Külföldi

Abban az esetben, ha Udo Dirkschneider a metal törpe, akkor David Taylor Chastain a metal hangya. A gitárbűvölő a ’80-as évek közepén-végén szorgos hangyaként szállította a nagylemezeket. Olyan éveket is magunk mögött tudhatunk, amikor két albummal is előrukkolt. Persze úgy könnyű lemezeket megjelentetni, ha a hátunk mögött tudhatunk egy komplett lemezkiadót, márpedig David a Leviathan Records mellett a Diginet Music fő tulajdonosa is. Eme instrumentális alkotása sok pozitívumot tartalmaz az...

Öt évet kellett várni a svéd melodic thrash-banda harmadik albumára. Elődje, a Karma In Black nagyon bejött, és az azon található 10 vs 9 nóta azóta is napi rendszerességgel pörög nálam. Az új albumra mindenből kicsit többet ígért az ötös: dallamból, agresszióból, dinamikából, és változatosságból is. A Defaced új pacsirtáját Jens Bromannak hívják, ő váltotta a 2005-ben kiszállt alapítót, Henrik Sjöwallt, valamint a dobok mögé is új arc került, Henrik...

2112 – egy évszám, ahol ugyan még nem tartunk, de nincs az a halandó rockzene rajongó, aki ne vágná rá elsőre, ez bizony a progresszív rock műfaj egyik legmeghatározóbb mesterművének a címe, nevezetesen a kanadai Rush 1976. április elsején kiadott nagylemezének a címe. A lemez központi témáját képviselő, hét tételből álló 20 perces dalmonstrum egyértelműen a zenekar történetének egyik legtökéletesebb s talán legismertebb momentuma is egyben. Az örökérvényű sztori...

Amikor 2005 végén a Nightwish kirúgta Tarja Turunent, a csapat kiadója, a Nuclear Blast igencsak megrettent. Elvégre a 2004-es Once albumot turnéztató csapat az istálló legismertebb csajos bandájának számított, és ekkor még nem lehetett tudni, lesz-e folytatás. Sürgősen cserelednie kellett hát a Blastnak, és nem is tétlenkedtek; sorban szerződtették az énekesnős csapatokat más kiadóktól, így került hozzájuk például a Sirenia a Napalmtól, valamint ekkor tettek szert az After...

Kevin James Labrie egy kanadai énekes, aki a kamaszkori zenei szárnypróbálgatások után a Winter Rose csapattal adott ki egy albumot, majd hirtelen a karrierje hajnalán lévő progresszív Dream Theater-ben találta magát, akik a második lemezükre készülődtek éppen. Hihetetlen, de Labrie jövőre ünnepli 20. évfordulóját, hogy a Mike Portnoy alapította zenekarral együtt zenél. Ma már szinte mindenki a DT múltjáról ismeri őt, a Winter Rose albumon mutatott szereplés a homály...

Ha valaki azt mondja nekem még az új album megjelenése előtt, hogy ez inkább fog hasonlítani egy klasszikus Jethro Tull albumra, mint sem Opethre, hát valószínű kiröhögtem volna az illetőt.Félreértés ne essék, én szeretem a Jethro-t is, de az Opeth az Opeth,akiktől azt várja el az ember, hogy ott folytassák, ahol 2008-ban abbahagyták,a kőkemény progresszív-death metálnál. "Örökség" címmel megjelent albumuk, inkább egy letűnt kor hagyatéka, mint sem a zenekar...

A Stryper sikerén felbuzdulva a 80-as évek végén a Regency Records munkatársai úgy döntöttek, hogy összegyűjtik a bemutatásra érdemes keresztény rock/metal zenekarokat. Az első kiadvány az 1987-es California Metal volt, amit aztán egy évre rá követett a szóban forgó folytatás. Szintén 1988-as kiadás volt az East Coast Metal, a sorozat zárásaként pedig 1989-ben érkezett az Underground Metal és az Underground Metal 2. Én most az ötrészes sorozat második darabjával...

A Hevein szóban forgó Sound Over Matter című mai napon megjelent albuma egyben a finn banda bemutatkozó nagylemeze is. Ez még magában nem is számítana annyira furcsának, de ha hozzáteszem, hogy a csapat idestova 13 éve funkcionál, akkor joggal tehetnénk fel a kérdést, hogy mi a fészkes fittyfenével mulatták eddig az időt? Persze jöhetnénk a jól elcsépelt klisével, hogy „jó munkához idő kell”, de többszöri korong-átrágás után ez a...

A 5 Billion Dead még 2002-ben kezdte meg a ténykedését Orlandóban. A floridai csapat lehengerlő, erőteljes koncertjeivel hamar belopta magát az orlandói underground szívébe. A zenekar agya, Matt "Darkness" Wagner már sokat megélt a black/death vonalon mozgó, szintén floridai Equinox-ban, hiszen 1994-től ott pengette a négyhúrost. Újdonsült társainak (Strain – ének, Chris B. – dob, Alex Vieira – gitár) felvázolta, hogy az rendben van, hogy a bulik által egyre...

Hálás vagyok ennek az EP-nek, noha igazi különlegességet nem rejt. Azon túl, hogy egyik kedvenc bandámról van szó, és imádok majdnem mindent, amit csinálnak, iszonyat mód betalált nálam ez a négyszámos anyag, egyben apropót adott, hogy bemutassam nektek ezt az együttest, amelyre igenis oda kell figyelni, hiszen a most készülő harmadik lemezzel esély van arra, hogy betörjenek a világelitbe, és ezt a legkomolyabban mondom. Nem is kimondott lemezkritika...