Belly Of The Beast címmel október 28-án jelenik meg az egykori Rainbow / Deep Purple énekes Joe Lynn Turner 11. szólólemeze, a 2007-es Second Hand Life folytatása. Turner ezúttal egy ikonikus producerrel, Peter Tägtgren-nel (Hypocrisy, Pain, Lindemann) egyesítette erejét, hogy “közösen létrehozzanak egy olyan heavy metal albumot, ami egyszerre készteti a hallgatókat ökölrázásra, és gondolkodtatja el őket az élet nagy dolgaival kapcsolatban. Peter Tägtgrennel 2017-ben találkozott először, miután fellépett a bátyja privát születésnapi partiján, nem sokkal később elkezdtek együtt dolgozni, ebből állt össze az új album, melyről a címadó dal már tesztelhető.

Turner 1977-ben alapítója volt a kultikussá vált Fandango zenekarnak; 1980 és 1984 között pedig a legendás Rainbow frontembere volt (vele készült a banda egyik legsikeresebb lemeze, a Difficult To Cure és dala, az I Surrender). Az énekes és a Rainbow vezére, Ritchie Blackmore 1990-ben állt újra össze, de ezúttal a Deep Purple színeiben, a szintén nagysikerű Slaves And Masters album rögzítése végett.

Joe Lynn Turner öt évtizedes karrierje alatt – többek között – olyan ikonikus formációk tagjaként adott el sokmillió lemezt, mint a Fandango, a Rainbow, az Yngwie Malmsteen’s Rising Force, a Deep Purple, a Mother’s Army, a Brazen Abbot, a Hughes Turner Project, a Sunstorm és a Rated X. Szerző és/vagy közreműködő volt pl. Mick Jones (Foreigner), Lita Ford, Michael Bolton, Cher, Billy Joel és a Michael Schenker Group lemezein. 50 évnyi aktív zenélést követően pedig most jött el az ideje annak, hogy a legendás énekes kiadja valahavolt legsúlyosabb albumát, a Belly Of The Beast-et!




A friss lemez promóciója kapcsán új képek is készültek, amelyeken Turner kopaszon látható. Joe mindössze hároméves volt, amikor alopecia areata-t, vagyis foltos hajhullást diagnosztizáltak nála, ami miatt a későbbiekben – különösen a középiskolában – sok bántalmazás érte, 14 éves kora óta pedig parókát viselt. Graham Bonnet egy érzelmes posztban írta meg, hogy mennyire büszke Joe-ra, amiért a parókája nélkül mutatkozott:

„Üdv mindenkinek, itt Graham! Azért osztom meg ezt a képet jó barátomról, Joe Lynn Turner-ről, mert könnyekig hatódtam, amikor megláttam. Joe testesíti meg mindazt, aminek az igazi rocksztárságról szólnia kell. Csodálatos a bártorsága. A haj nagyon kényes kérdés a zeneiparban, a rockszíntéren pedig különösen az. A mai napig felemlegetik nekem azt a legendát, miszerint Ritchie Blackmore őrt állított a hotelszobám elé, hogy ne tudjak kimenni levágatni a hajamat. Ez ugyan nem igaz, de az tény, hogy nem volt túl boldog, amikor meglátta, hogy borbélynál jártam. De elkalandoztam… nem tudom, hogy Joe látja-e majd egyáltalán ezt a posztot, de akkor is leírom, hogy nagyon büszke vagyok rá, a bátorságára és az őszinteségére. Példaértékű vagy, Joe, és ha olvasod ezt, szeretném, ha tudnád, hogy nem is tudtam, mennyire szép ember vagy, amíg meg nem láttam ezt a fotódat!”

Joe Lynn Turner – Belly Of The Beast
(Október 28 – Mascot)

01. Belly Of The Beast
02. Black Sun
03. Tortured Soul
04. Rise Up
05. Dark Night Of The Soul
06. Tears Of Blood
07. Desire
08. Don’t Fear The Dark
09. Fallen World
10. Living The Dream
11. Requiem