Jack Starr’s Burning Starr – Defiance (2009)
Jack Starr az első két Virgin Steele album sikere után úgy gondolta, hogy meg tud állni a lábán egy zenei zsarnok szipolya nélkül is – DeFeis nem éppen a kooperációs tulajdonságairól híres – , és otthagyva a bandát szólókarrierbe kezdett, szépen el is tűnve a süllyesztőben, ahol esetleg néhány ezer ősfan tudta csak, hogy hol szólóban, hol kvázi szólóban, többé kevésbé a jelen felállásban, de alkot még a mester....
Primal Fear – Delivering The Black (2014)
A hivatalosan január 24-én polcokra kerülő Delivering The Black címet kapott új Primal Fear kiadványt részemről elég nagy várakozás övezte, mióta bemutatták a When Death Comes Knocking nevezetű első dalt az albumról. A germán heavy/power metal banda legutóbbi nagylemeze 2012-ben látott napvilágot Unbreakable címmel, ez egy amolyan „vissza az alapokhoz” heavy metal-bomba volt a rajongók arcába igen erős kivitelezéssel. Na, de lássuk is mit szállítottak nekünk Ralf Scheepers-ék idén....
KlasszikuShock: Stairway To Heaven/ Highway To Hell (1989)
Már a W.A.S.P. 1989-es Live…In The Raw lemezénél említettem, hogy koncert- illetve best of lemezeket nem szokás „klasszikus” státuszba emelni. Válogatásalbumot meg pláne nem. Én most mégis kiemelek egyet, ami igazából jóval több, mint egy szimpla válogatás lemez. Dalok tekintetében is elüt az átlagtól, mivel olyan felvételek sorakoznak rajta, amelyek más kiadványokon nem szerepelnek, és akkor még nem is beszéltem arról a jótékony célról, melyben Kelet és Nyugat együtt...
Dødheimsgard – A Umbra Omega (2015)
Idestova másfél évtizede annak, hogy 14 évesen volt szerencsém a Vörösmarty Művelődési Házban megtekinteni a Dimmu Borgir, Dark Funeral, Evenfall, valamint a Dødheimsgard fellépését. Utóbbi zenekar, ha zenéje miatt nem is, de megjelenése miatt annál mélyebb benyomást tett rám. Az énekes sado-mazo felszerelésében előadott blaszfémia akkor sem tett rajongóvá. Most, hogy 2015-ben lehetőséget kaptam arra, hogy (immár felnőtt fejjel) kivesézhessem az aktuális korongot, megosztanám veletek, hogy hol is tartanak...
Sting in the Tail lemezkritika és Scorpinformációk
The Best Is Yet To Come... Rudolf Schenker, Klaus Meine, Matthias Jabs, James Kottak és Pawel Maciwoda a Scorpions tagjai beiktatást nyernek a Hollywood's RockWalk -ba 2010. április 6-án délután. A Scorpionst -- amely együttes eladott, több, mint 100 millió lemezt világszerte-- a rajongóik tisztelik meg, egy különleges ceremónia keretein belül a Guitar Center in Hollywood-ban. Ez a jelölés egy nagyon különleges alkalom a Scorpions számára: március 23-án...
KlasszikuShock: Slayer – South Of Heaven (1988)
Abban az esetben, ha a Slayer klasszikus albumai kerülnek szóba, jelentőségét és intenzitását tekintve nyilván az 1986-os keltezésű Reign In Blood számít az örök csúcsnak, ezen nincs is mit vitatkozni. Én azonban az azt követő South Of Heaven albummal váltam rabjukká. Ebben pedig nem csak az játszott szerepet, hogy a Petőfi Rádió A Heavy Metal kedvelőinek, című műsorának jóvoltából, a „Mennyország déli részével” ismertem meg a zenekart, sokkal inkább...
KlasszikuShock: Motörhead – Rock’n’Roll (1987)
Tegnap Los Angelesben örök nyugalomra helyezték Lemmyt, a Motörhead december 28-án elhunyt frontemberét. A Youtube-on keresztül csaknem 300 ezren nézték, ahogy a szertartáson zenészek barátok, családtagok búcsúztak el tőle. Persze tudjuk róla, ha máshol is, de továbbra is tolja a rock’n’roll-t. Ezt csinálta, ehhez értett egész életében. És mindezt persze tiszta szívből, a zene imádatáért. Róla aztán tényleg elhittük, hogy hallhatatlan! Bármilyen kütyüt rakhattak a szervezetébe, maradhattak el bulik,...
Zed Yago – Pilgrimage (1989)
Ezrek ostromolták a csúcstalálkozót, Hamburgban elszabadult a pokol. A G20 gazdasági világcsúcsot idén a németországi Hamburg városában tartották meg. Hogy miért ezt a nagyvárost választották, az jó kérdés, mivel az ilyen események alkalmával mindig számítani lehet az ellentüntetésekre. Idén sem volt másként - az antikapitalista tüntetők három napon keresztül ostromolták a várost, 20 ezer rendőrt vezényeltek az utcákra. A tüntetők eleinte petárdákkal, később égő blokádokkal, autók (köztük rendőrautók) felgyújtásával,...
Dark Funeral – Where Shadows Forever Reign (2016)
1999-ben a Vörösmarty Művelődési Házban ismerkedtem meg a Dark Funeral zenéjével, amikor a Dimmu Borgir előtt nyitottak a Dodheimsgard és az Evenfall zenekarokkal együtt. Ahhoz elég hatásos volt a műsor, hogy 13 és fél évesen a fateromat kiakasszam velük, de élő teljesítményüket tekintve a fellépők egyike sem remekelt aznap este. Később a The Secrets of the Black Arts és Vobiscum Satanas lemezeket hallgatva, valamivel befogadhatóbbnak találtam az ex-Hypocrisy frontember,...
Dissection – Reinkaos lemezkritika
A Dissection-t 1989-ben alapította az énekes gitáros Jon Nödtveidt. A zenekar több kis lemezt, két koncert lemezt és három nagy lemezt jelentetett meg munkássága során. 1997-ben hosszabb szünetre lett ítélve a zenekar, mert Nödtveidt-et gyilkosság miatt hét év börtönre ítélték. 2004-es szabadulása után új tagokkal ismét életre hívta a Dissection-t és elkészítette a harmadik és lemezt, a Reinkaos-t. A rajongókat ez a lemez erősen megosztotta, mert szakított régi komoly...


















