Jack Starr-t az archaikus hős-metal szerelmeseinek nem kell bemutatni. A Virgin Steele-es ’81-’84 közötti munkája után mi is emlegettük például a néhai Rhett Forresterrel közös 1984-es Out Of The Darkness-t, amit most a lemez közelgő 30. évfordulója alkalmából a Limb Music bónuszdalokkal felturbózva újra elérhetővé tette. Bizony, ezúttal egy igazi csemegét húzott elő a fiók mélyéről a hamburgi kiadó, akik a dallamos old school metal felségvizein lavírozva kezdenek magukra találni az utóbbi két év sápadtabb időszaka után. Ugyanis Jack ezt a korongot eredetileg még 1984-ben vette fel, annak a Rhett Forresternek a közreműködésével, akivel a New York-i Riot két lemezt is rögzített a ’80-as évek első felében (Restless Breed 1982, Born In America 1983). Kult metal a javából.
A fáma szerint óriási megdöbbenéssel fogadták úgy a rajongók, mind a sajtó, amikor Starr az 1983-as Guardians Of The Flame lemezt követően bejelentette távozását a Virgin Steele soraiból. Ennek körülményei olyanok, amilyenek, túl nagy harag mégsem lehetett a két őstag között, mert a Virgin Steele-énekes, David DeFeis készséggel felénekelt néhány vokáltémát erre a lemezre is. Annak ellenére, hogy Rhett Forrester derekasan helytállt és orgánuma szerintem jobban is passzol ide. A gyorsan megírt és felvett lemez mégis Jack sajátos gitárjátékának és dalszerzői vénájának köszönheti különlegességét, abban az évben nem véletlenül jegyezték a legjobb alkotások között, a Metal Forces és a Kerrang! magazinok egyaránt top 20-ba tették. Amire persze lehet legyinteni, de az internet előtti világban a nyomtatott sajtó azért némiképp másfajta befolyásoló erővel bírt, mint manapság.
Maga a zene tökéletesen beleillik az adott korszak tengerentúli heavy metal világának sajátos világába, ami némileg populárisabb, mint hasonszőrű európai társai. Ha már Forrester kapcsán a Riot-ot emlegettem, kétségkívül lehet párhuzamokat vonni, ahogy a korai Virgin Steele is megemlíthető, ez a zene azonban egyszerre fifikásabb és power metalosabb – Garry Bordonaro basszusgitáros csuda dolgokat penget –, mint a New York-i arcoké. De talán pont ezért is barátkoztam vele könnyebben, az eredeti tíz nóta pedig roppant kerek, ízes egészet alkot, még úgy is, hogy a Scorcher és az Amazing Grace csak afféle rövid instrumentális átkötők. Viszont a Manowarosan menetelős False Messiah, a vadulós Chains Of Love, vagy a korai MTV-hez igazított Let’s Get Crazy Again valóban remek darabok, ahogy a líraibb hangot megütő, Emma Zale zongorás díszítésével és Laura Kyle csodaszép énekével felcsendülő I Can’t Let You Walk Away is.
Rhett Forrester pedig tényleg megérdemel minden dicséretet, helyenként rekedtes, máshol ércesen szárnyaló énekhangja még egy adag sajátos ízt adott az amúgy is karakteres zenének. Utólag elfilóztam, hogy adott esetben mi sülhetett volna ki ebből a kooperációból, de sajnos tíz évvel később, 1994 januárjában egy autós rablási kísérlet során lőtt sebet kapott és elhunyt (RIP). Azt nem tudom, hogy az originális verzió hogyan szólt, de az R. D. Liapakis (Mystic Prophecy, Devils Train) által teljes maszterizáláson átesett anyag hangzására szerintem nem lehet különösebb panasz. Ha pedig már újrakiadás, természetesen kapunk bónusz szerzeményeket is, szám szerint hatot, amelyek Starr alkotói munkásságának különböző időszakából származnak. Talán a Blue Tears Falling a legkülönlegesebb, hiszen korábban soha nem publikált darab, amely a Jack Starr Blues Band kiadásra nem került Take It To The Bank című lemezről való. A másik öt instrumentális darab egyaránt az 1990-es A Minor Disturbance lemezen szerepelt, számomra különösen az Exodus kedves darab, ami a hasonló című, 1960-ban forgatott film főcímzenéjének metalosított átirata. Sokaknak talán semmit sem mond, aki esetleg jártasabb a ’60-as és ’70-es évek testépítésének világában, valószínűleg vágja, miről van szó.
Remaster ide vagy oda, nagyon tetszik ez a lemez, mert alapból maga a zene jó. Mindazonáltal nem tartom szerencsésnek számszerűen értékelni, mivel erényei ellenére sem érzem azt, hogy kihagyhatatlan alapműről lenne szó. Aki azonban fanatikusa ennek a vonalnak, jól teszi, ha ad egy esélyt az anyagnak, már csak azért is, mert az originális verziók meglehetősen boros áron érhetők csak el a különböző aukciós portálokon.
Pontszám: 7/10
Az együttes tagjai:
Rhett Forrester – ének
Jack Starr – gitár
Garry Bordonaro – basszusgitár
Carl Canedy – dob
A lemezen elhangzó számok listája:
01. Concrete Warrior
02. False Messiah
03. Scorcher
04. Wild In The Streets
05. I Can’t Let You Walk Away
06. Chains Of Love
07. Eyes Of Fire
08. Odile
09. Let’s Get Crazy Again
10. Amazing Grace
11. Exodus (Bonus Track)
12. Interlude In The Afternoon (Bonus Track)
13. Sundance Strut (Bonus Track)
14. Love In The Rain (Bonus Track)
15. Last Date (Bonus Track)
16. Blue Tears Falling (Bonus Track)
