, elértek egy kiváló második helyezést a Wacken Metal Battle tehetségkutató hazai fordulójában, illetve lezavartak az Ektomorf vendégeként egy...

A hazai modern extrém metal szcénát erősítő Omega Diatribe, egy 5+1 számos EP-vel ünnepli idén 5. születésnapját. Az aktuális korong, az Abstract Ritual kapcsán ugyancsak említésre méltó érdekesség, hogy a lemezanyagot a Suffocation (meg még pár tucat másik banda) ütőse, Kevin Talley dobolta fel. A Subsequent Phase képében egy jóféle Meshuggah-ízű nyitást tolnak honfitársaink az arcunkba. Szerencsére a gitárjáték nem merül ki a djent-ben megszokott random Wartburg-ütemekben és a 8. húr...

Lakhelyem, egyben szülővárosom manapság olyan hírekkel kerül be a köztudatba, hogy a szavazójoggal rendelkező polgárok a városvezetés irányítására újfent megszavazták a jogerősen börtönbüntetésre ítélt polgármestert, vagy esetleg egy olyan hír kerül megszellőztetésre, melyben dakoták fényes nappal az utcán machetével szabdalják egymást. Változnak az idők. Gyermekkoromban az akkor alig 8 ezer lakost számláló Gyömrő (ma már a rengeteg társasházakba való betelepülés miatt a lakosság száma közel duplájára rúg) a béke...