Road – Emberteremtő (2010, Hammer)
Előrebocsátom, hogy a Roadot a legreménytelibb magyar bandának tartom. Bár, lassan már kezdenek kinőni a reménység kategóriából. Nagyjából a 2008-as Aranylemez óta lehet kiforrott brigádnak tekinteni a Máté, Goya, Imi és Erik által alkotott négyest - azon az albumon már nagyrészt kialakult az igazi Road-hangzás. A csapatbemutatásra nem nagyon szeretnék kitérni, mert hát minek... Inkább megemlíteném, hogy Mátéékat a 2008-as Sziget óta ismerem személyesen is, autóinfósként engedtem őket...
Keep Of Kalessin – Reptilian (2010, Nuclear Blast)
A Keep Of Kalessin 2006 óta van képben nálam; ekkor kiadott Armada albumuktól totálisan seggrevágtam magam. Bődületesen erős anyag lett ez, egy remek hangzású black metal stuff. Persze, a black metalt már régen nem a templomgyújtogatós értelemben kell elképzelni, annak az érának már leáldozott a kilencvenes évek közepén. Azóta a black metal szinte mainstream zene lett Norvégiában, az egykori lázadók, a Mayhem, a Satyricon, az Immortal vagy a Dimmu...
James LaBrie – Static Impulse 2010
Kevin James Labrie egy kanadai énekes, aki a kamaszkori zenei szárnypróbálgatások után a Winter Rose csapattal adott ki egy albumot, majd hirtelen a karrierje hajnalán lévő progresszív Dream Theater-ben találta magát, akik a második lemezükre készülődtek éppen. Hihetetlen, de Labrie jövőre ünnepli 20. évfordulóját, hogy a Mike Portnoy alapította zenekarral együtt zenél. Ma már szinte mindenki a DT múltjáról ismeri őt, a Winter Rose albumon mutatott szereplés a homály...
Mark Sweeney – All In 2010
Ki lehet ez a fickó? Őszintén megmondom nem ugrott be elsőre, hogy a svájci Crystal Ball énekeséről van szó. A tengerentúlon bizonyára sokkal előbb emlegetik a hasonló nevű baseball játékost, de Svájcban és talán az öreg kontinensen is, mindenképpen Mark Sweeney neve a Crystal Ball-al egyenlő. Három lemezt készített Mark a zenekarral, több mint 500 koncertet adott és olyan nevek előtt játszott, mint a PRETTY MAIDS, DOKKEN, DORO, U.D.O.,...
Liv Kristine – Skintight 2010
Liv Kristine Espenæs Krull-t a világ a Theater Of Tragedy zenekar háttérénekeseként ismerhette meg a 90-es évek közepén, majd a zenekarral eltöltött 8 év után kitették onnan. 2004-ben alapította meg saját együttesét a Leave's Eye-t, ahol férjével együtt muzsikálnak. Liv az előbb említett két zenekarral készített lemezek mellett már kiadott két szólólemezt is, és 2010-ben látta elérkezettnek ara az időt, hogy a harmadikkal lepje meg a világot. „Elsődleges célom...
Lordi – Babez For Breakfast 2010
Ha 2006. május 20-án Viktor Nyikolajevics Belan orosz énekes 45 ponttal többet kap a versenyen, akkor ma lehet, hogy nem lenne elárasztva LORDI szörnyekkel a világ. Tulajdonképpen azért felelőtlen dolog lenne egyedül Belan nyakába varrni a Lordi sikerességét, de az kétségtelen, hogy, az Eurovíziós dalfesztivál első helyének elhódítása, nagymértékben javított a lemezeladási statisztikán és az ismertség növelésén. A 2010-es korong megjelenéséig megmondom őszintén távolról figyeltem ennek a zenekarnak a...
Machine Head – Supercharger (2001, Roadrunner)
A The Burning Red album (kritika: The Burning Red 1999, Roadrunner ) után két évvel egy újabb furcsa (értsd: a thrashes gyökereket megtagadó, a rap-metalos irányba tovább mozduló) lemez került ki az oaklandi Machine Head műhelyéből. Az ősfanok számára már az előző korong is túl dallamos volt, sok rapes hatással, amire az új albumon még csak rádobtak Flynnék. Viszont nem tudom csak ennyivel elintézni ezt a lemezt, és bevallom, ennek...
Line Of Fire – Momentum 2010
„Több mint 20 éve játszunk különböző zenekarokban, ez idő alatt mind a hazai (US) és a nemzetközi sikerekből egyaránt részesedhettünk. 2003-ban alapítottuk a csapatot, olyan elhatározással, hogy dallamos Hard Rock zenét játszunk, olyasmit, mint a Journey, Def Leppard, Boston vagy a TNT. Különböző hangszínű, erős vokálokat, fogós dallamokat és tömény gitárokat akartunk a zenénkbe belegyömöszölni. Olyan zenét akartunk játszani, amit mi magunk is szívesen megvettünk volna, ha más...
Carlos Santana – Guitar Heaven
Nemrég találtam egy érdekes blogbejegyzést az egyik nagy magyar hírportál címoldalán arról, hogy a világ egyik legelismertebb gitár ikonja, Carlos Santana új lemezt készített, méghozzá nem is akármilyet. Guitar Heaven címmel híres előadóművészek vendégszereplésével a 20. század legnagyobb rock legendái előtt teszi le tiszteletét 14 örök klasszikus feldolgozásával, melyek közt olyan ismert alkotások is helyet kaptak, mint a Smoke on the Water, a Deep Purple feledhetetlen slágere, a...
Therion – Sitra Ahra (2010, Nuclear Blast)
Nagyon, de nagyon kíváncsi voltam arra, mihez kezd a szimfonikus opera-metalban verhetetlen svéd Therion nagyfőnöke, Christofer Johnsson 2008 második felétől. Ugyebár ekkorra datálható az, hogy a 2007-es Gothic Kabbalah CD-t követő turné végeztével az akkori tagság kijelentette, nem kíván tovább a Therionban muzsikálni. Darab aszongya: a Niemann testvérek (a gitáros Kristian és a basszer Johan) a sok turnézás miatt léptek ki (Johan azóta a Tiamattal koncertezik mint gitáros), a...
















