Sting in the Tail lemezkritika és Scorpinformációk
The Best Is Yet To Come... Rudolf Schenker, Klaus Meine, Matthias Jabs, James Kottak és Pawel Maciwoda a Scorpions tagjai beiktatást nyernek a Hollywood's RockWalk -ba 2010. április 6-án délután. A Scorpionst -- amely együttes eladott, több, mint 100 millió lemezt világszerte-- a rajongóik tisztelik meg, egy különleges ceremónia keretein belül a Guitar Center in Hollywood-ban. Ez a jelölés egy nagyon különleges alkalom a Scorpions számára: március 23-án...
Salems Lott – Salems Lott EP (2015)
Jelenkorunkban szinte nagyítóval sem találni igazán karakteres rock bandát, annál inkább tele van a piac az egyéniség minden szikráját nélkülöző társasággal. Arra ,hogy a címszereplő társaságban rátalálok valami egészen újszerűre - nyilván nem számítottam, de blődség is lenne eredetiséget várni egy olyan brigádtól ,akik nyíltan a nyolcvanas évek elemeiből építkeznek. A 2013. végén megalakult los angelesi Shock metal brigád nem titkolt célja megidézni a nyolcvanas évek L.A. Rock /...
KlasszikuShock: Mötley Crüe – Shout At The Devil (1983)
A Mötley Crüe fénykora egyértelműen a ’80-as évekre tehető. Nem is akármilyen fénykor volt ez! A ’80-as évek elején-közepén ez a négy srác testesítette meg az amerikai rock’n’rollt. Feltúrt hajak, arcfestés, pia, drogok, csajhegyek. A Mötley Crüe karriertörténete a rocktörténelem legmozgalmasabb, legérdekfeszítőbb, legbotrányosabb és legsokkolóbb sztorijainak egyike: valószínűleg Nikki Sixx, Vince Neil, Tommy Lee és Mick Mars érti a legkevésbé, hogyan lehetnek még életben azok után, amit a '80-as...
KlasszikuShock: Dio – Dream Evil (1987)
Kicsit megkésve „szállítom” KlaszikuShock rovatunk újabb gyöngyszemét. Csúszásomnak oka nemes egyszerűséggel, a bőség zavarával magyarázható. Számtalan lemezről kellene még írnunk, ráadásul szemmel kell tartani az aktualitásokat is. Úgy is, ha néha ez fájó és szomorú. Miközben azon gondolkodtam melyik lemezt emeljem ki, olvastam a szomorú hírt az egykori kiváló TOTO énekes, Fergie Frederiksen haláláról. Adhatná magát, hogy akkor egy TOTO lemezt vegyek elő, mint anno szegény Clive Burr eltávozásának...
Paradox – Riot Squad (2009, AFM)
Nincsen szerencséje a német Paradoxnak. A nyolcvanas évek végén tűntek fel két igen ígéretes lemezzel (Product Of Imagination - 1987, Heresy - 1989), és bár nagyon jó kritikákat kaptak mindkettőre, a kiadójuk bénázása miatt nem tudtak a német thrash-triász (Sodom, Destruction, Kreator) mellé kerülni, és fel is oszlottak. 2000-ben egy több mint remek visszatérő albumot követtek el (Collision Course), soraikban a Blind Guardianből, Rhapsody-ból ismert Holzwarth-tesókkal, akik viszont...
Purest Of Pain – Solipsis (2018)
A Purest of Pain egy már tíz éve létező zenekar, a hivatalos biográfia szerint dallamos death metal-t játszanak. Az alapítótag Merel Bechtold több nemzetközileg is elismert zenekarban épített már fel sikeres karriert gitárosként (Delain, The Gentle Storm), eddigi tevékenysége viszont nagyon távol áll a Purest of Pain világától.
A Solipsis a Purest of Pain első nagylemeze. Nyolc évnek kellett eltelnie, hogy ezek a dalok megjelenhessenek, ennek okait részletesen átbeszéltük a...
Éledezik a Dream Theater-Meghallgattuk a Distance Over Time-ot!
Semmi sem olyan mint régen, hangzik az ismert mondás. Így van ez a zenekaroknál is. Nehéz megütni azt a szintet amivel anno beléjük szerettünk, amivel anno megírták a legnagyobb slágereiket. Ha pedig olyan egyedit alkottak mint a Dream Theater 1992-ben, akkor egyenesen lehetetlen, akárcsak megközelíteni is. 2010 óta, mióta Mike Portnoy elhagyta a zenekart, ez a DT negyedik nagylemeze, de valahogy sosem jött össze igazán az az íz, amiért az Álom...
Angra – Rebirth (2001)
Az 1991-es alakulás óta három nagylemezt és négy EP-t kiadott brazil Angra nemrég megrendítő erejű változáson esett át. A régi tagság háromötöde – a ritmusszekció (Luís Mariutti basszeros és Ricardo Confessori dobos) és az egyéni hangú énekes, André Matos – eltávozott a zenekarból. Egy ilyen fejlemény sok csapatot azonnal a padlóra küldött volna, de a két Angra gitáros (Rafael Bittencourt, Kiko Loureiro) meglepően gyorsan összeszedte magát és az új...
Prong – Zero Days (2017)
A Prong 2012-es újjáéledése óta éves rendszerességgel képes újabb anyagokat megjelentetni, teszik mindezt annak ellenére, hogy látszólag folyamatosan turnéznak. Fontos azt is leszögezni, hogy a mennyiség korántsem megy a minőség rovására, az előző X-No Absolutes véleményem szerint az egyik legjobb albumuk. A lemezek vastag hangzását és energiáját élőben is hozza a zenekar, az élőben alatt azt értem, hogy hárman kiállnak zenélni laptopok és CD-ről bekevert extra sávok nélkül.
A nyerő...
Dødheimsgard – A Umbra Omega (2015)
Idestova másfél évtizede annak, hogy 14 évesen volt szerencsém a Vörösmarty Művelődési Házban megtekinteni a Dimmu Borgir, Dark Funeral, Evenfall, valamint a Dødheimsgard fellépését. Utóbbi zenekar, ha zenéje miatt nem is, de megjelenése miatt annál mélyebb benyomást tett rám. Az énekes sado-mazo felszerelésében előadott blaszfémia akkor sem tett rajongóvá. Most, hogy 2015-ben lehetőséget kaptam arra, hogy (immár felnőtt fejjel) kivesézhessem az aktuális korongot, megosztanám veletek, hogy hol is tartanak...

















