Külföldi

A Prong 2012-es újjáéledése óta éves rendszerességgel képes újabb anyagokat megjelentetni, teszik mindezt annak ellenére, hogy látszólag folyamatosan turnéznak. Fontos azt is leszögezni, hogy a mennyiség korántsem megy a minőség rovására, az előző X-No Absolutes véleményem szerint az egyik legjobb albumuk. A lemezek vastag hangzását és energiáját élőben is hozza a zenekar, az élőben alatt azt értem, hogy hárman kiállnak zenélni laptopok és CD-ről bekevert extra sávok nélkül. A nyerő...

Sok ember van, akinek semmit nem mond a Voivod név, ellenben sokaknak igen. Egyike azon zenekaroknak, akiket ennyi év távlatából is érdemes felkutatni, megismerni. Sokkal inkább, mint a mostanság megjelenő street food albumokat. Máig aktív zenekarról van szó, és annak ellenére, hogy mai albumaik nem érik utol minőségben a klasszikus kiadványaikat, fércmunkát soha nem préseltek hanghordozóra. Ezt az örökséget hivatott a Vektor táplálni első két albumán, magasra emelve a...

Az ifjú Token egyik nyári diákmunka alkalmával akarta földobni az unalmas munkát egy kis zenével. Saját diszkman-jén már mindent végighallgatott, amit hozott, így akkor kollégájától kapott kölcsön egy északi metálnak titulált zenei stílusú cd-t. Ez volt az a lemez, ami megnyitotta a metál kapuit Token előtt: Children of Bodom - Follow the Reaper. Köszönöm Tomi! Szóval a Bodom banda elég meghatározó mérföldkő az életemben, és épp ezért...

Kieronnal a KlasszikuShock rovatunkban kitűzött célnak tartjuk, hogy a véralap bandák mellett olyan zenekarok alkotásairól is szót ejtsünk, akik ilyen/olyan okokból sosem tudtak igazán áttörni, pedig néhány nagylemez erejéig rendesen elkapta őket a szerzői ihlet. Ilyen volt múlthéten Kieron választása, amikor az Agent Steel 1999-es Omega Conspiracy lemezét elemezte ki, én pedig most hasonló nyomvonalat követek. Mi a közös bennük: Black Sabbath, Judas Priest, Iron Maiden, Saxon? Szerintem egyből...

Nyolc év után ismét visszatér Budapestre a Metallica! A Live Nation jóvoltából hazánkba is elér a Hardwired… To Self-Destruct című új album turnéja. 2018. április 5-én az arénában lép fel a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb metalzenekara. Egészen a ’90-es évek elejéig ők voltak számomra az abszolút favorit, a kategóriák fölött létező félistenek. Máig a Master Of Puppets-et tartom annak a lemeznek, amely a heavy metal műfaján...

Biztos vagyok abban, hogy nincs olyan fémszívű ember, akit nem érintett meg a Helloween muzsikája. De, hogy legalább egy lemezüket végighallgatta az eddigi 16-ból (ha jól számoltam a sorlemezeket), az hétszentség. Legyen az a germánok Hansen-es, Kiske-és, netán Deris-es időszaka. Mert valljuk, meg, a zenekarok pályafutását hajlamosak vagyunk az aktuális frontemberek kilétével azonosítani. Még akkor is, ha a Helloween fő arculatát a Markus Grosskopf/ Michael Weikath szerzőpáros határozza meg....

Múlthéten a KlasszikuShock rovatunkban Kieron a Paradise Lost örökérvényű Draconian Times lemezének bemutatójánál azzal érvelt, hogy a dark/goth műfaj legnagyobb bandájának, legjobban sikerült lemezét mutatja be. Kijelentését még abban a tudatban sem lehet cáfolni, megvétózni, hogy cikke írását biztos nagymértékben befolyásolta, az, hogy már lázban ég a pár nap múlva esedékes bécsi Paradise Lost/ Katatonia/ Lacuna Coil csúcshármas koncertjétől. Míg ő a bulira készül, én azon agyaltam, hogy egy...

Elképzelhető, hogy jelen írásommal néhány embernél kicsapom a biztosítékot, de vállalom a következményeket. Rádiósmúltamból, na és az ott szerzett tapasztalatokból tudom, hogy amíg világ a világ, egy rockrádióban a magyar rocker inkább kér mondjuk egy Pokolgép, Ossian, Lord, Edda stb. dalt, mint mondjuk egy Freshfabrik vagy egy Strong Deformity szerzeményt. Nyilván az elsőként felsorolt csapatok nagyobb múltnak örvendenek, mint az utóbbiak, én mégis úgy érzem, a magyar rockrajongóknál valahogy...

Azt hiszem, kevés embernek kell bemutatni az Anthrax csapatát. A srácok kisebb-nagyobb megszakításokkal, de közel harminc éve zúdítják ránk a metalt. A banda történetét több időszakra tagolhatjuk. Volt ugyebár a debütáló lemez még 1984-ből Neil Turbin énekessel. Kétségtelen, hogy azzal rakták le az alapokat, de a rajongók szemében mégsem hagyott maradandó nyomot. Aztán érkezett Joey Belladonna énekes és a ’80-as évek végére az egész világ a lábuk előtt hevert....

A Tyketto a '90-es évek elejének egyik nagy ígérete volt, ám a korábbi Waysted frontember Danny Vaughn, Brooke St. James gitáros, Jimi Kennedy basszusgitáros és Michael Clayton dobos kissé későn érkeztek a színtérre, és a Don't Come Easy már a Geffenes szerződés ellenére sem volt képes sztárt faragni belőlük hónapokkal a grunge áttörése előtt. Ettől függetlenül a Don’t Come Easy mára már kultikus albumnak számít. Köszönhetően a Forever Young...