Ailafar – State Of Mind (2021)
State Of Mind címmel a Valve Studio Records kiadó gondozásában most pénteken jött ki a görög melodic rocker Ailafar új nagylemeze. A csapatról itthon vajmi keveset hallani, pedig a John Tzortzis gitáros által 2006-ban elindított banda friss lemeze már a negyedik a sorban. Tzortzis kezdetben saját dalötleteit írta ki magából, amit fel is demózott, de az igazi zenekarosdi 2009 környékén startolt. Szeptemberben el is kezdődtek a Long Way To...
Tool- Fear Inoculum (2019)
13 év bizony sok, akárhogy is nézzük. Ennyi idő telt el a Tool előző albuma, a 10,000 Days és az augusztus 30-án megjelent új lemez, a Fear Inoculum között. Itt rögtön el is oszlatnék néhány tévhitet, miszerint a lemez megírása ennyi időt vett volna igénybe – mert sajnos sokan ezt gondolják. Az új album megírásának első fázisa 2013-2014 környékén kezdődött el, az intenzív alkotói munka pedig több aktuális interjú alapján...
5 Guns West – Bad Boys Rock N’ Roll...
Egy valamit magára kicsit is adó zenerajongó már a lemezkiadó nevéből is következtethet arra, hogy nagyjából milyen muzsikát tartalmazhat az adott hanghordozó. Én dallampártiként évek óta figyelemmel kísérem az olasz Frontiers tevékenységét, megannyi remek hard rock/AOR/melodic metal muzsika sorakozik gyűjteményemben a kiadó cégére alatt. Persze aztán Serafino Perugino és lelkes csapata a nagyobb célközösség érdekében ráfókuszált a progresszív muzsikákra is, ezzel pedig engem kilehet kergetni a világból, így óvatosabban...
Éledezik a Dream Theater-Meghallgattuk a Distance Over Time-ot!
Semmi sem olyan mint régen, hangzik az ismert mondás. Így van ez a zenekaroknál is. Nehéz megütni azt a szintet amivel anno beléjük szerettünk, amivel anno megírták a legnagyobb slágereiket. Ha pedig olyan egyedit alkottak mint a Dream Theater 1992-ben, akkor egyenesen lehetetlen, akárcsak megközelíteni is. 2010 óta, mióta Mike Portnoy elhagyta a zenekart, ez a DT negyedik nagylemeze, de valahogy sosem jött össze igazán az az íz, amiért az Álom...
KlasszikuShock: Amorphis – Far From The Sun (2003)
Az Amorphis a mai színtér legaktívabb és legmegbízhatóbban működő csapatai közé tartozik. A finn banda olyan metal zenét játszik, melyre nagy hatással volt a 70-es évekbeli progresszív/pszichedelikus rock, valamint a finn népzene. Ehhez még hozzátehetjük a talán a pszichedelikus zenéken keresztül érkezett keleties (jobbára arabos) dallamokat. A 2003-as Far From The Sun lemezük pedig egyfajta összegzése mindannak, amit az Amorphis eddig csinált. Mondom ezt még úgy is, hogy a...
Purest Of Pain – Solipsis (2018)
A Purest of Pain egy már tíz éve létező zenekar, a hivatalos biográfia szerint dallamos death metal-t játszanak. Az alapítótag Merel Bechtold több nemzetközileg is elismert zenekarban épített már fel sikeres karriert gitárosként (Delain, The Gentle Storm), eddigi tevékenysége viszont nagyon távol áll a Purest of Pain világától.
A Solipsis a Purest of Pain első nagylemeze. Nyolc évnek kellett eltelnie, hogy ezek a dalok megjelenhessenek, ennek okait részletesen átbeszéltük a...
Jack Starr’s Burning Starr – Stand Your Ground (2017)
Az 56 éves Jack Starr-t az archaikus hős-metal szerelmeseinek nem kell bemutatni. A Virgin Steele-es '81-'84 közötti munkája után mi is emlegettük például a Rhett Forresterrel közös 1984-es Out Of The Darkness-t, mivel nemrég újra kiadták. Jack Starr az első két Virgin Steele album sikere után úgy gondolta, hogy meg tud állni a lábán egy zenei zsarnok szipolya nélkül is - DeFeis nem éppen a kooperációs tulajdonságairól híres -...
Attic – Sanctimonious (2017)
2010-es alapulása óta az Attic nevű német zenekart egyre nagyobb, fokozódó figyelem övezi, ez pedig korántsem meglepő, ha belefülelünk a zenéjükbe. Keveréke az egy rakás metal alstílusnak, de alapvetően a többség a vokál miatt rögtön King Diamondra, és a Mercyful Fate-re asszociál. Na meg persze beugorhat még egy rakás sikoltozó énekes a 80-as évekből, jelesül éppen Rob Halford. Hozzá még visszatérek hamarosan.
Szóval adott a banda, jelenleg a második albumukról...
Zornheym – Where Hatred Dwells And Darkness Reigns (2017)
Tomas Nillson neve talán ismerősen csenghet az underground fanatikusok körében, hiszen az ex-Marduk tagokat is soraiban tudó Devian zenekar egyik gitárosaként, illetve a szintén svéd Dark Funeral basszerosaként már szerzett némi hírnevet a szőke húrnyüvő. Most elérkezett az idő, hogy Tomas életre hívja régóta dédelgetett vízióját, melyben már nemcsak „egyszerű” gitárosként mutathatja meg tehetségét, hanem univerzális értelembe vett zeneszerzőként is, aki a szimfonikus hangszerelésért is felelt.
A Zornheym koncepciója nem...
Prong – Zero Days (2017)
A Prong 2012-es újjáéledése óta éves rendszerességgel képes újabb anyagokat megjelentetni, teszik mindezt annak ellenére, hogy látszólag folyamatosan turnéznak. Fontos azt is leszögezni, hogy a mennyiség korántsem megy a minőség rovására, az előző X-No Absolutes véleményem szerint az egyik legjobb albumuk. A lemezek vastag hangzását és energiáját élőben is hozza a zenekar, az élőben alatt azt értem, hogy hárman kiállnak zenélni laptopok és CD-ről bekevert extra sávok nélkül.
A nyerő...