Magyar

Végre eljutottam egy újabb MagneticA koncertre. A koncert felvezetése a szokásos családias hangulatban telt. Ismét sikerült megismerkednem néhány kedves RÖF taggal akikkel az Extasy of gold kezdetéig kellemesen elbeszélgettünk Ez után belecsaptak a fiúk a húrokba és bőrökbe. Már a beállásnál lehetett hallani, hogy tuti lesz a hangzás. Ez kellemes megelégedéssel töltött el mert tudtam, hogy ma is egy jó koncertet fogok hallani. A meglepetés akkor ért amikor először átjött...

Szerdán munka után felkerekedtem hogy a napi gondokat bajokat feledve egy jó kis Magnetica koncerten vegyek részt. Egy gyors útvonaltervezés után neki is indultam a kora nyári hangulatú estének. Az Arany János utcai metrómegállótól rövid séta és után megtaláltam a Soho London Pub-ot, amely első ránézésre túl csicsásnak tűnt. Aztán második ránézésre is, de hát csak be kellett menni. Ott ért az első meglepetés, a belépő csak 500 HUF volt....

Egy hazai rock-legenda koncertje mindenképp hívogató, főleg ha gyermek-/ifjúkoromban nem volt lehetőségem látni. Majd most, mikor arra eszmélek, hogy valójában hamarabb alakultak, mint én születtem, ellenben a mai napig színvonalas műsorral képesek kiállni. Olyan szinten, szerintem anyám büszke lehetne rám, ha én lennék ily eredményes a saját életemben. A Karthago harminckét éve koptatja színpadokat, de mintha a csapat elnyűhetetlen lenne. Ott az a fiatalos lendület, elismerésre méltó...

Mielőtt elkezdeném elregélni, hogy milyennek láttam ezt a koncertet, kis előzmény-ismertetőt iktatnék be... ugyanis az oké, hogy huszonegy vagyok, és laza meló hajnalig partizni valami helyen, de az már nem nagyon okés, hogy Egér elvisz magával a világ végére (Pesterzsébet nekem az :D ), és estig alkoholizálni akar velem... :) szóval , Egérkét sajnálatos módon fél tízkor cserbenhagytam, és felültem a huszonhármas buszra, amivel kb három teljes kört mentem, mire...

November 26-án, pénteken került megrendezésre a Kalapács zenekar tízéves jubileumi koncertje a Fehérvári út 202. alatt. Kilenc órai kezdettel a tavaly alakult, hölgyekből álló Vasmacska lépett a színpadra. Fémesített feldolgozásaik és elenyésző számú saját dalaik a még alapból kis létszámú közönségből csupán néhány férfit mozgatott meg. Aranyosak voltak, de zeneileg nem érdemes rájuk szót fecsérelni. Még ennyit se… Tíz órakor mondhatni felüdülésként ért a Spirit Blue...

A reggelünk igen kalandosra sikerült... Miután a műsorújságból kiolvastuk, hogy az egyik tőlünk eléggé távol lévő sátorban Ezüst-Patak koncert lesz 12:30-kor, délben már mindketten teljes menetfelszerelésben, megreggelizve, úton voltunk a sátor felé. A misszió félig sikerült csak, ugyanis a sátor még nem volt nyitva, az együttes még sehol... Beszereztünk egy kevés seritalt, és a sátortól nem messze lévő asztaloknál leültünk keresztrejtvényt fejteni, és nézegetni az ébredező arcokat... ...

Mikor meghallottam a zenekarok összeállítását, hihetetlenül izgatott lettem, még akkor is, ha közben a Metalfestet sírom vissza még mindig, annyira jól sikerült hétvége volt. Nos a srácokban nem kellett csalódnom, eszméletlen bulit raktak össze az estére. Korábban a Metal Schoolban csak próbálni voltam, a klubbá alakított pihenőhöz még nem volt szerencsém, elsőre meg is ijedtem, hogy kicsi a hely, nem fognak jól szólni a zenekarok. Tévedtem. Amin viszont meglepődtem, hogy...

Tegnap este ismét egy rock buliba szólítottunk mindenkit, aki nem nőtt még összes teljesen a kedvenc foteljével, és egy jó társaság valamint 3 koncert kedvéért ki tud moccanni otthonról. Szerencsére sokan voltatok ilyenek, így ennek, valamint a jó koncerteknek köszönhetően, ismét egy kellemes élménnyel lettünk gazdagabbak. Ezúttal az Időgép, a Nu Religion, és Chat Noir zenekarok szórakoztatták az úri közönséget! Az est első fellépője a sokunk...

Akik figyelemmel kísérték a 90-es évek óta a magyar underground zenei élet eseményeit, azok számára nem volt ismeretlen a Nomad zenekar felbukkanása a második évezred elején, mint a The Bedlam „motorjának” átszellemülése. A The Bedlam neve és az „úttörő”, „korát bőven megelőző” jelzők már állandósult szókapcsolattá váltak, Cicó és Fodi pedig az 1995-ös feloszlást követő hosszú szünetet szakította meg a Nomad zenekar összehozásával. Kellemes, harmonikus gitárzene, elgondolkodtató, mély...

Végre,végre,....végre!!! Már olyan vad elvonási tüneteim voltak!!! Február óta a csapat nem koncertezett! Részben örülhetnék, hisz készül az új lemez, nekem,nektek...! Aki ismer,tudja, hogy sokfelé járok, számtalanszor ütközik 2-3 olyan lehetőség,olyan est, amikor kénytelen vagyok valami szerint választani! Nos, ez a 20.-ai dátum jó előre eldöntötte, hogy mi is az úti cél! Nem volt kérdéses és kivételesen nem fájt a szívem, hogy valahol még ott kéne lennem, pedig igen kellett...