2019-ben mikor hulla fáradtan hagytuk el a Rockmaraton fesztivált, tele emlékekkel, a fene sem gondolta volna, hogy egy darabig az volt az utolsó. Aztán jött a Covid, a financiális válságok, és egyszer csak úgy tűnt nem lesz többé a fesztivál.  Tavaly ősszel aztán érkezett a bejelentés, hogy Varga Zoliék újra nekiveselkednek, és jön a harmincadik kiadás. 2024-ben visszatér, illetve visszatért a Rockmaraton. Tegnap pedig Dunaújvárosban ismét elstartolt hazánk első számú rockfesztiválja, ezúttal négynaposra tervezve.  Ezt a döntést egyébként innen is üdvözöljük, lehet nem mindenki fog most velem egyetérteni, de egy jól összerakott fesztiválnak ez az ideális hossza.

Tegnap tíz órakor aztán Varga Zoli, a szervezők és a fesztivál kabalájának számító Rock Fater vezénylésére megnyíltak a Szalki-szigeti camping bejáratát addig eltorlaszoló kordonok, és a rocker-sereg akiknek egy jó része már egy napja ott várakozott rohamozva indult jegyének beváltására, sátrának felállítására, majd a standra.  2007 óta járok a fesztiválra de én sem emlékszem ilyen tikkasztó hőségre ami a héten uralkodik, és a tegnapi nap még csak a kezdet volt. Nem lennénk meglepve ha előbb utóbb hobbitokat látnánk egy gyűrűvel rohangálni a színpadok között.

A Metal.hu színpadon egy órakor pedig végre elindultak az első koncertek melyre öt éve várunk. Először a Noble Victory kapta meg a lehetőséget, hogy a maroknyi odasereglett fesztiválozót megtáncoltassa, majd érkezett a Heedless Elegance mocskos zúzdája, utánuk pedig a Beneath the Void daráldája. Ezzel egyidőben a Hell nagyszínpadok a Phoenix RT is megkezdte a műsorát, igaz az árnyék nélküli nézőtéren uralkodó negyven fok nem nagyon kedvezett nekik.

Rohanás vissza a Metal.hu arénához ahol a Lovecrose gondolta úgy, hogy nincs elég meleg ezért egy kis pirotechnikával rátesz még a hőérzetre, majd a Remorse, Archaic páros kapcsolt át a szögelős thrash tempókra, végül pedig az Insane legénysége verte fel a port a hazai zenekarok közül mielőtt erre a színpadra megérkeztek volna a nemzetközi fellépők.  A Hell-en érkezett a  hazai folk nagyágyú Dalriada, akiknek bulijára már szép számmal sereglettek oda a rajongók a pokoli kánikula ellenére, majd őket követte a Mudfield akiknél már tényleg rendesen megmozdult a tánctér, aminek főszereplője egy óriási strandlabda volt, ami ide-oda pattogott kézről-kézre, kézről-fejre mielőtt hősi halált halt. RIP LABDA.

A Borsodi nagyszínpadon is elkezdődtek a bulik. A fesztivál történetének leggrandiózusabb színpadját először Szekeres Andrisék avatták fel, majd jött a Leander Kills, ahol újra színpadra állt velük az a Bodor Máté is akik anno tőlük igazolt át a mai nap záróattrakciójába az Alestormba.

A Metal.hu színpadon Brazília első számú death emtál exportcikke a Krisiun kezdte meg a nemzetközi fellépők cseppet sem  lájtos darálását, majd őket kővette előbb az Unearth, akik egyenesen Bostonból hoztak egy velős metalcore koncertet, amire már tényleg brutális mosh pitté változott a küzdőtér.

Utánuk a német thrash alapvetés Destruction érkezett, akik nem először hozták már el a brutális koncertjüket a Rockmaratonra. Itt már sajnos rendesen bekésett a legkisebb színpad programja, így elég nehéz volt mindenhova átrohangálni, fotózni, hogy ne maradjunk le semmiről.

Az egymással szemben felállított Hell és Borsodi nagyszínpadon, előbbin a Totális Metál formáció kezdett. A Kalapács-Nagyfi-Pazdera-Tarcza-Rudán felállású kvázi ős-pokolgép kiegészülve a szintén ex-Gép gitáros Nagy Dáviddal egy igazi heavy metál nosztalgia bulit adott a legnagyobb gép slágerekből, majd szembe velük jött is az este első igazi nagyágyúja az Accept. Wolf Hoffmann és gyilkos német metál gépezete sem először jár már nálunk, és mint a koncerten kiderült nem is utoljára, hiszen itt jelentették be, hogy novemberben visszatérnek hozzánk a Barba Negrába. A három gitáros felállású heavy metal alapvetés tényleg rendesen legyalulta az odasereglett emberek arcát, ráadásul a hangzás is igen patika volt, ahogy egyébként a fesztivál többi színpadjánál is.

 

Vissza a Hell színpadhoz, ahol a svéd Dynazty power metál csapata adott egy ének és gitárharmóniáktól túladagolt koncertet, majd a fő-színpadon érkezett a kalóz és most már kacsa-metál Alestorm, akik akkora gumikacsákkal a színpadon érkeztek, hogy mellettük Bodor Mátéék szinte nem is látszottak, miközben zakatolt az igazi party metál. 

Utolsó utam pedig visszavezetett a Metal.hu arénához ahol érkezett a német Caliban és számomra az egész napot tökéletesen megkoronázó metalcore bulija. Akkora break downokkal volt lezárva az este, hogy páran talán még most is ott állnak derékből kettétörve. Szerencsére ők is visszajönnek az ősszel Budapestre.


 

A végén a legnagyobb GnR slágereket elhozó Hollywood Rose pedig szépen lezárta az estét, ami egy hajnalig tartó rock diszkóval folytatódott, az ekkor már emberi körülményűvé vált hőmérsékletben.

Öt év után ilyen volt a Rockmaraton fesztivál első napja, ami ma a még melegebb másodikkal és olyan világsztárokkal folytatódik mint az Amorphis a The   Eyes vagy a Cavalera tesók.

Kíváncsian várjuk az egyre fokozódó pokoli hőségben ma milyen élményekkel gazdagodunk.

További képek IDE KATTINTVA.

Fotók és cikk: Pásztor Csaba *Kieron*