Külföldi

Nem hiszem, hogy van valaki a Röffök családjában, aki ne hallott volna eddgi a Machine Head-ről, legalább említés szintjén. Az 1992-ben, Oaklandben alakult négyes a koraidőkben hardcore hatásoktól sem mentes thrash metalt játszott (sokan máig a csapat legjobbjának tartják a debüt Burn My Eyes korongot), majd az ezredforduló környékén bejöttek a rappelős verzék a csapat repertoárjába, de véleményem szerint az ezen időszakot fémjelző két album (The Burning Red, illetve...

A thrash metal a ’80-as évek végén lassan felélte újdonságának erejét, az új zenekarok már semmi változást nem hoztak, csak a jól bevált kliséket pufogtatták. Sokaknak nem jutott szelet a siker és a dicsőség tortájából, főleg a német vonalra volt ez érvényes, ahol emiatt a másodvonal sok csapata feloszlott, vagy a feloszlás küszöbére került. Erre a sorsra jutott az Assassin, a Deathrow, az Agent Steel, a Violent Force, a...

Őszintén megmondom, a Kreatortól ez az első album, amit hallottam. Ugyan thrashernek tartom magam, de a germán thrash eddig valahogy kimaradt az életemből, inkább az amerikai bandákat részesítettem előnyben, azon belül is a Bay Area-vonalat, meg a Metallicát, Megadeth-t, satöbbi. Azonban, azt hiszem, sürgősen pótolni fogom a lemaradást, ugyanis nagy valószínűséggel a Kreator az év thrashlemezét adta ki, mindenkinek fel kell kötnie azt a bizonyost, ha meg akarja szorongatni...

Sikertörténetről, népszerűségről a doom bandák esetében nem beszélhetünk, kizárólag kultikus státuszról. A metal műfaj egészét figyelembe véve, a legmostohább sorsú stílusról van szó, ellenben eme műfaj rajongói a legőszintébbek, leglojálisabbak. Igazságtalanság és szégyen, hogy az olyan csapatok, mint a St. Vitus, a Trouble, a Pentagram, a Solitude Aeturnus, a Revelation vagy a Count Raven sosem kapták meg az őket megillető elismerést. Az 1984-ben, a svédországi Stockholm-ban - a '82-től működő...

November 27-én ismét hazánkban látogat a W.A.S.P.. A banda idén ünnepli 30. születésnapját. Te jó szagú málnabokor, hogy szalad az idő. Szinte látom magam előtt azt a pillanatot, amikor szegény bratyómtól megkaptam életem első műsoros kazettáját, ami a W.A.S.P. zenekar Live..In The Raw című 1987-es koncertjét tartalmazta. Akkor nem tudta, hogy azzal az ajándék kazettával öcsikéjének az egész életét a rockzene viharos, ám annál csodálatosabb medrébe tereli. Persze előtte...

Kétségtelen, hogy ha a dallamos heavy metal kialakulását elemezzük, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy a Dokken a legeurópaibb amcsi zenekar. A norvég felmenőkkel rendelkező frontember, Don Dokken a 80-as évek végén Európában szívta magába a zene illatát. 12 éves korában még gitározni tanult, de aztán az egyik sulis fellépésen nem jött el a csapat énekese, így Don kényszerből ragadta magához a mikrofont. Olyan jó hangja volt (amit persze énekleckékkel képzett...

Mellőzöm a kötelező töri órát a bevezetőben és inkább kitérek arra, hogy miért is tartom a Gojirát az évezredforduló metal csapatának. Ha mindent egybevetünk, akkor nagyjából konszenzus születhet abban, hogy a '70-es éveket a Black Sabbath, a '80-as éveket a MetallicA, a '90-es éveket a Pantera uralta. A kérdés, hogy ki viszi tovább a fáklyát, már csak azért is megválaszolhatatlan, mert mindeközben nemcsak a zeneipar, de vele együtt a...

A 2000-es évek elejétől gombamód szaporodtak az olyan zenekarok, ahol felbukkantak a szebbik nem jeles képviselői. Ez a gyors folyamat a szakmai kritikusokat arra késztette, hogy a női énekesekkel dolgozó bandákat külön zenei kasztba, úgynevezett female rock/metal-ba sorolják. Pedig nem volt ez mindig így. Emlékszem, hogy a ’80-as évek végén a különböző év végi „Ki volt az év énekesnője” szavazásokon rendesen törni kellett a kobakot, hogy minimum öt csajt...

Mivel már a KlasszikuShock rovatban volt lehetőségem egy kicsit boncolgatni az Inquisition korai éveit, nem fárasztanám a kedves olvasót semmiféle történelemórával. A rajongók és a műfaj nagy szerencséjére, maga a zenekar sem az öncélú múltidézésre kívánja építeni a jövőjét, hanem kis lépésekben fejlődnek és szilárd alapokat fektetnek le minden alkalommal, amikor új kiadvánnyal örvendeztetnek meg minket. Három év telt el a nagy underground sikert arató Obscure Verses for the Multiverse óta,...

A kritikusoknak nem szokásuk a koncertlemezeket klasszikus státuszba helyezni, mondván, az ilyen albumok nem többek egy egyszerű „best of” lemeznél, melyre a banda kiválogatja a legjobb dalait, majd a felvételre a technikai személyzet rákever némi közönségzajt. Pedig aztán a Deep Purple 1973-as Made In Japan,  a Scorpions ’85-ös World Wide Live vagy akár a Maiden szintén abból az évből származó Live After Death korongja is megérne egy-egy írást. Ráadásul...