Külföldi

Ahogy fél nyolc táján a Városligetben bóklásztam a tavaszt idézően kellemes novemberi estében, csodálkoztam, hogy nem látok nemhogy rockerforma, de szinte semmilyen embertömeget özönleni a PeCsa irányába. Szerda este ide vagy oda, az ember gyanútlan lánya azt hinné, hogy a Lordi neve százakat, akár ezreket vonz bármely koncertterembe. Sajnos nem így történt, pedig a rémségesre maszkírozott és hihetetlen jelmezekbe bújtatott zenészek igencsak kitettek magukért. De kezdjük a legelején. Az első vendégzenekar,...

A kisebb koncertekre eddig mindig túl korán indultam el, így hát most egy kicsit később kezdtem el szedelődzködni. Valamivel 8 előtt értem oda és az egész úton azon filóztam vajon hiba volt-e az első bandát szinte teljes egészében kihagyni. Ez hamar ki is derült, de még mielőtt beléptem volna a koncertterembe a nevemet hallottam, hát odafordultam. Ki más lett volna, mint Kieron kollégánk a rádiónktól. Odamentem, majd egy rögtönzött csevej...

Mi a közös Skóciában, Ausztráliában, Németországban és Kanadában? Biztos van rengeteg minden, de jelen esetben az, hogy szeptember 27-én, szombaton mind a négy nemzet tiszteletét tette a Barba Negra klubban, ahol egy-egy zenekaruk ontotta magából a jó kedvet, no meg a metálzenét. Ausztráliából a Troldhaugen nyitotta az estét, majd képzeletben repültünk egyet a juharlevél alá, és jött a Crimson Shadows, irány Stuttgart, Németország, ahol a 25 éves Brainstorm az...

Emlékszem,  mikor egy cimborám először mutatta a No Boundaries-t úgy 10 éve. Nem értettem mi történik. Pumukli megragadott egy Dean-t, és olyan tempókat játszott le, hogy elsírtam magam. Nem beszélve arról, hogy konkrétan nem látod a bal kezét a cirkuszi mutatványok közepette. Nekem ugyan nem sok közöm van a gitározáshoz, de már akkor éreztem, hogy emberünk nem szarral gurigázik. Majd eztán belehallgattam a többi dalába és leborultam a székről,...

Gyermekkori álmom várt valóra, mikor tavasszal kiderült, hogy a Sziget-fesztivál egyik fő fellépője az idén negyven éves Judas Priest lesz. Ez az egy zenekar maradt, akit még mindenképpen meg kellett néznem ahhoz, hogy azt mondhassam, most már mindenkit láttam, akit lehetett, és akik igazán fontosak számomra, már nyugodtan meghalhatok. Egyetlen egy dolog adott okot az aggodalomra, mégpedig, hogy a Sziget nem arról híres, hogy 70-80 percnél több játékidőt...

Hatalmas bulinak lehettek részesei, akik  ellátogattak a Crazy Mama Music Clubba tegnap este. A világ, egyik legjobb rock énekes, Tim „Ripper" Owens tette tiszteletét a színpadon, kiváló magyar zenészekkel, és vendégzenekarokkal együtt.  Elsőként a Keeper od Dreams lépett a színpadra. Utánuk az After Rain muzsikált, majd őket Katona "Főnök" László, új bandája, a Kóbor Angyal, és a Fekete Bárányok (KAFeBar) követték. majd, Molics Zsolt érkezett, a Cool Head...

Szellem a palackból, feltámadás, extázis – az Open Road Fest teljes gőzerőre kapcsolt, a fesztivál első napján olyan rockzenei koktéllal öntötték nyakon a fesztiválozókat, amit sosem felednek. A Ten Years After a 70-es évekbe repített, vissza a gyökerekhez, vissza a tiszta rockzenéhez, a 66-os úton száguldottunk motoron és a zene hullámhosszán. Kortalan, karcos, mégis tiszta, zsigerig ható érzés kerített mindenkit hatalmába a Ten Years After koncertjén, a zene megemelt és...

Nagy izgalom előzte meg a Seether (ZA) első magyarországi koncertjét, legalábbis az ismerőseim azon részéről, akik rajonganak a zenekarért. Így magam is várakozással néztem a naptár lapjai hogyan fogynak és közeledik a kitűzött dátum, amikor élőben élvezhetjük a Seether dalait a Dürer Kert kiváló hangosításában, melyben még sosem kellett csalódnom. Eljött a várva várt időpont. Magam ugye sajtós belépővel, vendéglistán vártam az estét, párom, rajongó lévén, VIP...

Épp egy éve, hogy a Hellish Rock Tour part 2-val a Helloween és a Gamma Ray együtt látogatott hazánkba, és hát akkor sajnos a szürke, beindulni nemigen akaró buli után jópáran már temetni készültek Kai Hansent, akitől gyakorlatilag a Helloweenben kitaposott germán speed-power ered. ÁM! A mágus úgy döntött, hogy ez még nem lehet a vége, és Empire of the Undead lemezük megjelenéséhez egy turnét is igazítottak, mellékszerepben egy...

Amikor tavasz környékén kiderült, hogy idén ősszel, sok-sok év után újra hazánkba látogat az Annihilator, bevallom, kiugrottam a bőrömből. Nem csak azért, mert nem voltak itt ezer éve, hanem azért is, mert a thrash műfaj egyik legalulértékeltebb, ugyanakkor legjobb zenekarát láthatom élőben. Persze ez szubjektív, de később visszatérek arra, miért is írom, hogy az egyik legjobb. Annak külön örültem, hogy az A38 ad otthont a rendezvénynek, ami...