Koncertbeszámolók

Nyáron úgy voltam vele, kötelességem részt venni egy Eluveitie koncerten, mert már jó ideje nem fordultak elő kicsiny hazánkban, szóval kapva kaptam az alkalmon és nem is csalódtam. Kvázi a koncert másnapján bejelentésre került a folk-core vasainak decemberi önálló estje, szóval egy szó, mint száz: duplázás.  Tulajdonképpen a Rockmaratonos koncertjük óta a svájci brigád lemezei igen gyakori vendégek a lejátszóban, úgyhogy bátran mondhatom, viszonylag fel voltam készülve az este történéseire. llenben...

A Rockmaraton második, vasárnapi napjáról is azt lehet elmondani, hogy az igazán durva, zúzós műfajok domináltak, bár nagy örömömre néhány együttesnél előkerültek az egyéb hangszerek és a dallamosabb ének is.Siettünk fesztiválozó társaimmal, mert kíváncsiak voltunk a Wolfdownra, majd sajnálatos módon azt láttuk kiírva a bejáratnál, hogy elmarad. Így a Rádió Rock színpad felé vettük az irányt,ahol a hazai gothic-doom atyjai, a Nevergreen kezdett bele koncertjébe. Megjegyzem, én...

Még jobban belegondolva sem tudok példát mondani olyan meghatározó rockzenészekre, akik ténylegesen visszavonultak egy búcsúturné után. Amikor már elkezd hiányozni a többtízezres közönség bíztatása jön egy visszautasíthatatlan ajánlat, ami megadja a kezdő lökést a klasszikus felállások újraélesztéséhez. Ugyan Ozzy már többször bejelentette a nyugdíjba vonulását, Tony pedig elég részletesen taglalja a könyvében mennyire nehezére esik már a turnézás, továbbra is bízom benne, hogy lesz pár év múlva majd egy...

Tegnap este újra összegyültek a Röfferek és Röfferinák a Rocktogon nevű élménykombinátban, és és egy jót mulattak. A talpalávalót a Vortex zenekar biztosította, aki jobbnál-jobb Megadeth dalokkal igyekezett fokozni a hangulatot. Köszönjük nekik. Aki esetleg egy Megadeth tribute csapatot keres, bátran ajánlom a Vortex-et, nem fog csalódni. Volt minden ami csak egy igazi fergeteges fetrengésekkel takított rockbuliba belefér. Jó zene, fantasztikusan szép lányok, vagány rockerek, (és Pank is ott...

A végletek estéje, így lehetnek legjobban megfogalmazni a Barba Negra Red Stage-én történteket, ami a TesseracT fellépését illeti. Már most biztos, hogy láthattuk az év egyik legjobb és legrosszabb koncertjét, egy és ugyanazon az estén. Ilyenre azért viszonylag ritkán van példa. A nemzetközi turnéknál azért figyelni szoktak arra, hogy a kvázi előzenekarok, noha ne legyenek olyan erősek, vagy felkapottak mint a headliner, azért stílusban és minőségben ne legyenek nagy...

Egy igazi skandináv turné érkezett el először Magyarországra, három éves fennállása óta, főzenekarként a majd’ 20 éves Borknagart hozva, akik eleve először turnéznak komolyabban, de minket vagy 12 évig elkerültek a Summer Rocks-os koncertjük után (igaz, ők sem játszották túl magukat fesztiválokon). Niflheim a norvég mitológiában a köd birodalma, ellenben március ide vagy oda, szép napsütéses időben történt a kapunyitás, legalább egyszer, csak egyszer lehetett volna Budapesten akkor szar...

Nos, hát ez is megvolt... És nagyon jó volt... Némi késéssel sikeresen megérkeztem a Jókai térre, ahol a Család egy része az eső dacára minden lelkesedést bevetve már gyülekezett... (Akit esetleg kifelejtenék, az szóljon most, vagy hallgassa el mindörökre ;)) Ott várt Ria, Riona, Adri, Szabesz, Vitamin, Winged_Soldier, Maiden Fan, Steky, stb... ;) Előtte, kellemes élményként a villamosmegállóban találkoztam Tyvennel és Angrával, akik a Magnetica helyett a Múzeumok Éjszakáját választották...

Mi is lehetne jobb vasárnapi program, mintsem pihenni otthon a kényelemben, bambulni valami sorozatot a tv-ben egy forró teával a kezünkben? Meg a nagy "lóelsődlegesnemijelleget". Irány a Barba Negra Track, ahol az amerikai skate-punk vonal egyik legjelentősebb alakja a Papa Roach tette tiszteletét vasárnap. Az idő kiváló -egy sivatagi rókának tuti- így hideg sör a kézbe és irány a Track, ahol még több hideg sörrel felszerelkezve vártuk, hogy az...

A tőlem egy köpésre lévő Barba Negrában a 6 órás kapunyitás után sem voltak valami sokan, bár az első sort befoglalták már páran. Pár pohárka után nagyjából 7 körül el is borított az Omnium Gatherum szürkeségével, és meglepően minőségi zenéjükkel. Első fellépőnek én azt mondanám, hogy túlkvalifikáltak, bár az Insomnium és az Ensiferum bizton állíthatom, hogy előkelőbb helyen állnak. Az Omnium a két utóbbi klasszishoz képest kicsit lassabb, kicsit...

Százhalombattán nőttem fel. Életem első rockélménye a helyi Magazin együttes koncertje volt. Belógtunk a beállásra. A gitáros Csarnoki Anti kezében megdörrent egy fekete gitár. Ekkor lettem rockerré, és rajongóvá. Megkerestem Hangyát, gitározni tanított. A Magazinból tagcserékkel és átalakulásokkal Sing Sing lett. Kicsit keményebb, kicsit más. A rajongás folytatódott. Nagyon szerettem a zenéjüket. Megvan minden lemez, kazetta, CD. Rengeteg koncert. Tíz év, nyolc ...