Külföldi

Az Operation:Mindcrime nagy hatással bírt anno a zenei ízlésemre, a korai QR lemezeket beszerezve értettem meg a Crimson Glory és a Lethal zenéjének gyökereit, az Empire volt maga a Zene, a Promised Land pedig egy szomorkás, de szép művészlemez. Aztán valami nagyon elromlott. Az a csapat, akit annak idején bálványoztak egyedi stílusáért, akik zenészek, együttesek százainak adták az inspirációt, beállt a seattle-i bandák és ál-okos rockbandák mögé. Seattle történetének...

A bandatagok mellett engem is megmosolyogtat, amikor a Vesania-t, Lengyelország vezető metal supergroupjaként emlegetik. Akik nincsenek teljesen tisztában eme alulértékelt szimfonikus black metal banda történelmével, hajlamosak ekképp aposztrofálni a (többek közt) Behemoth, Decapitated, Dimmu Borgir, Vader… stb stb… tagokból álló hordát, pedig a történet pont fordítva történt. Bár az elmúlt években lényegesen több aktivitást mutattak Bem József unokái az előbb említett csapatok oldalán, szerencsére Tomasz „Orion” Wróblewskinak még a...

Tudom, tudom, már 2012 ősze van, miért most írok listát a tavaly év személyes kedvenceiből, rég megtehettem volna már. Teljesen jogos felvetés tőletek, de igen egyszerű magyarázata van mindennek: Több tucatszor meghallgattam a tavalyi év zenei termését (no persze nem mindet), és most jutottam el oda, hogy biztosan ki tudok belőlük választani egy ötös listát, ami nekem a „best of” 2011. Ilyen egyszerű. No azért annyira mégsem… Először...

A ködös nyilatkozatok ellenére is sejteni lehetett, hogy a haknizás mellett egy új lemez is megjelenhet a '90-es évek első generációs nu metálosaitól. Mivel a szintén Dez Fafara vezetette Devildriver az utóbbi időkben kénytelen volt takarékra venni magát a tagcseréknek (és talán egyéb, nem publikus ügyeknek) köszönhetően, így adta magát a lehetőség, hogy a jövőre az ötödik X-et betöltő frontember több időt töltsön a "szénbányában" régi társaival. ...

Az Astra debütkorongja szinte tök véletlenül akadt a kezembe, és azt kell mondjam: még jó hogy rá van írva, melyik évben adták ki. Bár, mivel ez tulajdonképpen nem oszt, nem szoroz, még ezen infó birtokában is elhinném, hogy miután a Pink Floyd 1973 elején befejezte egyik legsikeresebb albuma, a Dark Side Of The Moon felvételeit, az általuk üresen hagyott Abbey Road stúdióba besétált pár tehetséges fiatal, és suttyomban rögzítettek...

Ha csak röviden akarnám elintézni a dolgot, annyit írnék: Németország egyik vezető gótikus metal bandája kiadta új lemezét, ami hozza a tőlük elvárt színvonalat, de semmi extra. Természetesen nem akarom ennyiben hagyni, hiszen azért ez a zenekar többet érdemel ennél.   Magam a 2004-es, Revolution címet viselő visszatérő albumukkal kedveltem meg a bandát. Indusztriális és dark elemekkel tűzdelt gótikus metaljuk hamar utat talált hozzám, de különösen az...

Április 23-án jelent meg a brit fémzene ikonikus alakjának, a Paradise Lostnak a legújabb nagylemeze. A Tragic Idol címre keresztelt alkotás már a nevéből is arra enged következtetni, hogy ez valami nagyon kemény és súlyos alkotás lesz, igazi dark-goth remekmű, ahogy csak Nick Holmesék tudják. Érzek némi következetességet az album szerkezetében. Mélyen és lassan indul, összeroppant az a nyomás, amit a zene hordoz magával. Aztán egyre...

Mit is várhatunk egy olyan zenekartól, amely a '80-es évek elejétől nyomja az ipart? Sőt, igazából 1979 óta léteznek, bár akkor még Axes néven készítették el első kislemezüket. Én a '89-es Voices In The Night albumukat ismerem és teszem fel időnként a lemezjátszóra. Az album producere Michael Sweet volt, tehát a Stryper párhuzam adja magát, és ha az információim nem csalnak, a bostoni Mass tagjai is mélyen keresztény vallásúak...

Épp a minap, március 25-én látott napvilágot Európában az Amon Amarth legújabb stúdióalbuma, a "Surtur Rising", melyet - bátran mondhatjuk - tűkön ülve várt rajongó és szakma egyaránt. Nos, szubjektív véleményünk szerint az anyag zseniális lett, és ebben úgy látszik, francia kollégáink is egyet értenek velünk, akik számról számra elemezték a lemezt. Íme, erre jutottak: 1. War Of The Gods Az Amon Amarth nem az a fajta csapat, akik...

Jack Starr az első két Virgin Steele album sikere után úgy gondolta, hogy meg tud állni a lábán egy zenei zsarnok szipolya nélkül is – DeFeis nem éppen a kooperációs tulajdonságairól híres – , és otthagyva a bandát szólókarrierbe kezdett, szépen el is tűnve a süllyesztőben, ahol esetleg néhány ezer ősfan tudta csak, hogy hol szólóban, hol kvázi szólóban, többé kevésbé a jelen felállásban, de alkot még a mester....