Omega Diatribe – Abstract Ritual EP (2015)
A hazai modern extrém metal szcénát erősítő Omega Diatribe, egy 5+1 számos EP-vel ünnepli idén 5. születésnapját. Az aktuális korong, az Abstract Ritual kapcsán ugyancsak említésre méltó érdekesség, hogy a lemezanyagot a Suffocation (meg még pár tucat másik banda) ütőse, Kevin Talley dobolta fel. A Subsequent Phase képében egy jóféle Meshuggah-ízű nyitást tolnak honfitársaink az arcunkba. Szerencsére a gitárjáték nem merül ki a djent-ben megszokott random Wartburg-ütemekben és a 8. húr...
A Szürke 11 árnyalata-Nightwish-Endless Forms Most Beautiful
Európa szerte március 27-én jelent meg a Nightwish legújabb nagylemeze, Endless Forms Most Beautiful címmel, ahol már az Anette kiválása után érkező Floor Jansen énekel, illetve Troy Donokley (fúvós hangszerek) is a csapat teljes jogú tagja. Azt is meg kell jegyezni, hogy Jukka dobos betegsége miatt ezt az albumot Kai Hahto (Wintersun) dobolta fel. Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy az albumkritika-írás sosem hálás feladat. Nem lehet mindig pozitív...
Thulcandra – Ascension Lost (2015)
Amennyiben az Obscura, s azon belül, Steffen Kummerer neve számodra is egyet jelent a minőséggel, akkor hadd ajánljam figyelmedbe a Thulcandra nemrégiben megjelent harmadik nagylemezét. Mivel a "teuton Schuldiner" anyazenekarának régóta várt nagylemeze még egy kicsit odébb van, be kell érnünk a 2003-ban alapított Thulcandra legújabb dobásával. Csüggedni nem kell, mert a szélsőséges zenék idei szériájának minőségét az Ascension Lost sem csorbítja. A The First Rebellion-nal induló album gyönyörű harmóniái...
The Joystix – Punchline (2015)
A székesfehérvári székhelyű Punk/ Rock’n’roll brigád hétévnyi szűk esztendőt követően elkészítette harmadik teljes albumát, ami a Punchline nevet kapta a keresztség alatt. A Joystix egy kis angol/amerikai sziget a magyar rockzenében, nemcsak mint hozzáállás, hanem zenei megszólalás tekintetében is. Kétségtelenül Szöszőék betéve tudják a The Wildhearts, Warrior Soul, Danko Jones albumok összes pillanatát, nem beszélve a nyolcvanas évek legendás hajmetal korongjairól. Utóbbi hatások mára kevésbé tetten érhetők, inkább a...
Dødheimsgard – A Umbra Omega (2015)
Idestova másfél évtizede annak, hogy 14 évesen volt szerencsém a Vörösmarty Művelődési Házban megtekinteni a Dimmu Borgir, Dark Funeral, Evenfall, valamint a Dødheimsgard fellépését. Utóbbi zenekar, ha zenéje miatt nem is, de megjelenése miatt annál mélyebb benyomást tett rám. Az énekes sado-mazo felszerelésében előadott blaszfémia akkor sem tett rajongóvá. Most, hogy 2015-ben lehetőséget kaptam arra, hogy (immár felnőtt fejjel) kivesézhessem az aktuális korongot, megosztanám veletek, hogy hol is tartanak...
Scorpions – Return To Forever (2015)
Aki kellően jártas a rock szakmában, nem hiszem , hogy bekajálta volna a 2010- es nagy búcsú dumát, én is csak jót tudtam mosolyogni ezen a jól bevált marketing fogáson. Azóta ugyebár kaptunk egy minden igényt kielégítő Sting In the Tailt 2010- ben , ami olyan ügyesen követte a Scorps hagyományokat, hogy majdhogynem a klasszikus albumok idején érezhettük magunkat. Most egy kicsivel több szünet után érkezett a hír, egy...
Moonspell – Extinct (2015)
Kamaszkorom óta rajongok a Portugália első számú zenei exportjának számító Moonspellért. Nem mellékesen egyike az első 10 nemzetközi bandának, akikhez ifjú koromban volt szerencsém (még anno 1999-ben, a másik örök kedvenc Kreator mellett a PeCsában). Annak ellenére, hogy átlagosan minden második lemezüket tartottam igazán jól sikerültnek, nálam mindig eseményszámba ment, ha kijött egy új anyag a luzitán farkasoktól. A rendkívül sápadtra sikerült 2012-es dupla cd-s Alpha Noir/Omega White után pedig izgatottan...
Maeotis – Avarok Gyűrűje EP (2014)
Az idén 10. születésnapját ünneplő, debreceni székhelyű Maeotis zenekar tavaly egy 4-számos kislemezzel örvendeztette meg a hazai pogány/folk metal zenékért lelkesedő fémszívűeket. Az Avarok Gyűrűje őseink előtt tiszteleg, a zenekar által pagan metalként aposztrofált zenéjével és hozzá illő szövegeivel. E cél alól az igényesre sikerült borító és artwork sem kivétel. Az ep-t nyitó Vágta egy címéhez méltó, lendületes, dallamos heavy metal dallal visz minket vissza a múltba, a hunok világába. Viktor...
Kalapács – Enigma (2015)
A mindenféle túlzás nélkül élő rock legendának titulálható Kalapács József , zenekarával elkészítette immáron tízedik nagylemezét. Nyilván aki olvassa ezt a recenziót, annak felesleges lenne most gyors rock történelemórát tartanom, hősünk fényesebbnél is fémesebb munkásságából. Olyannyira aktív jelenleg is az egykori Pokolgép, Omen énekes, hogy egyszerre párhuzamosan több formációban is húzóember. ( Kalapács és az Akusztika, Kard, Színházi fellépések ) . Már már szinte hihetetlen kategória , viszont legalább...
Flaska – Badass EP (2015)
Talán jobb, ha előre szólok, hogy a Flaska által játszott kalózmetal (vagy akármi...) tőlem távolabb áll, mint bármilyen más irányzat ebben a műfajban. Ez olyan bulizene, amit nyitottan fogadna a Korpiklaani vagy az Alestorm tábora, komolyan venni tehát nem tudom és nem is kell, mert csak a szórakoztatás a célja. Nem kívánok dalról dalra végigmenni a 4-számos Badass EP-n, homogén hangzású, vidám lakodalmas-rock zenét hallhatunk majd negyedórán keresztül. Amennyiben a rumtól...


















