Nos, hát ez is megvolt… És nagyon jó volt…
Némi késéssel sikeresen megérkeztem a Jókai térre, ahol a Család egy része az eső dacára minden lelkesedést bevetve már gyülekezett… (Akit esetleg kifelejtenék, az szóljon most, vagy hallgassa el mindörökre ;)) Ott várt Ria, Riona, Adri, Szabesz, Vitamin, Winged_Soldier, Maiden Fan, Steky, stb… 😉 Előtte, kellemes élményként a villamosmegállóban találkoztam Tyvennel és Angrával, akik a Magnetica helyett a Múzeumok Éjszakáját választották esti szórakozásként… Az élet itt kezdődött…
Volt ottan kérem szépen dínom-dánon, eszem-iszom (bár inkább iszom), fisi-fosi, hugyi-bugyi, ahogy a nagy klasszikus, Markos György mondaná… Előkerültek a pályinkás üvegek, a sörök, a borok, a pezsgő… Majd, miután Erika, a Rock Dokk-ból elsietett mellettünk, mondván mindjárt kezd a koncert, elindultunk mi is…
A Rocktogonban kellemes fogadtatás, ám kissé halálosan kihalt hely… Ám percekkel később megérkezett Eszter, D.a.i.s.y., Kid, PennyLane, és még sokan mások. Zoliék némi hangolás után felkászálódtak a színpadra egy vadnyugati induló keretein belül, és belecsaptak a húrokba/bőrökbe/hangokba. Elhangzott pár ősrégi klasszikus, mint például a Mustáros Pupák (Master of Puppets), a Szétba**tuk (Sad But True), satöbbi… A színpadon uralkodó körülbelül 160 fokos hőségről ékesen beszélt Zoli, aki a második szám első taktusdainál már csöpögött az izzadtságtól… A hangulatot az elején kissé rombolta egy önjelölt terminátor, aki nem vette észre, hogy emberek között van, és körülbelül 4 sör, három szál cigi, és néhány boka esett áldozatául (Nemecsek szerencsére megúszta… ;)).Zoli, amikor kifáradt, és szellőzni akart, lejött a Közönség soraiba énekelni…
A koncertet egy fergeteges szlóparty zárta, melynek keretein belül Zoli bemutatta Tobola Csabit, a dobost, Dr. White-ot, a basszerest, Marcit, az egyik gitárost, és Egeret, a másik gitárost… Mind a négyen eszméletlen szólót küldtek, bár állítom, hogy a dob kisé túl hangos volt a szólók alatt… Marci és Egér még egy rögtönzött gitárpárbajt is szerveztek hirtelen a Szék és disznó (Seek and destroy) dallamára…. Zoli saját magát elfelejtette felkonferálni, én pedig vettem a bátorságot, és a következő közönségtalálkozója során kivettem a kezéből a mikrofont, és megtettem helyette… Óriási tapsot kapott… Háromszor hívták vissza a bandát… És nem véletlenül… Eszméletlen volt, amit műveltek.
Koncert után segítettünk lecuccolni Imiéknek (konkrétan Jessy, Avi, Winged_Soldier, Maiden Fan és én segítettünk), majd belezuhantunk a bulizásba… A többit fedje jótékony homály… A lényeg az, hogy Gonda Laci hatalmas partyt állt neki leadni…
U.I.: Ez úton szeretném megköszöni a hazamenetelem végett támadt apró “probléma” megoldásában nyújtott segítséget Puskinnak és Maiden Fannak! Köszönöm! 😉
Aki kihagyta, sajnálhatja, aki meg nem, az jön legközelebb is, ugye?
