Külföldi

Amikor 1998-ban Karl Sanders a világra szabadította a Nile Amongst the Catacombs of Nephren-Ka című debütlemezét, mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a death metal evolúciója nem ért véget. Mi több, számos mai extrém metal zenekar előszeretettel hasznosítja a demós korszak óta védjegyszerűnek számító közel-keleti dallamokkal kevert death metal alapokat, még ha közvetlen hatásként nem is említik a mára igen jó húsban lévő gitáros/hörgős/dalszerző zsenit és zenekarát. A hol erősebb, hol haloványabb...

Öt év várakozás után végre Senprūsija (Ó-Poroszország) címmel kiadásra került a Skyforger legújabb, hatodik stúdióalbuma április 6-án. A lett metálbanda már Magyarországon is debütált a lemezzel, nem sokkal megjelenése után, április 8-án a Dürer kertben. A Skyforger valószínűleg azon kevés zenekarok közé tartozik, akik stílusukban rendkívül sokszínűek, és ez az új dalokban is kétségtelenül megmutatkozik. A pogány folkmetál csapatnak elkönyvelt Skyforger a folkon kívül még megannyi irányzat...

Nagyon szeretem a Morbid Angelt és nagy tiszteletben tartom Erik Rutan életművét, de a Hate Eternal valamiért eddig nem talált telibe nálam. A néhai morbid gitáros, akit tárgyunk zenekara mellett, produceri/hangmérnöki munkásságáról is ismerhet a death metal tábor, most azonban valami nagyon különlegessel állt elő a négy évvel ezelőtti Phoenix Amongst The Ashes után. Nem is pazarolnám tovább a szót a bevezetésre, térjünk a lényegre. Semmi előjáték, semmi cicoma,...

Egyáltalán nem tudok lelkesedni azért, ha egy banda, vagy épp egy kulcsfigurának számító zenész sorra ontja magából a lemezeket, akár az anyazenekar, akár más mellékzenekar berkein belül teszi azt, mivel 10-ből 9 esetben ez mindig a minőség rovására megy. Gondolom a 2013-as Savages lemezt nemcsak én éreztem egy rendkívül elkapkodott dobásnak az egy évvel azt megelőzően piacra dobott Enslaved után, ami mellesleg szintén nem volt egy kimagasló produkció, még a Soulfly mércéjével mérten...

Megmosolyogtattak azok a Fear Factory rajongók, akik nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy kedvencük az előző, The Industrialist című lemezt dobgép használatával vették fel. Most komolyan. A Demanufacture dobhangzása élőbbnek hat? Ne fárasszuk egymást!  A Christian Wolbers/Raymond Herrera által komponált Archetype és Transgression lemezek kivételével, egyetlen egy FF album dobsoundjára sem lehetett eddig ráfogni, hogy "élő". Burton C. Bell énekes és a 2009 óta visszatért Dino Cazares gitáros legnagyobb bűne az volt, hogy sok más (sok esetben...

Nergal leukémiája és a Slipknot argentin szappanoperákba illő dobos/bőgős drámázása mellett, talán Randy Blythe Csehországban történt letartóztatása, illetve az azt követő kálvária jelentette a rock/metal sajtó egyik legfelkapottabb bulvártémáját az elmúlt években. Mind a 2009-es Wrath, mind pedig a 2012-es Resolution lemez a Billboard lista dobogós helyén nyitott az Isten Bárányainak hazájában, s senki nem is sejtette, hogy a banda csúcskorszaka után közvetlenül az abszolút mélypont és kilátástalanság lesz történelmük következő fejezete....

Ki gondolta volna a nagy black metal őrület környékén, hogy a Cradle of Filth jövőre fennállásának 25. évfordulóját ünnepelheti majd. Mocsok Dániel körül ugyan folyamatosan cserélődött a tagság, némiképp egy átjáróház látszatát keltve, de minden nehézség ellenére rendületlenül halad előre a zenekar, hol gyengébb, hol erősebb albumokat produkálva. Én személy szerint eléggé ellenszenvesnek érzem, ha egy zenekar folyton a korai lemezek érzésvilágát kommunikálja le a sajtóban a következő sorlemez...

Kamaszkorom óta nagy rajongója vagyok a Paradise Lost-nak, így számomra minden egyes lemezük megjelenése igazi eseményszámba megy. A 2012-es Tragic Idol kapcsán folyamatosan a Shades of God/Icon korszak megközelítését emlegették, az idei esztendőre pedig egy még retrósabb anyagot ígértek, amire bevallom egy kicsit fanyalogtam, hiszen jelen tárgyunk zenekara úgy tért vissza a metal gyökereihez a 10 évvel ezelőtt kiadott cím nélküli lemezzel, hogy az erőltetett múltidézgetés helyett még hozzá is tettek az addigi...

A ködös nyilatkozatok ellenére is sejteni lehetett, hogy a haknizás mellett egy új lemez is megjelenhet a '90-es évek első generációs nu metálosaitól. Mivel a szintén Dez Fafara vezetette Devildriver az utóbbi időkben kénytelen volt takarékra venni magát a tagcseréknek (és talán egyéb, nem publikus ügyeknek) köszönhetően, így adta magát a lehetőség, hogy a jövőre az ötödik X-et betöltő frontember több időt töltsön a "szénbányában" régi társaival. ...

A tekintetben, hogy mi számít zenei fejlődésnek, illetve egyszerű váltásnak, valószínűleg sohasem lesz konszenzus, kiváltképp ha egy olyan műfajról van szó, mint a black metal. A Satyricon, hasonlóan a többi vezető skandináv hordához, örökké napirenden tartja ezt a kérdést, maga mögé parancsolva az olyan, mára már bagatell vitákat, mint a szintetizátor vagy a női vokál létjogosultsága a  ”true” black metal zenékben. A Frost és Satyr által közel 25 éve...