KlasszikuShock: Mötley Crüe – Dr. Feelgood (1989)
Soha ne mondd azt, hogy SOHA! Nyugodtan kijelenthetjük, ez a mondás az élet bármely területére igaz. Nem rendelkezünk jövőbelátási képességekkel (talán jobb is így), ezért nem tudhatjuk milyen lapot oszt le még számunkra a sors. Nikki Sixx, Vince Neil, Tommy Lee és Mick Mars azonban január 28-án, egy nagyszabású Los Angeles-i sajtókonferencián hivatalosan is bejelentette majdani visszavonulását és grandiózus búcsúturnéját az amerikai rocktörténelem egyik legsikeresebb zenekarának, a Mötley Crüe-nek. A...
KlasszikuShock: Metallica – …And Justice For All (1988)
A mai zeneiparban talán elképzelhetetlen az, hogy egy zenekar fennállása során csak a negyedik nagylemezük egyik dalához legyen képes videóklipet készíteni. Persze nem kell rögtön csili-vili dollármilliókból előállított klipre gondolni, a mai technikai vívmányokhoz igazodva (és persze a szakmai tudás sem hátrány) viszonylag baráti áron kivitelezhető már egy vállalható képanyag. A „klipnélküliség” annak fényében még furcsábban hat, ha az adott banda előtte olyan nagylemezeket készített, mint a Kill’em All,...
KlasszikuShock: White Lion – Pride (1987)
Nem tehetek róla, évtizedek óta rajongok Mike Tramp hangjáért. Pedig nem egy Pavarotti a dán származású srác, de én sosem rajongtam „a csillagokat is leéneklem az égről” frontemberekért. Amióta meghallottam a White Lion 1987-es Pride lemezét, azóta legyen az Freak Of Nature, The Rock 'n' Roll Circuz, vagy akár szólóban, rabja vagyok a nyávogós, olykor sírásra csukló hangjától. Na persze a White Lion nem csak róla szólt (még ha...
KlasszikuShock: Kreator-Endorama (1999)
Nehéz megítélni azt, ha egy zenekar, az addig bevált stílusát félredobva, valami újba vág bele. Ez vagy nagyon rossz eredményt szül, vagy nagy sikert arat, de legtöbb esetben a fogadtatás is nagyon vegyes. Szinte biztos azonban, hogy idő kell, mire a rajongók megszokják a változást. Gondoljunk csak a Paradise Lost - One Second című albumára, ami mára megkerülhetetlen mérföldköve a zenekarnak, de akkor mindenki átkozta, hogy a jól bevált...
KlasszikuShock: Slayer – Seasons In The Abyss (1990)
Az elmúlt napok rockzenei hírrovatát fürkészve kétségtelen, hogy a legnagyobb szenzációval a Slayer zenekar Implode címmel nyilvánosságra hozott vadonatúj szerzeménye viszi a prímet. A dalt április 23-án élőben, a Revolver Golden Gods díjátadón a Los Angeles-i Club Nokiában mutatta be a banda. Az új lemezen dolgozó zenekar a díjátadóra három dalos szettel készült. A South Of Heaven és a War Ensemble mellett eljátszották azt az Implode című dalt, amit...
KlasszikuShock: Red Hot Chili Peppers-One Hot Minute (1995)
Bizonyára sokan tudjátok már rólam, hogy én elvetemült Faith No More rajongó vagyok, és a rock zenei életben oly gyakori FNM vagy RHCP kérdésben mindig az FNM-re szavazok. Persze ettől még én is nagyon szeretem a Red Hot Chili Peppers munkásságát, és elismerem mindazt amit elértek az évtizedek alatt. Eljött az ideje, hogy a KlasszikuShock rovatban mi is bele kóstoljunk a chili paprika ízébe. A kedvenc RHCP albumomat választottam...
KlasszikuShock: Scorpions – Lovedrive (1979)
Mától a KlasszikuShock műsorában elindítottuk a nagy vs (versus) sorozatot, melyben olyan bandákat állítunk egymással szembe, akik pályafutásaik során valóban „küzdöttek egymással”. Ez a csata persze egy esetben sem vérre menő, leginkább a slágerlistákon lévő előkelő helyek megtartásáért folyt a küzdelem. Persze azért bőven alakult ki verbális szócsata már zenészek között, amelyről szintén sokat beszélünk majd műsorainkban. Na de mi a helyzet, mondjuk a családon belüli rivalizálással? Mert ilyen...
KlasszikuShock: Nux-Equilibrio (2006)
Eheti KlasszikuShock rovatunkban, azt a kérdést fogom feszegetni, hogy érdemes-e egy olyan zenekarról írni, akiknek szerintem ez idáig egyetlen egy ismerője nem volt Magyarországon, és ha én sem keresgetek a héten bőszen olyan országokban zenét, amik nem igazán vannak fönt a metáltérképen, akkor még most sem tudnánk mi fán terem Nux nevű csapat. Az indusztriálisabb alapokon nyugvó hatos fogat, nem máshol zúzza szét az éjszakákat, mint a távoli Dominikai...
KlasszikuShock: Fix – Jó vagy nálam édes (1989)
Kicsit megkésve számolok be a KlasszikuShock rovatunkban hazánk első glam rock nagylemezéről. Vuk kolléganők szombat estéként Glamblokk című műsorában szállítja nekünk a legjobb glam/sleaze muzsikákat, kiegészítve persze egy kis „történelemórával”. Legutóbb a nem túl acélos hazai színteret tárta fel. Ebből a műsorból kihagyhatatlan volt a Fix zenekar egyetlen nagylemeze, az 1989-es keltezésű Jó vagy nálam édes. Bevallom, örömmel hallgatom Vuk műsorát, mert bár zenei ízlésem elég vegyes skálán mozog,...
KlasszikuShock: Blackmore’s Night-Shadow of the Moon (1997)
Eheti KlasszikuShock rovatunkban, nem csak egy különlegességet igyekszem nektek bemutatni, hanem kicsit a rock zene merev határterületeit és át-át lépjük majd, a kiválasztott művel. Félre ne értsétek, nem pop, vagy diszkó muzsikát fogok most boncolgatni, hanem egy olyan művet, ami igazi hangszereken született, ugyanakkor stílusát tekintve, inkább folk vonalat erősíti, itt-ott megfűszerezve a gitár erősebb metálos hangzásával. Ki ne ismerné Richie Blackmore-t a legendás Deep Purple eredeti gitárosát. 1993-ban...


















