Lemezkritikák

Az Ajattara egy finn underground black metal banda, melynek frontemberi posztján az Amorphis énekes, Pasi Koskinen áll. Itt Ruoja néven tevékenykedik és gitározik is az ének mellett. Az 1996-ban létrehozott Ajattara zenéjének persze semmi köze az Amorphishoz. Ha valaki esetleg nem ismerné a zenekart, olyan bandákra gondoljon, mint a Legenda, az Alastis, esetleg a korai Samael, gyors tempónak tehát itt nyoma sincs. Lassú, középtempós dalok, némi szintivel és kissé...

Eheti KlasszikuShock rovatunkban, nem csak egy különlegességet igyekszem nektek bemutatni, hanem kicsit a rock zene merev határterületeit és át-át lépjük majd, a kiválasztott művel. Félre ne értsétek, nem pop, vagy diszkó muzsikát fogok most boncolgatni, hanem egy olyan művet, ami igazi hangszereken született, ugyanakkor stílusát tekintve, inkább folk vonalat erősíti, itt-ott megfűszerezve a gitár erősebb metálos hangzásával.  Ki ne ismerné Richie Blackmore-t a legendás Deep Purple eredeti gitárosát. 1993-ban...

Két éve mikor először hallottam a Redemption zenekarról, az akkortájt megjelent Snowfall On Judgement Day albumuk kapcsán, egyből felkaptam a fejem, hogy na végre egy kiemelkedő zenekar akiknek tényleg van jövője az egyre jobban feltöltődő progresszív rock zenei piacon.Tökéletesen ötvözik a Dream Theateres változatosságot a thrash metálos elemekkel, mégsem mondhatni azt , hogy kaotikus lenne a zene.Mégis azt mondtam akkor,hogy jó,jó de van még hova fejlődni,sok az üres járat a cd-n,inkább vettem le a...

Emlékszik még valaki a Sword zenekarra? Kétségtelen, a '80-as évek második felének egyik legizgalmasabb kanadai heavy metal bandájának ők tekinthetők. A Rick Hughes énekes, Dan Hughes dobos, Mike Plant gitáros és Mike Larock basszusgitáros alkotta csapat összesen két lemezt készített, de a rövid fennállásuk alatt számtalan zenészikonra tettek nagy hatást. A Sword a kanadai Quebec tartományban alakult meg 1980-ban és mindössze két albumot adtak ki, 1986-ban jelent meg a...

Hányan hallottak közületek a Mägo de Ozról idáig? Okés, kezeket le, szóval kevesen. Nem is csodálom, ugyanis egy nem akármilyen spanyol bandáról van szó, akik nem nagyon mozdulnak ki nyelvterületükről, tehát jobbára Spanyolhonban és Latin-Amerikában koncerteznek. Én is csak véletlenül ismertem meg őket, mikor gimnáziumban beteg lett a spanyoltanárunk, és a helyettese buzdított minket, hozzunk spanyol nyelvű zenéket, és majd hallgatjuk... Akkor leltem rá Ózra, a nagy varázslóra (a...

A rockrajongók fiatalabb nemzedékének talán nem mond túl sokat a Kansas név. Annál többet azoknak, akik az 1976-1983 közötti időszak amerikai rockzenéjét figyelemmel kísérték. Ekkortájt alapvetően hat zenekar uralta az újvilági AOR/westcoast mezőnyt: Journey, Boston, Toto, Foreigner, Styx és a Kansas. Több, mint három évtizednyi munkálkodása során a veterán art/prog. rocker Kansas bizony elég kacskaringós pályát futott be. Karrierjüket számos tagcsere súlyosbította, hatalmas sikereket éppen úgy megéltek, mint nehezebb...

Akik ismernek, azok jól tudják, hogy nagy kedvelője és tisztelője vagyok Kalapács Józsi (vagy ahogy mi emlegetjük itt a Rocközönön, Jauzsi bácsi) munkásságának.   Biztos vagyok benne, hogy ő olyan ember, aki soha nem csinálna mást, csakis ezt, mert ez élteti és ezért él. Tavaly novemberben jelent meg az új Kalapács album. Hogy miért csak most a lemezkritika? Mert nem hiszek abban, hogy a lemez megjelenése után szinte...

A Keep Of Kalessin 2006 óta van képben nálam; ekkor kiadott Armada albumuktól totálisan seggrevágtam magam. Bődületesen erős anyag lett ez, egy remek hangzású black metal stuff. Persze, a black metalt már régen nem a templomgyújtogatós értelemben kell elképzelni, annak az érának már leáldozott a kilencvenes évek közepén. Azóta a black metal szinte mainstream zene lett Norvégiában, az egykori lázadók, a Mayhem, a Satyricon, az Immortal vagy a Dimmu...

Egyszer volt, hol nem volt, élt Németországban egy srác, aki az ország legifjabb beatzenekarában játszott. 16 éves korára híresebb volt ugyancsak gitáron játszó bátyjánál, és még az UFO zenekar – a hetvenes évek egyik rockóriása – is felfigyelt tehetségére. Mint a csapat gitármestere vált világhírűvé, míg testvére továbbra is az ifjúsági klubok apró színpadjain játszott zenekarával, a Scorpions-szal. Gondolom kitaláltátok, főhősünket Michael Schenkernek hívják, aki mindössze 11 évesen The...

Nem tehetek róla, évtizedek óta rajongok Mike Tramp hangjáért. Pedig nem egy Pavarotti a dán származású srác, de én sosem rajongtam „a csillagokat is leéneklem az égről” frontemberekért. Amióta meghallottam a White Lion 1987-es Pride lemezét, azóta legyen az Freak Of Nature vagy akár szólóban, rabja vagyok a nyávogós, olykor sírásra csukló hangjától. Na persze a White Lion nem csak róla szólt (még ha ő ezt így is gondolja),...