Merel Bechtold korábban olyan zenekarokban gitározott, mint a Delain, a MaYan, a The Gentle Storm, vagy a Purest of Pain. 2019 nyarán jelentette be, hogy minden energiáját egy új projekt létrehozására fordítja majd. Ebből nőtte ki magát a Dear Mother, amelynek bemutatkozó lemeze a napokban jelent meg Bulletproof címmel. A Rockvilág ezzel kapcsolatban ült le egy kötetlen beszélgetésre a zenekar teljes legénységével, azaz Joey de Boer énekessel, David Pear énekessel, és Merel Bechtold gitárossal.
Adja magát az első kérdés, hogyan állt össze a zenekar?
Joey: Merellel együtt zenéltünk a Delainben és a Purest of Painben, tehát már évek óta ismertük egymást. A zenekar ötlete Mereltől indult el, egészen konkrétan egy Dayshell lemez hatására.
Merel: Hatalmas érzés két ilyen zenekarban játszani, viszont eljött az ideje, hogy újra felfedezzük magunknak a zenét. Mik azok a dalok, amik igazán megérintenek, és amikkel a legjobban tudunk azonosulni. Talán így tudom jellemezni azt a bizonyos pillanatot, amikor a Dayshellt hallgattam.
Joey: Ott el is dőlt, hogy egy új zenekart fogunk indítani. Elkezdtünk dolgozni az ötleteinken, viszonylag gyorsan össze is raktunk nyolc dalt. Akkor már tényleg muszáj volt énekest keresni, mivel ezeket szerettük volna teljesen kidolgozni. A Facebookon keresztül kezdtük el a keresést. Egy közös ismerősünk jelölte be Davidet az üzeneten, a többi pedig már történelem.
Volt konkrét elképzelésetek arról, hogy milyen énekstílus passzolna leginkább a dalaitokhoz?
Merel: Nem igazán… Volt pár alapvető tulajdonság, amiről beszéltünk, mindenképp olyan embert kerestünk, aki tud tisztán énekelni, de az például nem volt fontos, hogy hörögni is tudjon. Inkább a klasszikus rock és power metal vonalhoz tudnám hasonlítani az előzetes elvárásainkat. Kipróbáltunk pár jelentkezőt, de egyikükkel sem működött volna a dolog, nem volt meg az a bizonyos szikra, amit kerestünk. A Vertigo volt az első dal, amit átküldtünk Davidnek, és ő egyből megértett minket. Annak ellenére, hogy egy nagyon bonyolult számról van szó, amiben a hangszerek mellett nagyon kevés hely maradt az éneknek. Nagyon jól ráérzett, hogy pontosan hogyan, és hol tud hozzátenni a dalhoz, egyből le is vett minket a lábunkról. Nagyon fontos volt az is, hogy nem csak zeneileg, de emberileg is azonnal működött a kémia.
Teljesen szabad kezet adtatok Davidnek az énektámák és szövegek tekintetében?
David: Abszolút, megkaptam a zenei alapokat, és teljesen rám volt bízva, hogy mit hozok ki belőlük. És hogy őszinte legyek, ez nem is működhet másképp. Egy énekes nem utánozhat valaki mást, arra nagyon gyorsan rájön a közönség. Arról nem is beszélve, hogy utánozni valakit borzasztóan unalmas. A Vertigoban száz százalékosan magamat adtam, mindent megmutattam, amit a zenélésben szeretek. Énekeltem, hörögtem, suttogtam, jól éreztem magam! A dal eleve tele van egy rakás progos megoldással, szerettem volna az énektámákkal tovább színesíteni, és még izgalmasabbá tenni. Jó választás volt egy ilyen dallal kezdeni, egy egyszerűbb dalszerkezettel biztos nem tudtam volna magamból kihozni a maximumot.
Elég nehéz lenne a zenéteket bekategorizálni, milyen zenék hatására jutottatok el ehhez a hangzáshoz?
Merel: Nagyon egyszerű a válasz, Dua Lipa a közös kedvencünk! Viccet félretéve a Dayshell már szóba került, mindannyian szeretjük a modern metál zenekarokat. Tiszta lappal indítottunk, a Heart volt az első dal, amit írtunk, és ennél az iránynál maradtunk. A gitártémákra jellemző az ambient stílus, a dalok hangulata sötét, a zene dallamos és tele van érzelmekkel. Erre jön az ének, David torka legalább tíz különféle énekhangot rejt, ez még színesebbé teszi a dalokat. Ha nagyon rá akarunk húzni a zenénkre egy kategóriát, akkor az az alternatív metál lenne.
Joey: Nagyon jól ismerem Merel zenei világát, pontosan tudom, milyen témák tetszenek neki, ehhez igazítom a játékom. És ő ugyanilyen jól kiismert már engem. David esetében pedig pont fordított a helyzet, abszolút meglepetés volt, hogy ő milyen stílust ad majd a dalokhoz. Ő volt számunkra a hiányzó láncszem, a szikra, amitől egyből berobban köztünk a kémia!
Merel: Hihetetlenül könnyűnek éreztük a zeneszerzést. Nem volt görcsölés, szinte adták magukat a dalok. Sosem élveztem még ennyire a munkát!
David: Zenei értelemben mindhárman nagyon nyitottak vagyunk, rengeteg különböző stílust szeretünk, és ezek mind érezhetők is a zenénkben. Nem dobunk ki ötleteket csak azért, mert nem illik bele az előre kitalált stílusunkba. Nem azzal a céllal megyünk be a stúdióba, hogy lemásoljuk a Guns N’ Roses hangzását. Olyanok vagyunk, mint a szivacs. Magunkba szívunk mindent, ami tetszik, és ennek a keverékéből állt össze a Dear Mother hangzása. Az egyetlen kérdés, amit felteszünk magunknak, hogy egy adott ötlet tetszik-e mindhármunknak. Az volt a legfontosabb, hogy amit felveszünk jobbá tegye az adott dalt. Szerintem ezért élveztük ennyire a lemezfelvételt, hihetetlenül felszabadító élmény ilyen hozzáállással dolgozni. Ez a lemez a legjobb és legőszintébb anyag, amit valaha írtam.
Minden hangszert ti hárman játszottatok fel, vagy hívtatok segítséget?
Merel: A basszusgitárt a mögöttem látható kanapén játszotta fel Werner Erkelens, az elektronikáért pedig a MIDI Keyboard-nak köszönhetjük meg a támogatást, haha!
Joey: A dobokat a Mantis Audioban vettük fel, az összes többi hangszert mindenki otthon játszotta fel.
Már a kezdetekkor eldöntöttétek, hogy kiadó nélkül fogjátok felvenni és kiadni a lemezt?
David: Tisztában voltunk vele, hogy milyen sok munka lesz majd a lemezzel, de ezt boldogan bevállaltuk. Vagyunk már annyira rutinosak, hogy átlássuk a teljes folyamatot.
Merel: Rengeteget dolgoztunk az albumon, a kérdés talán az, hogy mit tudott volna egy kiadó nálunk jobban csinálni. Szeretünk a saját sorsunkról dönteni, és szívesen elvégzünk minden feladatot, ami a lemez kiadásával jár. Ha kell tárgyalunk, ha kell pakolunk… Egy kiadón keresztül soha nem kerültünk volna ennyire közel a közönségünkhöz.
Joey: Indítottunk egy hírlevelet a zenekar megalapításakor, talán ötven követővel kezdtünk, ma már több, mint kétezren iratkoztak fel rá. Minden választ elolvasunk, és minden levélre válaszolunk.
Merel: Hihetetlen érzés, mennyi energiát és szeretet kapunk ezeken a leveleken keresztül.
Első lemezes zenekarként még nincsen stabil közönségetek. Nem egy szimpla Delain vagy MaYan hangzásvilág lemásolásában gondolkodtatok, pedig az biztosan nagyban megkönnyítette volna a dolgotokat. Hogyan tudtok azok felé nyitni, akik nem ismernek benneteket a korábbi zenekaraitokból?
Merel: A különböző Spotify Playlistek rengeteget segítenek, én is ezeken keresztül szoktam felfedezni egy-egy új lemezt. És ez nem csak a nagyobb zenekarok esetében működik, a miénkhez hasonló kisebb csapatok is felkerülhetnek még az olyan nagyobb playlistekre is, mint például az új metal kiadványok, vagy a júniusi újdonságok listája.
A Bulletproofot CD-n és digitális formátumban adtátok ki, várható, hogy esetleg lemezen is kijön majd?
Joey: Talán… Beszéltünk róla, de a mostani helyzetben ez egy nagyon kockázatos lépés lett volna. Többen feltették már nekünk ugyanezt a kérdést, hogy őszinte legyek én is szeretnék belőle egy példányt, pedig még lemezjátszóm sincs, haha!
Merel: Az árakat a sorozatgyártás nagysága határozza meg. Mivel mi viszonylag kevés lemezt rendelnénk, ezért az ára nagyon magas lenne, még ki kell találnunk, hogyan tudnánk egy mindenki számára működő megoldást találni.
Videók terén nagyon termékenyek vagytok, eddig hat dalhoz készítettetek klipet. Ha jól tudom ez leginkább David érdeme. Vannak további terveitek is?
David: Folyamatosan harcban állunk az utazást akadályozó korlátozásokkal… Az eddigi visszajelzésekből azt szűrtük le, hogy az emberek azokat a videókat részesítik előnyben, amelyekben mind a hárman szereplünk. Ha most Londonból elrepülök Amsterdamba, az tíz nap karantént jelent mindkét irányba, ez egyszerűen megoldhatatlan.
Mi jelent számotokra a lemez címe? Miért pont a Bulletproof (golyóálló) címet választottátok?
Merel: Ez egy nagyon karakteres lemezcím, és szerintem jól jellemzi az anyagot. Az album elkészítése egyáltalán nem volt könnyű, és akkor még finoman fogalmaztam… Ezért választottuk ezt a címet.
David: Arról már beszéltünk, hogy rengeteget energiánk van ebben a lemezben. Hogy érzékeltessem a kihívások nagyságát, a koronavírust a kisebb problémák közé soroltuk, haha! Egy holland autóút során beszéltünk az anyagról, akkor mondta valamelyikünk, hogy ennyi munka után ennek a lemeznek golyóállónak kell lennie. Nem is gondolkodtunk tovább a címén! A nehézségeknek volt egy nagyon pozitív hatása is, az igazán stresszes időszakokban teljesen kiismertük egymást. Csak igazán nehéz helyzetekben derül ki, hogy számíthatsz-e valakire. És ez segített nekünk igazi zenekarrá érni.
Vannak már konkrét turnéterveitek?
Joey: Idén még minden nagyon képlékeny… Remélem, hogy hamarosan megoszthatunk majd részleteket, de egyelőre nem kapkodunk el semmit.
Merel: Szeretnénk egy nagyobb turnén előzenekar lenni. Eddig úgy gondoltuk, hogy 2022 elején már nem kell majd az utazás miatt aggódnunk, viszont lassan kezdünk ebben is kételkedni… Ezen kívül dolgozunk önálló lemezbemutató koncerteken Hollandiában, Belgiumban, kis szerencsével talán Németországban is. És persze dolgozunk az új dalokon!
