Szerdán munka után felkerekedtem hogy a napi gondokat bajokat feledve egy jó kis Magnetica koncerten vegyek részt. Egy gyors útvonaltervezés után neki is indultam a kora nyári hangulatú estének. Az Arany János utcai metrómegállótól rövid séta és után megtaláltam a Soho London Pub-ot, amely első ránézésre túl csicsásnak tűnt. Aztán második ránézésre is, de hát csak be kellett menni.
Ott ért az első meglepetés, a belépő csak 500 HUF volt. Majd lementem a koncert helyszínét adó alagsorba, ahol is a srácok épp beálltak. Vagy a meleg, vagy a meleg hatására, német népdalt énekelt Zoli, különböző stílusban, amin olyan jót nevettem, hogy hirtelen kiszáradt a torkom, és vennem kellett egy akciós szörpöt egy literes kiszerelésben. Maradt egy kis idő beszélgetni mindenkivel aki már jelen volt. Majd elkezdődött a koncert, ami igen családias hangulatú volt, én például ülve egy kényelmes széken csápoltam végig az első számot. Aztán elfogyott a szörp, és megszabadultam a tartó eszköztől, és a széktől is. Nagy szerencsémre tudtam az első sorba helyet szerezni, mert mindenki nyuszi módjára hátrafelé húzódott.
A koncert nagyon jól szólt, minden a helyén volt. Majd az egyik szám közben a hatásszünetnél közönség nem lelkesedett hangos üvöltéssel, erre Zoli megjegyezte, hogy akkor ennyi, mehetünk haza. Később vicces módon Zoli a dobok mögé került Csaba a mikrofont szerezte meg. Nagyon jó hangulatban telt az idő. A pultos lányok kicsit húzták a szájukat, meg nyafogtak, hogy mindenki egy literes sört kér, és milyen nehéz a korsó, de az egyik srác érdeklődve figyelte a koncertet. Éjfélre befejeződött a móka, legalábbis az élőzenés része, s nekem el kellett jönnöm, mert reggel várt a munka. Ami pozitívum volt még a leakciózott szörp ital mellett, hogy jó a szellőztetésük, és nem éreztem magam úgy a buli után, mint akit beállítottak a füstölőkamrába a kötözött sonkák közé. Ha már a kötözött sonkánál tartok, akkor kellemes nyulat, és boldog hanukát mindenkinek, és rengeteg koncertekben gazdag időszakot.
