KlasszikuShock: Exodus – Fabulous Disaster (1989)
Talán az ifjúságra oly jellemző lázadás miatt, de én sosem rajongtam a Metallica zenekarért. Az általános iskola felső tagozatára jártam, sőt nagyjából végzős voltam, amikor kitört a ’tallica-láz. Az osztálytársaim mellett még a bevállalósabb tanárok is Hetfieldék pólójában lófráltak. Úgy voltam vele, hogy nehogy már én is „beálljak a sorba”, inkább szétnéztem a hasonló zenét produkáló bandák háza táján (már persze amennyire abban az időszakban erre lehetősége nyílt egy...
Dokken – Back In The Streets (1979/1989)
Kétségtelen, hogy ha a dallamos heavy metal kialakulását elemezzük, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy a Dokken a legeurópaibb amcsi zenekar. A norvég felmenőkkel rendelkező frontember, Don Dokken a 80-as évek végén Európában szívta magába a zene illatát. 12 éves korában még gitározni tanult, de aztán az egyik sulis fellépésen nem jött el a csapat énekese, így Don kényszerből ragadta magához a mikrofont. Olyan jó hangja volt (amit persze énekleckékkel képzett...
Steve ‘N’ Seagulls – Brothers in Farms (2016)
A Steve ‘N’ Seagulls már a névválasztás miatt dicséretet érdemel. Gondolom nem egy szomjas pillanatban ugorhatott be a fiúknak az ötlet... Adott öt figura, akik Finnország egyik nem túl frekventált részén összejárnak kicsit zajongani. Amit a Hayseed Dixie elkezdett a hard rock stílusban, azt ők átültették a metal több kategóriájába is. Az ACDC Thunderstruck című klasszikusát átgyúrták egy olyan Bluegrass stílusú feldolgozássá, amit logikusan egy Georgia állambeli underground rádióadó...
David T. Chastain – Within The Heat (1989)
Abban az esetben, ha Udo Dirkschneider a metal törpe, akkor David Taylor Chastain a metal hangya. A gitárbűvölő a ’80-as évek közepén-végén szorgos hangyaként szállította a nagylemezeket. Olyan éveket is magunk mögött tudhatunk, amikor két albummal is előrukkolt. Persze úgy könnyű lemezeket megjelentetni, ha a hátunk mögött tudhatunk egy komplett lemezkiadót, márpedig David a Leviathan Records mellett a Diginet Music fő tulajdonosa is.
Eme instrumentális alkotása sok pozitívumot tartalmaz az...
KlasszikuShock: Sepultura – Beneath The Remains (1989)
25 év nagy idő. Ahogy a mondás is tartja, annyi idő alatt sok víz lefolyik a Dunán. Hát még az Amazonason! 25 év alatt a zenei trendek is jócskán átalakulnak, változnak. Pont ennyi évvel ezelőtt (na jó, szeptemberben, most meg ugye a naptár szerint mindjárt vége az évnek) jelent meg egy olyan lemez, amit a szaksajtó nemes egyszerűséggel a Slayer 1986-os mesterművéhez, a máig utolérhetetlen Reign In Blood-hoz hasonlított....
KlasszikuShock: Kreator-Endorama (1999)
Nehéz megítélni azt, ha egy zenekar, az addig bevált stílusát félredobva, valami újba vág bele. Ez vagy nagyon rossz eredményt szül, vagy nagy sikert arat, de legtöbb esetben a fogadtatás is nagyon vegyes. Szinte biztos azonban, hogy idő kell, mire a rajongók megszokják a változást. Gondoljunk csak a Paradise Lost - One Second című albumára, ami mára megkerülhetetlen mérföldköve a zenekarnak, de akkor mindenki átkozta, hogy a jól bevált...
Jack Starr’s Burning Starr – Stand Your Ground (2017)
Az 56 éves Jack Starr-t az archaikus hős-metal szerelmeseinek nem kell bemutatni. A Virgin Steele-es '81-'84 közötti munkája után mi is emlegettük például a Rhett Forresterrel közös 1984-es Out Of The Darkness-t, mivel nemrég újra kiadták. Jack Starr az első két Virgin Steele album sikere után úgy gondolta, hogy meg tud állni a lábán egy zenei zsarnok szipolya nélkül is - DeFeis nem éppen a kooperációs tulajdonságairól híres -...
Blind Guardian – At The Edge Of Time 2010
A német zenekarral első találkozásom a Follow The Blind turné magyarországi, csepeli (!) művelődési házban az Iced Earth-el adott közös koncertre tehető, valahol 1990-91 körül. Hansi Kürsch első két lemezére gyors, a speed metal alapelemeit felvonultató, mégis dallamos darabokat írt. Tales From The Twilight World című lemeztől kezdett bonyolódni a világ, amikor szimfonikus elemeket is csempésztek a gyors vágták közé. A hatodik lemezen aztán (Nightfall In Middle Earth)...
2011 öt legjobb albuma(Kieron listája)
Tudom, tudom, már 2012 ősze van, miért most írok listát a tavaly év személyes kedvenceiből, rég megtehettem volna már. Teljesen jogos felvetés tőletek, de igen egyszerű magyarázata van mindennek: Több tucatszor meghallgattam a tavalyi év zenei termését (no persze nem mindet), és most jutottam el oda, hogy biztosan ki tudok belőlük választani egy ötös listát, ami nekem a „best of” 2011. Ilyen egyszerű. No azért annyira mégsem… Először...
2112 – Alterando las divisiones (1989)
2112 – egy évszám, ahol ugyan még nem tartunk, de nincs az a halandó rockzene rajongó, aki ne vágná rá elsőre, ez bizony a progresszív rock műfaj egyik legmeghatározóbb mesterművének a címe, nevezetesen a kanadai Rush 1976. április elsején kiadott nagylemezének a címe. A lemez központi témáját képviselő, hét tételből álló 20 perces dalmonstrum egyértelműen a zenekar történetének egyik legtökéletesebb s talán legismertebb momentuma is egyben. Az örökérvényű sztori...


















