A Body Count pályafutásának egyik legerősebb lemezét adta ki tavaly Bloodlust címmel. A lemezbemutató turné Magyarországot is érinti, a Budapest Parkban lehet majd elcsípni Ice-T bandáját június 17.-én. Előzenekarként az a POWERFLO lép majd fel, amely a Cypress Hill-ből ismert Sen Dog szólóprojektjéből nőtte ki magát önálló zenekarrá a Sen Dog (Cypress Hill), Billy Graziadei (Biohazard), Roy Lozano (Downset), Christian Olde Wolbers (x-Fear Factory), és Fernando Schaefer (Worst) felállásban.
A júniusban induló Európa-turné kapcsán Sen Dog válaszolt Humel kérdéseire.
Mesélnél kicsit a zenekar megalakulásáról? Hogyan lett az első Sen Dog szólólemezből POWERFLO album?
Ha jól emlékszem két dal volt készen a szólólemezemhez, amelyeket Josh Lynch-csel és Roy Lozano-val kezdtünk el felvenni, amikor először felmerült bennem, hogy egy zenekarral megtámogatva még jobban szólna az anyag. Akkor persze még fogalmam sem volt róla, kiket vennék be magam mellé. Roy már akkor is velem dolgozott, Chris csatlakozott harmadiknak, és végül Billy tette teljessé a felállást. A zenekar neve is teljesen spontán módon jött, az albumon hallható énekstílusomat kezdtük el a „powerflo” kifejezéssel jellemezni; azt a bizonyos rapstílust, amit a metal alapok hoznak ki belőlem. A teljes lemezt végül két év alatt raktuk össze, még 2015-ben kezdtem el rajta dolgozni.
A legtöbb helyen a POWERFLO-t egyszerűen supergroup-ként kategorizálják, mennyire vagytok ezzel kibékülve?
Nem igazán szeretem magát a kifejezést sem… Igen, mindannyian több éve zenélünk, igen, sikerült rengeteg csodálatos dolgot elértünk eddigi pályafutásunk során, ettől függetlenül nem gondolom, hogy supergroup lennénk. Ha bárki megérdemli ezt a kifejezést, akkor az a Metallica, évtizedeken keresztül teltházas stadionokban zenélni tényleg hatalmas teljesítmény! A POWERFLO pár jóbarát társulása, akik mellesleg zenei szempontból is egyéniségeknek számítanak. Ennyi. Még csak most kezdtünk el együtt zenélni, hosszú a listánk az elérendő célokról!
Mennyire más a POWERFLO-nak dalt írni, mint a Cypress Hill-nek?
Teljesen más hozzáállást igényel a kettő. Az eltérő zenei alapok miatt más szemszögből kell a dalszövegek ritmusához közelítenem. Megkockáztatom, hogy a POWERFLO tagjaként egy másik személyiség leszek. Nem ugyanaz a Sen Dog áll a mikrofon előtt, mint a Cypress Hill-ben. Nem csak a stílus, a hangulat is teljesen más a két zenekar esetében. Sokkal nyitottabban tudtam most hozzáállni a zeneszerzéshez, nem voltam egyáltalán behatárolva, bármilyen ötletem volt, azt kidolgozhattam.
Hogyan születtek a dalok? A dalszövegek inspirálták a zenét, vagy már meglévő zenei alapokra írtál szöveget?
Általában esténként álltam neki a dalszerzésnek, tekertem egy hatalmas spanglit és nyitottam egy üveg sört. Nem volt hónapokon át tartó pöcsölés egy-egy dallal, ha volt egy ötletem, akkor azt próbáltam minél részletesebben kidolgozni. Ha megvolt a megfelelő ötlet, akkor általában már aznap este össze is állt a dal. Ilyenkor teljesen bele tudtam borulni a saját kis világomba, ami nagyon produktív volt. A stúdióban aztán a többiekkel kialakítottuk a dalok végső formáit, felvettük a zenét, végül én következtem a felénekléssel.
Több dalszövegben is foglalkozol társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémákkal, mennyire volt tudatos lépés a tartalmilag is súlyos szövegek irányába indulni?
Nem volt előzetes terv, általában arról írom a szövegeket, ami éppen akkor a legjobban foglalkoztat. Csak az őszinte, szívből jövő szövegek lesznek hosszabb távon is vállalhatók. Az elmúlt években a társadalmi problémák egyre nőttek, minden nap többet foglalkozunk velük, ezért is születhetett meg például a Resistance. Aznap éppen ez bukott ki belőlem. És nyilván a közönség is azokkal a dalszövegekkel tud a legjobban azonosulni, amelyek az őket is legjobban érintő kérdésekről szólnak. Akkor vagyok én is igazán büszke egy-egy szövegemre, ha sikerül ezt a fajta mentális kapcsolatot megteremtenem a hallgatóval.
Volt olyan érzésed a dalszerzés során, hogy a súlyosabb zenei alapok miatt váltak komolyabbá a szövegek?
Igen, a zenéből áradó energia mindig nagyon befolyásolja a szövegeimet. Amikor írok, teljesen magával ragad a zene. Ugyanezt az energiát használtam a stúdióban is, a zene dinamikája rengeteget segített, hogy az éneksávok ilyen jól szólnak.
A kiadóval (New Damage Records) hogyan kerültetek kapcsolatba?
Ők vettek minket a legkomolyabban. Több kiadóval is tárgyaltunk az anyagról. Volt, aki egyáltalán nem értette meg az elképzeléseinket, volt, aki érdeklődött… A New Damage Records az első pillanattól kezdve megértett minket, megbíztak bennünk, és teljes mértékben támogatták az elképzeléseinket. Annak ellenére, hogy egy kisebb független külföldi kiadóról van szó, egy pillanatig nem volt kétséges, hogy velük fogunk dolgozni. Jól választottunk!
Van személyes kedvenced a lemezről?
A My M.O. az egyik, az a szöveg rólam szól, nagyon magaménak érzem. Illetve a Where I Stay, ami a gyerekkorunkról szól. Az Up And Out Of Me-t a tökössége miatt szeretem, a Resistance-et pedig hatalmas érzés élőben játszani… Lényegében az összes dal nagyon közel áll hozzám, ezt a négyet sem volt egyszerű kiemelnem!
Javában folyik a lemezbemutató turnétok, milyen érzés újra felépíteni egy zenekart, illetve egy új közönségbázist?
Hatalmas! Nagyon jó érzés ebben a felállásban játszani, és persze minden lejátszott koncerttel egyre jobban összecsiszolódunk, egyre jobbak leszünk. Nagyon izgalmas időszak ez az életünkben! Mindannyian nagyon várjuk már az Európa-turnét!
Játszottatok a Prong-gal, most a Life of Agony-val vagytok turnén, Európába pedig a Body Count vendégeként jöttök majd. Mennyire volt tudatos lépés, hogy három különböző stílusú zenekar előtt játszatok?
Ez egy teljes mértékben előre kigondolt stratégia része, a cél hogy minél változatosabb közönség előtt léphessünk fel. Próbálunk minden stílust megcélozni. Ez a hozzáállás mindig is jellemző volt rám, a Cypress Hill is fellépett a Metallica, a Biohazard vagy a Monster Magnet társaságában. Kell ez a fajta kihívás! Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, egyébként sosem sikerült volna ennyi emberhez eljuttatni a zenénket. Folyamatosan növelni kell a saját, illetve a zenekarod értékét, ezzel párhuzamosan zenészként is állandó lesz a fejlődés!
A Body Count nem egy sűrűn koncertező zenekar, hogy sikerült megcsípni ezt a turnét?
Ha jól emlékszem a Loudwire díjkiosztón konferáltam fel őket Los Angeles-ben, aznap sikerült összefutnom Ice-T-vel. Mondta, hogy hallotta a POWERFLO albumot, hogy nagyon tetszik neki, és szóba került, hogy benne lennénk-e később egy esetleges közös turnéban. Hogy mondhatnék egy ilyen kérdésre nemet? Egy hónappal később a két management le is beszélte a részleteket. Ice-T egy olyan ember, akinek folyamatosan csak hálálkodni tudok, hatalmas dolog, hogy kifejezetten velünk akart koncertezni. A Body Count zenéje óriási hatással volt mindannyiunkra, nagyon várjuk már a turnét! Ezen kívül a managementünknek, a Primary Wave-nek is nagyon hálásak vagyunk! Nyáron ott leszünk a legnagyobb európai fesztiválokon, ez egy ilyen csapat elkötelezett támogatása nélkül nem jöhetett volna össze!
A sport világába is sikerült betörnötök, a WWE NXT a Resistance-et választotta főcímzenének. Gondoltatok rá, hogy egy birkózónak vagy boxolónak írjatok bevonulózenét?
Rajtam nem múlna! Eleve hatalmas eredmény, hogy egy birkózóprogram egy POWERFLO dalt választott magának. Nagyon sok lehetőség van ebben a témában.
Ki az a sportoló, akivel legszívesebben együtt dolgoznál?
Huh, erre most nehéz lenne válaszolni, ezt alaposan át kellene gondolom. Pár éve írtunk egy nagyon izmos kis dalt Anderson Silva-nak (MMA), amiből végül nem lett semmi. Mindenképp nagyot szólna egy POWERFLO dal egy MMA meccs előtt egy zsúfolt arénában!
Mennyire tudtok hosszabb távon tervezni? Sikerül majd egy olyan menetrendet kialakítani, ahol a POWERFLO is teljes értékű zenekarként működhet majd?
Mindenképp, már most írjuk az anyagot a második lemezhez, négy dalt már össze is raktunk! Sűrű éveim lesznek, a Cypress Hill már elkészült két albumnyi anyaggal, a következő lemez már csak kiadásra vár.
Ennek van már kitűzött megjelenési dátuma?
Szeptember környékén jön majd ki, egyelőre ennyit mondhatok. Nagyon erős anyag lett, sajnos a megjelenés dátumát nem áll módomban előrébb hozni, remélem, már nem kell sokat várni. Addig pedig maximálisan le leszek foglalva a POWERFLO koncertekkel, nagyon köszönjük az eddigi támogatást, és nagyon várjuk, hogy Budapesten újra találkozzunk!
A magyar koncert Facebook oldala
