Koncertbeszámolók

November 26-án, pénteken került megrendezésre a Kalapács zenekar tízéves jubileumi koncertje a Fehérvári út 202. alatt. Kilenc órai kezdettel a tavaly alakult, hölgyekből álló Vasmacska lépett a színpadra. Fémesített feldolgozásaik és elenyésző számú saját dalaik a még alapból kis létszámú közönségből csupán néhány férfit mozgatott meg. Aranyosak voltak, de zeneileg nem érdemes rájuk szót fecsérelni. Még ennyit se… Tíz órakor mondhatni felüdülésként ért a Spirit Blue...

A Scorpions neve egyet jelent a német rock történelemmel, de egyetemes jelenlétük is élvonalbeli. Ha egy átlag rockzene kedvelőt kérdezel, hogy mondjon pár példát a klasszikus hard rock legnagyobbjai közül, biztos hogy mindenkinél top tízben van Rudolf Schenker és zenekara.  És talán maga az említett gitáros sem gondolta volna, hogy amikor ötvenkilenc évvel ezelőtt, 1965-ben Hannoverben megalapította a bandát, akkor olyan sikersztorinak lesz a szerzője ami még majd hat...

„Illa berek, nádak, erek, a motorosok jó emberek!” – Köszönjük Nagy Ferónak ezt a már-már közhellyé avanzsált mondatot, de ugye tudjuk, hogy minden közhelynek van alapja. Ezt ismételten megtapasztaltam. Tokaj nekem egyébként is a szívem csücske, de 5 év után újra visszatértem az itteni motoros találkozóra. Csütörtökön, augusztus 11-én érkeztem sátorral, mert úgy az igazi, s bár út közben rájöttem, hogy kiöregedtem én már a kempingezésből, ez a...

Mint sokan GJoe által hallhattátok, tegnap lépett fel a svéd ötösfogat a Petőfi Csarnokban. Sajnos, a dátumválasztással rengeteg rajongónak okoztak fejfájást a programok szervezése terén, ennek ellenére is szépen megtöltötte a nép a Csarnokot. Ehhez már bevezetőül hozzáfűzöm, hogy Aki jelen volt, nagyon pozitívan csalódhatott (már ami a színpadi dolgokat érinti). Meglepő módon, 7 órakor tényleg kapunyitás volt, negyed nyolckor már a színpad előtt keresgélhettem az ismerősöket, és láthattam, ahogy...

Szombaton került megrendezésre a Dürer kertben az V. Tattoo The Sun fesztivál, ami több, mint egy sima koncertes este. Inkább egy kultúra találkozása a metállal. Nem csak azért más, mint egy átlagos szombat este a Dürerben, mert itt a tetoválások köré helyezzük a hangsúlyt, hanem azért is, mert egyfajta művészközösség találkozója ez, akik nem csak a jó rock zenével, de a bőrükre varratott képekkel is szimbiózisban élnek. A tetoválások...

Az In Flames nekem mindig is ilyen se veled, se nélküled kapcsolat volt az életemben. A Colony, Clayman, Come Clarity triumvirátus kirobbanthatatlan a lejátszómból, viszont minden más albumuk nagyon hamar ment el mellettem. Mintha direkt csak a „C” betűs albumokat készítenék nekem. Ebből kifolyólag, a legújabb lemezük sem nyerte el a tetszésem, sőt be kell valljam, ez eleddig a legkevésbé tetsző In Flames album. Ennek tudatával, és annak reményében,...

Az Aerosmith és a Run-D.M.C. 1986-os közös klipje óta tudjuk, hogy a rock n’ roll és a rap egész jól megél együtt. Az 1975-ös, a Toys in the Attic lemezen szereplő Walk This Way újragondolása egyszerre nyitott utat a fekete előadóknak az MTV világába, pörgette fel újra az Aerosmith motorját, és nem mellesleg stílust teremtett. Tracy Marrow, vagy ahogy a hip-hop világa és később Hollywood megismerte, Ice-T már befutott rapperként...

Tedd a szívedre a kezed, és mondd, hogy „én a SUICIDAL ANGELS miatt jöttem”… Na ugye, hogy nem! Akkor igazán underground az underground, ha magasról leszarod, hogy egy négy zenekaros bulin ki a kijelölt headliner. Már az elején tudtuk, hogy egy ilyen lineup mellett ez gyakorlatilag lényegtelen, ugyanúgy ahogy az is, hogy a bulit egy nagyjából tömött kisteremben tartják, bármennyire is nagyszínpadra való. Bár hozzáteszem, a kisterem a kezdeti...

A tavalyi elmaradt pesti koncert után, tartotta szavát és pótolta a fellépést hazánkban a kanadai Nickelback. A Chad Kroeger vezette csapat, egy bő háromnegyed házas Aréna közönség előtt bizonyíthatta miért is ők jelenleg az aréna-rock műfajának vezetői. Az előzenekar, a kanadai Monster Truck volt, és attól függetlenül, hogy picit nyersebb hangzásviláguk miatt elég élesnek tűnt a kontraszt köztük, és a Nickelback között, remek választásnak bizonyultak. Igaz, még...

Ismét hazánkba látogatott a dark-goth zene alapvetésének számító brit Paradise Lost. A harmincadik szülinapját ünneplő yorkshire-i csapat mindig ismert volt arról, hogy előszeretettel kalandozott a stílusok között. A doom-os Shades of God, a dark-goth mestermű, a Draconian Times, vagy a szintis gothos One Second mind mind remekül példázza mennyire kalandvágyó is a csapat. Persze az alap esszencia, a súlyos, letargikus, érzelem gazdag sötét világ mindig állandó volt. Most legújabb, Medusa címre hallgató korongjával érkezett hozzánk a...