Külföldi

Kedden este progresszív örömünnepre készült Budapest. Három olyan zenekar vette birtokaiba a Barba Negra Track színpadát, akik igazán elitnek számítanak a szakmában, még úgy is, hogy a nyitó Special Providence hazai banda. Utánuk az amerikai Kamelot zenekar következett, akik a poweresebb riffeket ötvözték némi progresszív elemmel. Igaz hozzá kell tenni, hogy az estén ők játszották a legkevésbé stílusban ideillő zenét. Az est zárója és egyben főattrakciója pedig nem volt...

Ha valaki előfizet egy online zenei szolgáltatónál, érdemes a nagy kedvencek és a “kötelező” korongok mellett időt szánni egy kis random felfedezésre is. Az én esetemben ennek miértjére az Earthless egy tökéletes példa, ugyanis a trió idei albuma a Black Heaven pár hónappal ezelőtt az “új megjelenések” között került a látóterembe és első hallgatásra be is rántott a cucc. A zenekar 2001-ben alakult San Diegoban. Kezdetben Led Zeppelin és Black...

Már első körben is elég hosszúnak ígérkezett az este azok számára, aki November elsején úgy döntöttek, hogy a Dürer Kertben szándékoznak jóféle fémmuzsikát hallgatni, de a délután folyamán érkező hírek még ezt a késői hazajutást is húzták, nyújtották megállás nélkül. Történt ugyanis, hogy a négy fellépni vágyó zenekar: Ryujin, Eleine, Ensiferum, Pain az előző este tartott szófiai koncert után, a szigorított határellenőrzések miatt egyszerűen nem tudott eljutni Magyarországra. Először...

A Hatebreed tavalyi koncertjének hangos sikerét követően az idei szezon sem maradhat hardcore/punk buli nélkül a Parkban, így aztán július 22-én hosszú kihagyást követően ismét Budapestre látogatott a NYHC legenda, a Sick Of It All! A vendégzenekar az Evergreen Terrace volt. Szerencsére az új Sick Of It All lemezre sem kell már sokat várnunk, a Tue Madsen producerkedésével az USA-ban felvett lemez The Last Act Of Defiance címmel szeptember 29-én jelenik meg. Most...

Akárcsak jómagam, nem kevesen várták már hónapok óta, hogy újra hazánkba érkezzen a Stratovarius, hiszen elég rég jártak felénk. Igaz, új felállásban, Timo Tolkki nélkül, aki oly régóta volt tag, s alkotott annyit a bandában, hogy elsősorban az ő nevéhez kötötték a Stratovariust. Lehet ez, vagy a hideg, akár a pénzhiány, de a várakozáshoz mérten elég csalódott látvány, hogy mindössze félig telt meg a Petőfi Csarnok. Ami pozitív...

Megérkezvén a Yuk-ba, épp abban a pillanatban kezdett a Hamferð, mikor beléptem a színpad elé. Halálpontosan 20:00-kor. Nem igazán tapasztaltam még ilyet, de mindenképp jár egy jópont érte mind a szervezőknek, mind a zenekarnak, és a crew-nak. Az énekest hamar felismertem, ugyanis a Barren Earth nevű zenekarnak is tagja, őket pedig már régebben is figyelemmel kísértem. Ami rögvest szembeötlő, hogy a death-doom keverék zenéjüket szépen öltönybe kiöltözve adják elő...

Mint tudjuk az Iron Maiden turnézás szempontjából egy igencsak jól beolajozott gépezet, s többek között ezért is engedhetik meg maguknak, hogy hatvan környékén is kiruccanjanak egy világkörüli metál-dicsőítésre. Jelen turné 56. állomása (!) Sopron VOLT, ahol a fesztivál erős mivoltjának okán kimondottan sok ember gyűlt össze a pénteki napra. Hivatalos adatok szerint 35000 fölött lehetett számlálni a népet, mely valljuk be nem egy kis szám, még az eseményre tekintettel...

A mai napig nem tudom, miért mondta le az Anthrax a tavalyi Fezen-re tervezett fellépését, viszont még a legracionálisabb magyarázat sem tudná az emiatt érzett csalódottságom ellensúlyozni. A For All Kings véleményem szerint a 2016-os év egyik legjobb lemeze volt, mióta Joey visszatért a mikrofonhoz, a banda teljesen új lendületet kapott. Az Among The Kings Tour más zenekaroknál már sikerre vitt turnéelemeket próbál ötvözni. A program első felét egy közönségszavazás...

És végre, végre, végre. Röpke 13 év után ismét kis hazánkba látogatott a finn HIM zenekar, akik a két Szigetes fellépés után, idén a Budapest Park színpadát is kipróbálták.  Az előzenekar szerepét meglepő módon a hazai Anti Fitness Club kapta. Egyetlen kérdés megválaszolására várok azóta is. Bevallom, közben több is felmerült bennem, például vége lesz-e végre mire megszámolom a szemöldököm, de a fő kérdés megmaradt: Miért?   ...

Van az a világhírű zenekar, alakulását alapul véve idestova 38 éve, melynek említésére csak néz üres tekintettel – már számolni sem tudom hány - ember körülöttem, mondván, nem ismeri. Ennek ellenére van az együttesnek három olyan dala, melyek közül legalább egyet garantáltan felismer, ahogy meghallja, már az elején vidáman szólal meg: ’Jajj ezt imádom!’ Ugye milyen érdekes? A PECSA szabadtéri színpadának talán utolsó nagy fellépőjére kétlem, hogy így indult...