Danzig – Skeletons (2015)
Év közben még arról értesültünk, hogy Danzig bátyónak idén jól bele kell húznia, ugyanis szeptember környékére ígérte a feldolgozásokkal telepakolt Skeletons lemezt, de szintén idénre tervezte az új nagylemezt is, amelynek már valóban itt lenne az ideje, végtére is a legutolsó Danzig soralbum, a Deth Red Saboath még 2010-ben jött ki. Nos, a főhősünk mára picit módosított a forgatókönyvön. Mivel az ezen cikkben taglalt Skeletons némi csúszás miatt csak...
Cradle of Filth – Hammer of the Witches (2015)
Ki gondolta volna a nagy black metal őrület környékén, hogy a Cradle of Filth jövőre fennállásának 25. évfordulóját ünnepelheti majd. Mocsok Dániel körül ugyan folyamatosan cserélődött a tagság, némiképp egy átjáróház látszatát keltve, de minden nehézség ellenére rendületlenül halad előre a zenekar, hol gyengébb, hol erősebb albumokat produkálva. Én személy szerint eléggé ellenszenvesnek érzem, ha egy zenekar folyton a korai lemezek érzésvilágát kommunikálja le a sajtóban a következő sorlemez...
Paradise Lost – Symphony for the Lost (2015)
Az év végéhez közeledve a leghatározottabban ki merem jelenteni, hogy számomra a Paradise Lost Plague Within lemeze az idei esztendő csúcsalkotása. Tökéletesebb csak akkor lenne, ha a deluxe verzión szereplő két bónuszdal (Fear of Silence, Never Look Away) is felkerült volna a hagyományos kiadásra. Mint azt már hónapok óta tudtuk, a banda a tavalyi bulgáriai fellépését rögzítette, melyre egészen pontosan a Plovdiv-ban található ősi római színházban került sor. A dupla cd+dvd...
KlasszikuShock: Mötley Crüe – Shout At The Devil (1983)
A Mötley Crüe fénykora egyértelműen a ’80-as évekre tehető. Nem is akármilyen fénykor volt ez! A ’80-as évek elején-közepén ez a négy srác testesítette meg az amerikai rock’n’rollt. Feltúrt hajak, arcfestés, pia, drogok, csajhegyek. A Mötley Crüe karriertörténete a rocktörténelem legmozgalmasabb, legérdekfeszítőbb, legbotrányosabb és legsokkolóbb sztorijainak egyike: valószínűleg Nikki Sixx, Vince Neil, Tommy Lee és Mick Mars érti a legkevésbé, hogyan lehetnek még életben azok után, amit a '80-as...
KlasszikuShock: No For An Answer – A Thought Crusade...
Ebben a rovatban mindig gyermekkorom legszebb dalcsokrait igyekszem összeszedni. A ’80-as évek közepén-végén én is voltam minden, ami csak lehettem. 1985 környékén voltam true metalos, majd szinte azonnal átváltottam glambe, hogy aztán még 1988/89 körül gyorsan thrasher váljék belőlem. Igazából számomra csak jó zene és rossz zene létezett, és ez a mai napig így van. A metal ágazatából talán csak a black volt az, amit sosem tudtam igazán befogadni....
Glenn Hughes – Soulfully Live In The City Of...
Alice Cooper, az Offspring, a Saxon, a Blind Guardian, a Therion és az Ignite mellett Glenn Hughes is ott lesz idén a FEZEN rockos nagyszínpadán. A legendás énekes/basszer augusztus 4-én játszik Székesfehérváron. A Mester szerencsére visszatérő vendég hazánkban, majd fél évszázados pályafutása során több koncertet is adott már nálunk. Így a kánikula közepén a hűvös szoba és néhány hideg sör társaságában, amolyan Fezenre való ráhangolódásképp elő is vettem a...
KlasszikuShock: Anthrax – State Of Euphoria (1988)
„Nem tudom, mit hoz a jövő a zeneipar számára, és nem is érdekel. Őszintén szólva szarok az egészre. Semmi sem tenne boldogabbá annál, ha az egész zeneipar összeomlana, és újra kellene indítani, vagy kitalálni helyette valami mást, mert semmi jót nem tudok mondani róla.” Ezek a mondatok a napokban hangzottak el az Anthrax gitárosa, Scott Ian szájából, amikor a Loud magazinnak adott interjút. Ha valaki, ő aztán igazán tudna...
Dark Angel – Leave Scars (1989)
A Dark Angel a ’80-as években Los Angeles legsúlyosabb thrash bandájának számított a Slayer mellett, 1986-os Darkness Descends lemezük mérföldkőnek számít a műfajban. A zenekar 1992-ig volt aktív, majd volt egy rövid újjáalakulásuk a 2000-es évek első felében, ez azonban nem bizonyult tartósnak. Ami azonban a banda pályafutását illeti, ha a rajongókat megkérdeznénk, akkor valószínűleg inkább az 1986-os Darkness Descends-et, vagy a ’89-es Leave Scars-t választanák kedvenc lemeznek a...
KlasszikuShock: Death – Human (1991)
2016-ban újabb turnéra indul a klasszikus Death dalokat játszó Death DTA formáció, méghozzá nem is akármilyen felállással: Steve DiGiorgio lesz a basszusgitáros (Death, Testament, Sadus), Gene Hoglan a dobos (Death, Testament, Dark Angel), Bobby Koelble a gitáros (Death - Symbolic album), Max Phelps pedig az énekes/gitáros (Exist, Cynic). A körút Chuck Schuldiner munkásságának állít emléket, megspékelve a Death mindenkori legkultikusabb dalaival. Szerencsére a 'European Thought Patterns' elnevezésű turnénak lesz...
KlasszikuShock: Agent Steel-Omega Conspiracy (1999)
Kicsit megkésve érkezünk a KlasszikuShock rovattal, de cserébe garantáljuk, hogy egy olyan zenekarról olvashattok itt, akikről szerintem a 90%-tok nem is hallott. Ez persze ez nem azért van, mert nem jó a zene amit játszanak, szimplán csak az az ok, hogy sosem tudtak olyan körökbe betörni, ami a 80-as,90-es évek zenei és üzleti vonulatában sikeres lett volna. Mai főfogásunk az amerikai Agent Steel zenekar, akik a korai speed metálos ...


















