KlasszikuShock: Guns N’ Roses – Appetite For Destruction
Szerintem mindenki tisztában van azzal a pillanattal, amikor élete során először találkozott a Guns N’ Roses zenéjével. Ezt az emlékezetes pillanatot előttem már millióan papírra vetették, talán nem is túlzok azzal, ha kijelentem, hogy a bandáról több könyvet írtak, mint amennyi nagylemezzel büszkélkedhet a zenekar. Nem is olyan régen Takács „Vilkó” Vilmos, a Hollywood Rose gitárosa is ezt tette. Eddig még nem volt szerencsém Vilkó könyvéhez, így nem tudom,...
Crucified Barbara – In The Red (2014)
Ideje elásni azon meggyőződést, mely szerint a rock muzsikálás csak a menő srácok kizárólagos privilégiuma. Számos példa megdöntötte már eme hipotézist, elég csak a legendás Runuways- re vagy éppen a jobb sorsra érdemes Phantom Lordra gondolni. Mivel az éremnek ebben az esetben is két oldala van, amennyire óvatosan közelítünk egy női zenészek által kreált rock album felé, éppen annyira lehet érdekesség az erősebbik nem számára , sőt kifejezetten vonzó...
Metallica – Hardwired…To Self-Destruct (2016)
Nyolc év után ismét visszatér Budapestre a Metallica! A Live Nation jóvoltából hazánkba is elér a Hardwired… To Self-Destruct című új album turnéja. 2018. április 5-én az arénában lép fel a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb metalzenekara. Egészen a ’90-es évek elejéig ők voltak számomra az abszolút favorit, a kategóriák fölött létező félistenek. Máig a Master Of Puppets-et tartom annak a lemeznek, amely a heavy metal műfaján...
KlasszikuShock: Kreator-Endorama (1999)
Nehéz megítélni azt, ha egy zenekar, az addig bevált stílusát félredobva, valami újba vág bele. Ez vagy nagyon rossz eredményt szül, vagy nagy sikert arat, de legtöbb esetben a fogadtatás is nagyon vegyes. Szinte biztos azonban, hogy idő kell, mire a rajongók megszokják a változást. Gondoljunk csak a Paradise Lost - One Second című albumára, ami mára megkerülhetetlen mérföldköve a zenekarnak, de akkor mindenki átkozta, hogy a jól bevált...
Within Temptation – The Unforgiving (2011, Roadrunner)
A holland Within Temptation majd tizenöt éves pályafutása alatt a szimfonikus metal vonal élcsapata lett, mindössze négy albummal. Az utolsó, a The Heart Of Everything 2007-ben jött ki, azóta új sorlemezzel nem jelentkeztek. Mivel náluk a három-négy évenkénti lemezmegjelenés a standard, ebben semmi furcsa nincsen. Azóta kiadtak egy óriási koncert DVD-t (hidegrázósan gyönyörű minden pillanata), valamint egy akusztikus élő felvételt is, és ezek után hasaltak rá az ötös lemez...
Zornheym – Where Hatred Dwells And Darkness Reigns (2017)
Tomas Nillson neve talán ismerősen csenghet az underground fanatikusok körében, hiszen az ex-Marduk tagokat is soraiban tudó Devian zenekar egyik gitárosaként, illetve a szintén svéd Dark Funeral basszerosaként már szerzett némi hírnevet a szőke húrnyüvő. Most elérkezett az idő, hogy Tomas életre hívja régóta dédelgetett vízióját, melyben már nemcsak „egyszerű” gitárosként mutathatja meg tehetségét, hanem univerzális értelembe vett zeneszerzőként is, aki a szimfonikus hangszerelésért is felelt.
A Zornheym koncepciója nem...
Katatonia – Night Is The New Day (2009, Peaceville)
Csak az új évben jöttem rá, hogy teljesen elhanyagoltam ősszel a lemezkritika rovat érdemi részét, és nagyon kevés új lemezt mutattam be nektek. Ígérem, az új évben ez is meg fog változni, egyfelől azért, mert növelem a fordulatszámot (két kritika egy nap tőlem ugyebár még sose került fel), másfelől pedig azért, mert, mint a kis színeseimben olvashattátok, 2010-ben rengeteg várva várt album fog kijönni, és rengeteg olyan lemez...
KlasszikuShock: Dokken – Under Lock And Key (1985)
Kétségtelen, hogy ha a dallamos heavy metal kialakulását elemezzük, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy a Dokken a legeurópaibb amcsi zenekar. A norvég felmenőkkel rendelkező frontember, Don Dokken a 80-as évek végén Európában szívta magába a zene illatát. 12 éves korában még gitározni tanult, de aztán az egyik sulis fellépésen nem jött el a csapat énekese, így Don kényszerből ragadta magához a mikrofont. Olyan jó hangja volt (amit persze énekleckékkel képzett...
Axel Rudi Pell – Into The Storm (2014)
Axel Rudi Pell és csapata a német metal színtér egyik legaktívabb együttesének számít, ha azt nézzük, hogy az utóbbi időszakban minden második évben kaptunk a bandától egy stúdióalbumot, a köztes években pedig vagy egy válogatáslemezt, vagy egy koncertanyagot bocsátott rendelkezésünkre a brigád. A 2010-ben kiadott The Crest lemez osztatlan sikert aratott mind a rajongók, mind a kritikusok körében. A banda legutóbbi, Circle Of The Oath címet viselő anyaga 2012-ben...
Abbath – Abbath (2016)
Amikor meghallottam, hogy Olve Eikemo alias Abbath nélkül megy tovább a norvég black metal legenda Immortal, egyből olyan hasonlatok jutottak eszembe, hogy vajon Hetfield nélkül elképzelhető lehetne-e a MetallicA vagy Nergal nélkül a Behemoth. A fórumozok persze mindenkinél okosabban megmondták a frankót, de mind tudjuk, hogy a puding próbája az evés. Mivelhogy a kettészakadt zenekarból a skandináv színtér egyik legnagyobb és legszerethetőbb rocksztárja rukkolt elő elsőként a folytatással, ezért...

















