Február 26-án jelent meg az ausztrál származású Laced In Lust debütáló nagylemeze. Még mielőtt belemegyünk abba, hogy a kenguruk földjén miként idézik meg a Sunset Strip hajlakkal átitatott világát, előbb jöjjön egy kis történelemóra. A Laced In Lust 2012 áprilisában indult el Adelaide városából és miután megnyerték a bandák csatájaként számon tartott Rocking Angel Bourbon-t, felnyalábolva az 1000 dolláros fődíjat, elkészítették a Fire című, három dalt tartalmazó EP-jüket, aminek utókeverését a legendás Jens Bogren végezte el Svédországban.

A debütáló EP arra mindenképp jó volt, hogy hazai terepen kellően mozgásba lendüljenek, két éven át gyűrték Ausztrália poros útjait és füstös rockklubjait. A második EP, a 2014-es Firing Lines már öt dalt tartalmazott és a szintén Jens Bogren által megkevert anyaggal már Európába is átmerészkedtek. Olyan bandákkal osztották meg a színpadot, mint a Gloryhammer, és a Crashdïet. 2016-ban jött a Party’s Over című EP, amivel szintén átruccantak Európába. A Tygers Of Pan Tang előzenekaraként például lenyomtak egy belga bulit, de ami a legfontosabb, 2016. szeptember 24-én a magyar közönségnek is bemutatkozhattak. A Supersonic – Blue Hell & KVLT-ben megtartott bulin hazai frontról az Atomic Playboyz és a ReactionZ melegítette be a sleaze/glam szerelmeseit.

A Laced In Lust legnagyobb sikere azonban mindenképp 2016. október 15-re tehető, ekkor ugyanis 12 ezer néző előtt Zürichben játszhattak a legendás Status Quo vendégeként. Amikor már minden olyan simán működött, beütött a krach, Vivian Jones gitáros kiszállt a bandából, ez pedig 14 hónap leállást eredményezett. 2019 december 2-án azonban a Laced In Lust Facebook-oldalán Nick Robinson személyében bemutatásra került az új gitáros, így a zenekar is új impulzussal vágott bele a folytatásba. Szerződést kötöttek az olasz Rockshots Records-al és továbbra is Andy Kite producerrel dolgozva elkezdték felvenni az új dalokat. Sorban szállingóztak az új tételek, Save Me (L.I.L. Woman), Hard In This Town, Hot Tonight, míg végül tegnap megjelent a banda első nagylemeze, a First Bite.

Maga a korong a már említett három újkeletű nótával indul, de a lemezen friss verzióban helyett kaptak a korábbi három EP legerősebbnek vélt dalai is. Lendületes hard rock csap az arcunkba, nincs itt semmi fifika, de ehhez a muzsikához nem is szükségeltetik. Azonban az akusztikus hangszereken előadott Your Name megtöri a lendületet, amit a lemez jó háromnegyedéig sajnos nem is vélek visszatérni. A 14 dalban bizony többet is tölteléknek tartok és itt lép be az a bizonyos alapszabály, a kevesebb néha több. A mai világban már nem muszáj kitölteni a CD adta 80 percet, mint ami a ’90-es évek közepét jellemezte. Igaz, a First Bite is csupán az egy órát veri pár perccel, de véleményem szerint egy masszív 40-45 perc bőven elegendő lett volna. És annyi remek dalt össze is lehetett volna válogatni, mert egy 7-8 tétel bizony tényleg frankó. De az összhatást nézve, a First Bite nem más, mint egy erős közepes.

Pontszám: 5,5/10

Tagok:

Torsten Steel – ének / gitár
Nick Robinson – gitár / vokál
Oopie- basszus / vokál
Russell Boyd – dob / vokál

Dalok:

01. Save Me (L.I.L. Woman) (04:29)
02. Hot Tonight (05:23)
03. Hard In This Town (04:22)
04. Your Name (04:31)
05. Firing Lines (04:43)
06. Party’s Over (03:14)
07. On Parole (03:57)
08. I Remember When I Was Young (04:33)
09. Fire (04:17)
10. Rock You (04:00)
11. Lipservice (05:02)
12. Black Heart Murder (05:12)
13. I’m Alone (05:05)
14. Sunrise (04:03)