KlasszikuShock: Blue Murder – Blue Murder (1989)
Múlthéten Kieron az egyetlen Winter Rose nagylemezt mutatta be, választása pedig megkérdőjelezhetetlen, végtére is a zeneiparnak számtalan alulértékel zenésze/zenekara/nagylemeze született. A Winter Rose is egyike volt az ilyen bandáknak. Kiváló nagylemezük ellenére sajnos ma már legtöbben csak úgy emlékeznek rájuk, hogy abban a bandában énekelt a kiváló torkú Dream Theater- pacsirta, James LaBrie. Ezúttal ugyanabból az évből választottam albumot, amikor az említett zenekar is kiadta egyetlen nagylemezét. Hű maradok...
KlasszikuShock: Winter Rose-Winter Rose (1989)
Két hete a Paradise Lost, „Draconian Times” albumát választottam, a KlasszikuShock rovatba. Múlthéten Gyuri a Judas Priest „British Steel”-jét vette górcső alá. Két olyan album, ami az adott stílusban mérföldkő volt a zenetörténelemben, és amik máig emberek millióinak kedvencei. Két ilyen híres, sikeres és ismert album után, úgy döntöttem nem ezt az irányvonalat folytatom, hanem előveszek valami olyat, ami a maga nemében nagyszerű, de mégsem lett soha olyan...
KlasszikuShock: Judas Priest – British Steel (1980)
Múlthéten a KlasszikuShock rovatunkban Kieron a Paradise Lost örökérvényű Draconian Times lemezének bemutatójánál azzal érvelt, hogy a dark/goth műfaj legnagyobb bandájának, legjobban sikerült lemezét mutatja be. Kijelentését még abban a tudatban sem lehet cáfolni, megvétózni, hogy cikke írását biztos nagymértékben befolyásolta, az, hogy már lázban ég a pár nap múlva esedékes bécsi Paradise Lost/ Katatonia/ Lacuna Coil csúcshármas koncertjétől. Míg ő a bulira készül, én azon agyaltam, hogy egy...
Jack Starr Feat. Rhett Forrester – Out Of The...
Jack Starr-t az archaikus hős-metal szerelmeseinek nem kell bemutatni. A Virgin Steele-es ’81-’84 közötti munkája után mi is emlegettük például a néhai Rhett Forresterrel közös 1984-es Out Of The Darkness-t, amit most a lemez közelgő 30. évfordulója alkalmából a Limb Music bónuszdalokkal felturbózva újra elérhetővé tette. Bizony, ezúttal egy igazi csemegét húzott elő a fiók mélyéről a hamburgi kiadó, akik a dallamos old school metal felségvizein lavírozva kezdenek magukra...
KlasszikuShock: Paradise Lost – Draconian Times (1995)
Eheti KlasszikuShock rovatunk főszereplője nem más lesz, mint a dark/goth zene legnagyobb alakja, a Paradise Lost. Sokan általánosítanak, hogy a gótikus zene az, amikor pandára sminkelt lányok a könny-szemükkel csorgatják a vérüket, a meleg próbababára sminkelt cicafiúkra. Hát kurvára nem! Ez az az általánosítás, amit a legjobban utálok, összekeverni a dark/goth vonalat az érvagdosós emoval. Rendszerint Nick Holmesék is megsértődnek ezeken a kijelentéseken, de nem tudnak vele mit...
KlasszikuShock: Exodus – Fabulous Disaster (1989)
Talán az ifjúságra oly jellemző lázadás miatt, de én sosem rajongtam a Metallica zenekarért. Az általános iskola felső tagozatára jártam, sőt nagyjából végzős voltam, amikor kitört a ’tallica-láz. Az osztálytársaim mellett még a bevállalósabb tanárok is Hetfieldék pólójában lófráltak. Úgy voltam vele, hogy nehogy már én is „beálljak a sorba”, inkább szétnéztem a hasonló zenét produkáló bandák háza táján (már persze amennyire abban az időszakban erre lehetősége nyílt egy...
Tool de Danton-Legend of the Mothman Lemezkritika
Nehéz objektívnek maradni egy olyan lemez kritikájának írása közben, ahol az alkotók jó ismerőseim, barátaim, kollégáim. A Tool De Danton most megjelent, Legend of the Mothman című nagylemeze pont ilyen, hisz az énekes Szemerics „Samy” Ádám több mint két éve már kollégám itt a Rockvilágnál és jó barátom, de a többiekkel is megvan a kapcsolat. Objektivitás kizárva, mégis úgy éreztem erről a lemezről nekem írnom kell pár sort,...
KlasszikuShock: Voivod – Phobos (1997)
Az emberek nagytöbbsége csak legyint, ha Kanadáról van szó. „ Áá ugyan mi az? Nincs ott semmi csak hó és erdők.” Ha zenei téren nézzük még inkább lenéző az átlagember, pedig rengeteg nagyszerű zenekart és előadott adott a világnak a juharszirup hazája. Mindenkinek ismerősen cseng a klasszikus rock vonaláról Nickelback, Sum 41, Billy Talent, Simple Plan, Alanise Morisette, Three Days Grace vagy Bryan Adams neve, de kanadai a...
KlasszikuShock: Badlands – Badlands (1989)
Talán nem túlzás azt kijelentenem, hogy szeretett zenei stílusunk, a Hard Rock/Heavy Metal a legváltozatosabb, legszínesebb az összes zenei irányzat között. Így aztán nem csoda, hogy a mögöttünk hagyott évtizedeket szinte évről évre az épp aktuális trendeknek megfelelően kategorizálhatjuk. Volt már punk mozgalom, erőteljes brit és német heavy metal, rúzzsal, hajlakkal átitatott glam/sleaze rock, tornacipő bámulós grunge korszak, izomlüktető nu metal és persze oldalakon keresztül még sorolhatnám. Bár nagyon...
KlasszikuShock: WASP-The Crimson Idol (1992)
Számtalan példát ismerünk a rockzene történelmében olyan zenészekre, akik emberileg ugyan hagytak kívánnivalót maguk után, de zeneszerzőként a legnagyobbakat is megszégyenítő kvalitásokkal rendelkezetek. Hogy melyik érték a fontosabb, hogy kompenzálhatja a személyiségi negatívumokat, a művészként elért eredmények sora, ezt döntsétek el Ti. Most egy olyan együttessel, és annak albumával fogunk foglalkozni, amelyik pont egy ilyen ember szerzeménye, Blackie Lawless-é. W.A.S.P.-The Crimson Idol. Az album, a...


















