Kicsit megkésve számolok be a KlasszikuShock rovatunkban hazánk első glam rock nagylemezéről. Vuk kolléganők szombat estéként Glamblokk című műsorában szállítja nekünk a legjobb glam/sleaze muzsikákat, kiegészítve persze egy kis „történelemórával”. Legutóbb a nem túl acélos hazai színteret tárta fel. Ebből a műsorból kihagyhatatlan volt a Fix zenekar egyetlen nagylemeze, az 1989-es keltezésű Jó vagy nálam édes. Bevallom, örömmel hallgatom Vuk műsorát, mert bár zenei ízlésem elég vegyes skálán mozog, a glam mindig is a szívem egyik féltett kincse. Igazából én is szerettem volna egy hasonló műsort vezetni, azonban a Rockpanoráma, illetve a KlasszikuShock mellett sajnos már nem fér bele a szabadidőmbe. Semmi baj, meghagyjuk ezt Vuknak, én pedig írott változatban számolok be a műfaj legjobb alkotásairól.
Az egykori Edda basszeros Mirkovics „Zserbó” Gábor és gyermekkori barátja, a szintén ex-Eddás Béres „Free” Ferenc billentyűs 1988. március 8-án alapította meg a Fix zenekart. Céljuk egyértelműen az amerikai stílusú glam, dallamos rock meghonosítása volt. Beindult a tagtoborozás,
szép lassan érkeztek a többiek: Nyemcsók „Csoki” János énekes (Akció, Vídia, Piramis), Gigor „Carlo” Károly (Hardtop, Senator) dobos (érdekesség, hogy Carlo a Pesti Műsor című magazinból tudta meg, hogy állítólag ő is a Fix tagja), illetve Zserbó gyerekkori barátja, Berki Miki helyére az akkori Csehszlovákia területéről, egész pontosan Kassáról érkezett Husvár „Becky” Bertalan gitáros (Cobra). Első demójuk a Tiszta Diliház című dal volt, ami után nem sokkal csörgött is a telefon, a vonal túl végén pedig Wilpert Imre (Start főszerkesztő) kínált lemezszerződést. Így aztán 1989 januárjában a törökbálinti stúdióba vonultak, hogy Póka Egon hathatós közreműködésével elkészítsék az első nagylemezt.
A készítéshez csupán egy hónapjuk volt, ami a hangzáson kicsit érződik is, pedig Póka Egon zenei rendező megpróbálta kihozni a maximumot. Úgy próbált „dögöt” kihozni a dalokból, hogy a gitárt picit előtérbe helyezte. A banda nagy hangsúlyt fektetett a vokálok kidolgozására, ami még 
slágeresebbé tette a dalokat. Ennek hatására több nótára is készítettek klipet, amiket az akkori műsorok rendszeresen játszottak. Igazából nem értem, hogy miért a címadó tétel lett a nagy sláger, holott a lemezt indító Az ördög bújt belém, vagy a Europe hangzású billentyűfutammal felvezetett Frontvonalban sokkal dögösebb, erőteljesebb. Ha már glam, akkor az érzelmes balladák sem maradhattak el. Bár szerintem ezt kicsit eltúlozták, hiszen a korongon található tíz tétel közül kettő is (Ugye van még időnk, Ennyi év után) is a romantikus szálakat erősíti. Szövegileg nyilván nem kellett valami világmegváltó gondolatokra számítani, de szerintem ennyi év távlatából sem tűnnek bugyutának. Egyébként a szövegek nagyobb részéért Zserbó és Pierrot felelt. A csapat énekese Csoki, még angolul is felénekelt 
négy dalt, amit külföldi kiadóknak is elküldtek. A lemez megjelenése után országos turnéra indultak olyan bandák előtt játszottak, mint a svájci Krokus, a német Bonfire, és a szintén német Stormwitch. Hazai viszonylatban pedig az akkor alakult Dance és a Griff kísérte el őket, ezzel bizonyítva, hogy kis hazánkban is teret hódított a dallamos glam-aor muzsika. A banda belefogott második nagylemezének írásába, ám ekkor nagy érvágás érte őket, ugyanis egy jobb ajánlat miatt Becky, majd Csoki is otthagyta a zenekart. Takáts Tamással ugyan angolul elkészült a második album anyaga, de jogi problémák miatt ez nem jelent meg. Ez pedig egyben a Fix végét jelentette.
2011 márciusában a KlasszikuShock műsorunkban vendégül láttuk Zserbót és Csokit, akiken öröm volt látni, hogy milyen átéléssel beszélnek a Fix fénykoráról. Sorban jöttek a kulisszatitkok, kiapadhatatlan élménybeszámolót zúdítottak a hallgatókra. De talán ennél is fontosabb volt, hogy 
miközben a beszélgetés mellett felelevenítettük a Jó vagy nálam édes dalait, mindkét muzsikus azon a véleményen volt, hogy ezek a dalok bizony még ma is megállnák a helyüket. Így aztán számomra is öröm volt, hogy az interjú után alig egy évre egy forró nyári estén egy söröző teraszán újra összetalálkozott a csapat és úgy döntöttek, hogy igent mondanak a Hard Rock Magazin felkérésére és egy buli erejéig 25 év után újra összeáll a csapat. Sajnos az élet azonban közbeszólt, így a zenekar nem tudott fellépni az V. Budapesti Had Rock Farsangon. A zenekar több tagja külföldön él, vagy dogozik, így már előzetesen sem volt egyszerű összeegyeztetni az időpontot. A zenészeknek rá kellett döbbenniük, hogy a csapat nagy része nem tud részt venni az eseményen, így a többiek arra a szomorú elhatározásra jutottak, hogy mivel nélkülük nem teljes a kép, inkább lemondják a koncertet, minthogy becsapják a rajongókat. Így aztán a fellépés meghiúsult, de, mint tudjuk, a remény hal meg utoljára, addig pedig folyamatosan hallgassuk a Jó vagy nálam édes lemezt, mert ez a korong bőven a magyar rockklasszikusok tárházát ékesíti.
Pontszám: 7/10
Az együttes tagjai:
Nyemcsók „Csoki” János – ének
Husvár „Becky” Bertalan – gitár
Mirkovics „Zserbó” Gábor – basszusgitár
Béres „Free” Ferenc – billentyűk
Gigor „Carlo” Károly – dob
A lemezen hallható dalok listája:
01. Az ördög bújt belém
02. Frontvonalban
03. Ugye van még időnk
04. Jó vagy nálam édes
05. Ragadj El!
06. Igazi lány
07. Tiszta diliház
08. Vágyak szárnyain
09. Altató Rock And Roll
10. Ennyi év után
