Egy kis késéssel ugyan, de mi is meghallgattuk a hazai Overcast zenekar legújabb EP-jét, Mérged címmel. A mocskos Rock n’ Rollban utazó srácok azért már túl vannak egy pár dolgon, nem most kezdték az ipart, így az is elvárható volt, hogy egy olyan anyaggal rukkoljanak elő így 2017 elején, ami mind a nevükhöz, mind a hazai zenei palettához méltó legyen. Sikerült! Kétség kívül hozták a tőlük elvárt szintet és még egy pici pluszt is sikerült belecsempészni a dalokba, ami talán iránymutatás is lehet a jövőre nézve saját maguknak.
Nyilván azt senkinek nem kell ecsetelni, hogy ez a fajta zene, nem halad a trendekkel, nem újít meg semmit. Egy laza, kötetlen örömzenélés inkább ami ugyanannyira szórakoztatja a közönséget, mint az előadót magát. Igazából így kell ezt csinálni, nem kell világot megváltani, csak hozni a tíz-húsz-harminc éve beváltat, egy kis saját szájízzel és máris élvezhetjük a zenélést, ami az egésznek a lényege.
Az Overcast ezt csinálja. Füstös kis klubokban tolja az arcunkba a rock n’ roll minden érzését. Nem akarják a világot megváltani a zenéjükkel, de amit csinálnak azt teljes őszinteséggel teszik. Épp ezért még napjainkban is, az aktuális trendek mellett is megállja a helyét a zenéjük.

A Mérged EP, a Kurvára Mindegy lemez egyenesági folytatása, annyi kis változtatással, hogy a Dirty Rock mellé, valami még piszkosabb társult. Felütötte a dalokban a fejét a stoner,a groove életérzés. Sokkal sötétebb, sokkal mélyebb hangzása lett a daloknak, ami szerintem nagyon jól áll a csapat stílusához is, meg az énekes, Novák Árpád “Árposz” hangjához is. A dalok hallgatása közben volt is egy olyan érzésem, hogy ezen a keményebb vonalon éneklő Árposznak van egy kis Vince Neilbe oltott Russell Allen (nyilván a groove-os Adrenaline Mobos Allen, nem az áriázó Symphony-X-es) feelingje, csak magyar szöveggel. Engem megvett kilóra, pedig aki ismer az tudja, hogy a magyar zene magyar szövegeivel, nagyon sokszor ki lehet kergetni a világból, tisztelet persze a kivételnek.
Jó kis arcpirító, enyhén +18-as áthalású szövegek. Ez is kötelező része ennek a fajta zenének. Ahogy az erős gitár centrikus hangzás is, amit bőven megkapunk és aminek nagyban köszönhető a már említett stoner, groove érzés, ami táncra késztet és és felpezsdíti a véred.

Az EP-n lévő négy dal közül pont ezért a Glória című az, ami a legjobban megfogott. Ebben van az az iránymutatás, ami előrébb viheti a csapatot ha folytatják ezt a keményebb soundot, amitől a tökös még tökösebb lesz, a mocskos pedig még mocskosabb. Én vevő lennék rá.

Persze a másik három szerzemény, cím szerint: Pokoli Fény, Kisördög és a címadó Méreg sem lóg ki a sorból. Telibe eltalált négy nótát kaptunk a budapesti srácoktól, ami után reméljük jön majd egy hasonlóan tökös és egységes album. Talán az egyetlen negatívum amit fel tudok hozni az Ep-vel kapcsolatban, az a dob sound. Sokszor nekem a pergő és a cin nagyon fémes, ‘vizes’ hangzású, ami a formálódó és egyre erőteljesebb gitárhangzás mellett gyéren hathat. Ezen felül azonban, egy ízig-vérig rock n’ roll albumot kaptunk Overcast minőségben, némi pozitív irányváltással.

7,5/10 

Kapcsolódó cikkekTöbb ettől a szerzőtől