Koncertbeszámolók

Annak, aki esetleg nem ismerné a címben szereplő úriember nevét, egy gyors összefoglaló: Richard Dale Kotzen Jr. született 1970 február 3., Reading, Pennsylvania. Amerikai gitáros-énekes 23 önálló lemezzel, valamint olyan bandákban való szerepléssel, mint a Mr. Big, a Poison vagy a Winnery Dogs. De ennyi elég is a Wikipédiából. Mr. Kotzen egy bő fél éven belül másodjára látogatott el kis hazánkba, viszont a tavaly őszi Winnery Dogs buli után...

Ha már Valentin nap, mi sem lehet természetesebb, hogy az ember virágbolt helyett a H7-es HÉV felé veszi az irányt, hogy aztán Barba Negra színpada előtt andalogjon élete párjával (vagy a sörével) az olyan romantikus dallamokra, amit kedd este élvezhettek a fémzene rajongói. Nosza, uccu neki gondoltam én is, és 18:00 magasságában már az akkor még egész szellős közönségben állva vártam, hogy, hogy a Malevolence első riffjeire elmorzsoljak egy...

A vakszerencse, illetve a főnökeim döntése miatt úgy esett, hogy ez évben, minden nagyobb Coke Clubos bulin dolgozom. Emiatt történhetett meg, hogy mindkét MTV Iconon részt vettem. Idén Ákos és Nagy Feró volt a soros. Előbbi műsort nem néztem végig, viszont az utóbbit igen és írnék is róla. Aki nem tudná az MTV Icon egy olyan - angolszász mintára készülő -  műsor, ahol az adott ország legnagyobb, vagy annak gondolt sztárjai előtt más...

Egy lendületes Creedence Clearwater Revival tributecsapatnak lehettem szem- és fültanúja a Városligeti Sörsátorban vasárnap késő este. A magyar fiúkat inspiráló banda 1967-től ’72-ig tartó működése során a roots rock és a swamp rock említésre méltó képviselőjévé nőtte ki magát. Nem ez volt az első alkalom, hogy Creedence Clearwater Reborn koncerten jártam ugyanezen a helyen, ahol egyébként gyakorta előfordulnak. Felcsendültek az ismerős dallamok, még a közönségben is láthattam...

Indulnak már a koncert felé a városból a rockerek. És kíváncsian tekingetnek, hogy autónk már megjelent. Ki motorral, ki gyalog csoportokba verődnek És lelkesen várják már, hogy elkezdjem a koncertet ROCKVÁROS - gyönyörű fények ROCKVÁROS - emberek ROCKVÁROS - Nektek zenélek Fantasztikus bulinak lehetett részese mindenki, aki tegnap este ellátogatott a Crazy Mama Music Clubba, és részt vett a XI. Rockozon.com (anti-fotelrocker) találkozón. A januári születésnapi összeröffenéssel elég...

„Illa berek, nádak, erek, a motorosok jó emberek!” – Köszönjük Nagy Ferónak ezt a már-már közhellyé avanzsált mondatot, de ugye tudjuk, hogy minden közhelynek van alapja. Ezt ismételten megtapasztaltam. Tokaj nekem egyébként is a szívem csücske, de 5 év után újra visszatértem az itteni motoros találkozóra. Csütörtökön, augusztus 11-én érkeztem sátorral, mert úgy az igazi, s bár út közben rájöttem, hogy kiöregedtem én már a kempingezésből, ez a...

A Hatebreed tavalyi koncertjének hangos sikerét követően az idei szezon sem maradhat hardcore/punk buli nélkül a Parkban, így aztán július 22-én hosszú kihagyást követően ismét Budapestre látogatott a NYHC legenda, a Sick Of It All! A vendégzenekar az Evergreen Terrace volt. Szerencsére az új Sick Of It All lemezre sem kell már sokat várnunk, a Tue Madsen producerkedésével az USA-ban felvett lemez The Last Act Of Defiance címmel szeptember 29-én jelenik meg. Most...

Mint sokan GJoe által hallhattátok, tegnap lépett fel a svéd ötösfogat a Petőfi Csarnokban. Sajnos, a dátumválasztással rengeteg rajongónak okoztak fejfájást a programok szervezése terén, ennek ellenére is szépen megtöltötte a nép a Csarnokot. Ehhez már bevezetőül hozzáfűzöm, hogy Aki jelen volt, nagyon pozitívan csalódhatott (már ami a színpadi dolgokat érinti). Meglepő módon, 7 órakor tényleg kapunyitás volt, negyed nyolckor már a színpad előtt keresgélhettem az ismerősöket, és láthattam, ahogy...

November 26-án, pénteken került megrendezésre a Kalapács zenekar tízéves jubileumi koncertje a Fehérvári út 202. alatt. Kilenc órai kezdettel a tavaly alakult, hölgyekből álló Vasmacska lépett a színpadra. Fémesített feldolgozásaik és elenyésző számú saját dalaik a még alapból kis létszámú közönségből csupán néhány férfit mozgatott meg. Aranyosak voltak, de zeneileg nem érdemes rájuk szót fecsérelni. Még ennyit se… Tíz órakor mondhatni felüdülésként ért a Spirit Blue...

Az In Flames nekem mindig is ilyen se veled, se nélküled kapcsolat volt az életemben. A Colony, Clayman, Come Clarity triumvirátus kirobbanthatatlan a lejátszómból, viszont minden más albumuk nagyon hamar ment el mellettem. Mintha direkt csak a „C” betűs albumokat készítenék nekem. Ebből kifolyólag, a legújabb lemezük sem nyerte el a tetszésem, sőt be kell valljam, ez eleddig a legkevésbé tetsző In Flames album. Ennek tudatával, és annak reményében,...