Azt hiszem, március 7-e örökké emlékezetes marad számomra. Az első önálló koncert a Magneticával és a Paint The Lilies-el Siófokon. Valami elkezdődött…

Bevallom, cidriztem rendesen, hogy felsülök a srácok előtt, mert eddig még sosem szerveztem koncertet egyedül. Már az odaút is izgalmas volt, ugyanis olyan erős oldalszél volt a pályán, hogy csak kemény kormányszorongatós erőfeszítésekkel tudtam sávon belül tartani a gépsast (érzem is a karomon rendesen). Időben elindultunk, de mivel csak óvatosan lehetett menni, így a téli Balaton megtekintése, amit megígértem a lányoknak, elmaradt.

Este 8 felé szinte egyszerre érkeztünk meg mindannyian az Art Rock Caféba. Miután a hely, egy “bevásárló” udvarban van, így egy árkádos kapualjban lehet bejutni hozzá. Itt akadt egy kis gond, ugyanis egy felhelyezett reklámtábla miatt a busz nem fért be. De mozgósítottunk barátokat és viszonylag gyorsan becuccoltunk.

Maga az Art nem túl nagy, de annál barátságosabb (én már tavaly nyáron beleszerettem). Megtalálható itt csocsóasztal, külön kis helységek kanapékkal, csodás, kedves pultoslányok, egy fantasztikus tulaj és díszítésként különféle gitárok, régi tv-k, rádiók nem is beszélve a falakról, melyek egyáltalán nem egyhangúak, hanem olyan ismert zenekarok tagjainak karikatúrája díszíti őket, mint pl a Ramones.

Miután említettem, hogy családias a hely, így a színpad sem túl nagy, de a srácok (és Fló) remekül feltalálták magukat és a közönséget is belevonták a koncertbe. Sajna, túl sokan nem voltunk, pedig Teknős (a tulaj) minden tőle telhetőt megtett, plakátolt, reklámozott, hirdetett. Hát istenem, ilyen a Balaton télen, fizu előtt és válság alatt.

A színpadon való helyezkedés elhúzódása és némi technikai probléma miatt csak kb 3/4 órás csúszással kezdett a PTL. De két szám után belelendültek és egy nagyon kellemes felvezetést eszközöltek, dallamos rockzenéjükkel és Fló csodás hangjával. Felcsendültek új szerzemények is, melyeket a www.myspace.com/paintthelilies oldalon megtalálhattok. Ahogy észrevettem, a Magnetica tagjainak is nagyon tetszett a játékuk, és örömömre szolgált, hogy a buli alatt és előtt összebarátkoztak. Gabeszék kb egy órát nyomtak, de sajna a csúszás miatt nem nagyon volt idő a visszatapsolásra.

Nagyjából 11 óra felé egy kellemes csocsóparti után a srácok is lassan feálltak a színpadra és elé, majd elkezdődött egy hatalmas buli családias légkörben. Már a harmadik szám környékén feladták a leckét Tobola Csabinak, ugyanis kénytelen volt egy uszkve 10 perces dobszólót lenyomni, miután a Doktor Úr olyannyira belejött a játékba, hogy szétszaggatta a basszer húrt….  De a lendület nem lankadt, sőt, inkább fokozódott! Marci a riffjeivel, Egér pedig a fantasztikus szólóival kápráztatta a közönséget. Zoli pedig méginkább bevonta a hallgatóságot. Szinte többet volt a nézők soraiban, mint a zenésztársak között. Asszem az mindent elárul, hogy nem volt ugyan túl meleg a helyen, de kb a 4. szám után már szakadt a víz a srácokról. A maroknyi közönség pedig a koncert minden pillanatát élvezte. Egy laza két órás eszméletvesztés és 3 “újbul” után, hajnali 1 körül lett vége a banzainak. Boldog voltam, hogy a két zenekar tagjai egymást megtisztelve végighallgatták és élvezték a másik játékát, majd utána együtt beszélgettek és iszogattak.

Szeretnék köszönetet mondani ezért a felejthetetlen estéért Teknős barátomnak, aki lehetővé tette mindezt, Virágnak, a pultoslánynak, aki szemmel láthatóan nagyon bírta a bulit, Janónak a jegyszedésben és sörözésben mutatott aktivitásáért, a maroknyi siófoki közönségnek, kik remélhetőleg elújságolják a barátaiknak, hogy mennyire nagy koncert volt. A család néhány tagjának, akik lefáradtak nemzetünk fővárosából (Noi, Jezebell, Démon, Will). és nem utolsósorban a PTL és a Magnetica tagjainak, valamint barátaiknak, és csodás oldalbordáiknak!

Ha minden jól megy, nyáron újra találkozunk itt!

Köszönöm Srácok!

by Balage