Def Leppard – Def Leppard (2015)
Nem tudom Ti hogy vagytok vele, én mindig kitörő lelkesedéssel fogadom azt a hírt, ha meghallom, hogy gyermekkorom egyik-másik meghatározó zenekara, így 40 év távlatból is új nagylemezzel jelentkezik. Minden tekintetben dicséretes a kitartásuk. A mai világban meg pláne az, amikor az emberek többsége már csak a YouTube-on hajlandó zenéket hallgatni, és ott sem ám albumokat, hanem minden előadótól egy-egy dalt. Sokat változott az idő, egykori kedvenceink csoda, hogy...
Danzig – Skeletons (2015)
Év közben még arról értesültünk, hogy Danzig bátyónak idén jól bele kell húznia, ugyanis szeptember környékére ígérte a feldolgozásokkal telepakolt Skeletons lemezt, de szintén idénre tervezte az új nagylemezt is, amelynek már valóban itt lenne az ideje, végtére is a legutolsó Danzig soralbum, a Deth Red Saboath még 2010-ben jött ki. Nos, a főhősünk mára picit módosított a forgatókönyvön. Mivel az ezen cikkben taglalt Skeletons némi csúszás miatt csak...
W.A.S.P. – The Sting (2000)
A kritikusoknak nem szokásuk a koncertlemezeket klasszikus státuszba helyezni, mondván, az ilyen albumok nem többek egy egyszerű „best of” lemeznél, melyre a banda kiválogatja a legjobb dalait, majd a felvételre a technikai személyzet rákever némi közönségzajt. Pedig aztán a Deep Purple 1973-as Made In Japan, a Scorpions ’85-ös World Wide Live vagy akár a Maiden szintén abból az évből származó Live After Death korongja is megérne egy-egy írást. Ráadásul...
KlasszikuShock: Voivod – Phobos (1997)
Az emberek nagytöbbsége csak legyint, ha Kanadáról van szó. „ Áá ugyan mi az? Nincs ott semmi csak hó és erdők.” Ha zenei téren nézzük még inkább lenéző az átlagember, pedig rengeteg nagyszerű zenekart és előadott adott a világnak a juharszirup hazája. Mindenkinek ismerősen cseng a klasszikus rock vonaláról Nickelback, Sum 41, Billy Talent, Simple Plan, Alanise Morisette, Three Days Grace vagy Bryan Adams neve, de kanadai a...
Kansas – In The Spirit Of Things (1988)
A rockrajongók fiatalabb nemzedékének talán nem mond túl sokat a Kansas név. Annál többet azoknak, akik az 1976-1983 közötti időszak amerikai rockzenéjét figyelemmel kísérték. Ekkortájt alapvetően hat zenekar uralta az újvilági AOR/westcoast mezőnyt: Journey, Boston, Toto, Foreigner, Styx és a Kansas. Több, mint három évtizednyi munkálkodása során a veterán art/prog. rocker Kansas bizony elég kacskaringós pályát futott be. Karrierjüket számos tagcsere súlyosbította, hatalmas sikereket éppen úgy megéltek, mint nehezebb...
Journey – Live (DVD, 2001)
A Journey minden bizonnyal egyike a valaha létezett legjobb amerikai bandáknak. A zenekar talán még többet járult hozzá a dallamos rockzene vagy AOR muzsika létrejöttéhez, mint bármelyik pályatársa, legyen szó akár a Bostonról, a Foreignerről vagy a Kansasről. Pompás dallamaik, meglepő hangszerelési ötleteik és magas szintű dalszerzői képességeik nemcsak magasan kollégáik fölé emelték őket, hanem több mint 50 millió eladott lemezt is eredményeztek. Anélkül, hogy igazán betörtek volna az...
Judas Priest-Redeemer of Souls (2014) Lélekmegváltó heavy metál
Rohadt nehéz egy olyan zenekarról lemezkritikát írni, akik ennyire alapvetései a metállétnek. Akik maguk a heavy metál, akik több mint 45 éve ontják magukból a legsúlyosabb riffeket és megannyi kiirthatatlan opus-szal megajándékoztak már bennünket. Nehéz bármit is írni egy olyan zenekarról, aki akkor is meghatározta minden rocker ízlését, ha magát a zenéjüket sosem szerette. Úgy vélem, van öt olyan banda, akik minden más zenekar alapjait képzik, öt olyan banda,...
KlasszikuShock: Whiplash – Insult To Injury (1989)
El tudnátok úgy képzelni a Tankcsapdát, hogy Lukács csak a basszusgitárt pengetné és bevennének egy énekest a bandába? Naná, hogy nem, hisz Lukács szövegvilágát más szájából hiteltelennek éreznénk, arról nem beszélve, hogy a debreceni banda a megalakulásától kezdve trióban nyomta. És ez, most miként kapcsolódik a New Jersey-beli Passaic városában alakult Whiplash zenekarhoz? Az égadta világon sehogy, ha csak azért nem, hogy a szintén trióként funkcionáló zenekar két roppant...
Ozzy Osbourne-Scream (2010, Epic, Sony Music)
Az idei év egyik várva várt momentuma volt számomra Ozzy Osbourne legfrissebb albumának megjelenése. Egyrészt azért, mert három év után ismét megajándékozott minket a Sötétség Hercege némi hallgatnivalóval, másrészt az Ozzy-t körülvevő zenekarban bekövetkezett változások miatt. Ha Ozzy-ról és a bandájáról beszélünk, a dalokon után jóformán mindenkinek Zakk Wylde jut eszébe, aki a Herceg és a Black Label Society dalainak sikoltozós gitárrifjeivel számtalanszor velőnkig hatolt. Nos Zakk hosszú évek...
Zornheym – Where Hatred Dwells And Darkness Reigns (2017)
Tomas Nillson neve talán ismerősen csenghet az underground fanatikusok körében, hiszen az ex-Marduk tagokat is soraiban tudó Devian zenekar egyik gitárosaként, illetve a szintén svéd Dark Funeral basszerosaként már szerzett némi hírnevet a szőke húrnyüvő. Most elérkezett az idő, hogy Tomas életre hívja régóta dédelgetett vízióját, melyben már nemcsak „egyszerű” gitárosként mutathatja meg tehetségét, hanem univerzális értelembe vett zeneszerzőként is, aki a szimfonikus hangszerelésért is felelt.
A Zornheym koncepciója nem...


















