A Delain december 10.-én ünnepli meg az amsterdami Paradiso-ban megalakulásának tizedik évfordulóját, a koncertet a zenekar eddigi pályafutását átfogó programon kívül olyan vendégek felbukkanása teszi majd különlegessé, mint Alissa White-Gluz, Liv Kristine és Burton C Bell. Az estét megörökítő felvétel jövőre hivatalosan is kiadásra kerül. A születésnapi ünneplésre a nyáron Moonbathers címmel megjelent lemez bemutató körútjának téli szünetében kerül majd sor, Martijn Westerholt billentyűs és Charlotte Wessels énekesnő az Európa-turné norwich-i koncertje előtt válaszoltak Humel kérdéseire.
Eddigi pályafutásotok talán legsűrűbb évét zárjátok hamarosan: februárban kijöttetek a Moonbathers-t felvezető Lunar Prelude EP-vel, augusztusban megjelent a Moonbathers, pár hete kapható a Lucidy újra kevert jubileumi kiadása, decemberben pedig egy különleges, a zenekar tizedik születésnapját megünneplő koncerttel zárjátok az évet. Már a Human Contradiction-t is egy EP-vel vezettétek fel, és egy különleges holland koncerttel zártátok, ezt az EP-lemez-különleges holland turnézárás ciklust tudatosan kezdtétek el alkalmazni?
Martijn: Így összefoglalva elég tudatos lépésnek tűnhet a dolog! Úgy fogalmaznék, hogy igen és nem… A mostani ciklusban volt egy komolyabb turnénk a Nightwish-sel, amit nem tudtunk új lemez kiadásával megtámogatni a korábbi turnék miatt. Rengeteg kérés és kérdés érkezett új dalokkal kapcsolatban a management-től és a közönségtől egyaránt, ezért úgy gondoltuk, hogy az amerikai turné kapcsán kiadjuk a Lunar Prelude című EP-t, amin már szerepelnek új dalok is. Az Interlude kiadásának oka kicsit más volt, az az EP a We Are The Others és a Human Contradiction között képez egyfajta hidat. Új korszak, új kiadó, új munkamódszerek…
Charlotte: Illetve abban az időben rengeteg új dalunk volt már készen, kiadásra várva. A körülmények mindig fontosak, a „My Masquarade” és a „Suckerpunch” koncertek egy album ciklusát lezáró, illetve a következő ciklust indító különleges koncertek voltak, az idei decemberi amsterdami koncertünk viszont a zenekar tizedik születésnapja köré épül majd. Tehát annak ellenére, hogy tökéletesen illik az előbb vázolt EP-album-koncert ritmusba, egy különleges, teljesen egyedi esemény lesz. Röviden úgy válaszolnék a kérdésedre, hogy tervezetlenül is rendszerezettek vagyunk!
Martijn: Kell egyfajta folyamatosság a kiadványok között, nem lehet semmit különálló egységként kezelni.
Hogyan tudjátok a folyamatos turnézás mellett ebben a ritmusban felvenni az új dalokat? Zeneszerzéssel töltitek ki két koncert között az időt ?
Martijn: Pont ellenkezőleg, hihetetlenül hatékonyak vagyunk, amikor éppen nem vagyunk úton! Én képtelen vagyok turnézás közben új dalokon dolgozni. Nekem kell a csend, a nyugalom, az a bizonyos zen tudatállapot.
Hogyan születik meg egy új Delain dal? Van egy bevált recept, amihez mindig visszatértek?
Martijn: Charlotte, Guus (Eikens) és én dolgozunk az alapötleteken. Guus annak ellenére is fontos tagja a zenekarnak, hogy a turnékra nem jön velünk. Tehát mi hárman szoktunk összeülni és ötleket gyártani, illetve a már valakitől származó alapötleteket kidolgozni. Vannak aztán olyan időszakok is, amikor az egész zenekar beköltözik egy bérelt nyaralóba, és egy héten keresztül csak az új anyagon dolgozunk.
Charlotte: Ezek általában nagyon intenzív időszakok szoktak lenni. És persze ha már úgy érezzük, megvannak a dalok különböző részletei, a zenekar többi tagját is bevonjuk a munkába, ők is hozhatják a saját ötleteiket a dalok végső formába öntése során.
Martijn: Próbálunk tudatosan fejlődni ezen a téren, egyre többet próbáljuk bevonni a többieket is a zeneszerzésbe. Timo például rengeteget hozzátesz a gitártémák kidolgozásához. Elkezdi a tőlünk származó gitártémákat alakítgatni, akár saját ötletekkel is kibővítheti ezeket, hogy még jobban illeszkedjenek majd az összképbe.
Charlotte: Az ötletek jönnek, ahogy összeülünk Guus-szal és Martijn-nel, valami azonnal elkezd működni, nagyon sajátos kölcsönhatás van közöttünk. Ha éppen van egy pihenőnapunk, az egyikünk mindig képes a másik kettőt rávenni, hogy kezdjünk el az új zenéken dolgozni.
Charlotte, neked mennyire kell csendes és nyugodt környezet a szövegíráshoz? Születnek turnézás közben is könyvekből és versekből származó dalszövegötletek? Gondolom az üres órák jelentős részét olvasással töltöd.
Charlotte: Az ötletek nagy része akkor születik, amikor nagyon nem vagyok nyugodt. Az a bizonyos szikra bármikor kipattanhat, egy refrén alapötlete bármikor eszembe juthat, akkor van szükségem nyugalomra, amikor kidolgozom a szövegek végső formáját.
Hogyan rögzítesz egy új ötletet?
Charlotte: Ha szövegről van szó próbálom minél hamarabb leírni egy kis jegyzetfüzetbe, ami mindig a kezem ügyében van, a zenei ötleteket pedig egy kis kézifelvevővel rögzítem.
Több kiadványotok borítójához is Glenn Arthur képeit használtátok fel. Őt mikor szoktátok belevonni egy új album megalkotásába? Az új dalok alapján készíti el ezeket a borítókat, vagy ti választjátok ki a kész képek közül a zenéhez legjobban illő borítót?
Charlotte: Már a zene megírása előtt kiválasztjuk a képet, így tudjuk leginkább megteremteni a borító és a zene közötti összhangot.
Martijn: Mindig is hatalmas hangsúlyt fektettem arra, hogy egy olyan egyedi stílust sikerüljön kialakítanunk, ami alapján az emberek azonnal felismerik a Delain-t. Egy zenekarnak is szüksége van egy felépített márkára, Charlotte pedig már korábbról ismerte Glenn-t.
Charlotte: Már a közös munkáink előtt is sokat foglalkoztam a képeivel a blogomban, a We Are The Others volt az első közös kiadványunk, azóta több képét is felhasználtuk már. A Moonbathers borítója egy már létező képének az átalakításából született, aminek Bújócska a címe.
Hogyan látjátok a videoklipek szerepét a Delain stílusának kialakításában? Az elmondottak alapján fontos számotokra a zene képi megjelenítése, a Moonbathers-t záró The Monarch akár egy videojátéknak, vagy filmnek a betétdala is lehetne. A Phantasma projekt egy komplett történetet dolgoz fel. Gondolkodtatok már esetleg azon, hogy egy album minden dalához videót is készítetek? Akár egy olyan nagyszabású vállalkozásra, mint annak idején A Fal volt?
Charlotte: Egyszerre imádjuk és utáljuk a zenés videókat. Mindketten imádjuk megfilmesíteni a zenét, magát a lehetőséget, hogy az üzenetet képek segítségével is létrehozhatjuk. A videók elkészítésének a folyamatáért viszont annyira nem vagyunk oda, ezek a projektek nagyon nehézkesen haladnak… Mindig hatalmas gond a kreatív légkör megteremtése, nagyon nehéz az azonos hullámhosszra kerülni egy idegenekből álló csoporttal. Tehát bármilyen vonzó is az ötlet, a kivitelezés pokoli lenne. A Fal már ebből a szempontból is egy mestermű, csoda, hogy egy ilyen volumenű projektet sikeresen lezártak!
Martijn: Én nagy rajongója vagyok a számítógépes grafikával készült filmeknek és videóknak, egyszer nagyon szeretnék hasonló technológiával készíteni valamit a zenekarnak. Csak a megfelelő művészt kell hozzá megtalálnom, ami nem egyszerű…
A decemberi születésnapi koncerteteket ki fogjátok adni DVD és BluRay formátumban is, a költségek fedezésére a PledgeMusic segítségével indítottatok egy kampányt. Hihetetlenül gyorsan elértétek a kitűzött célt, segíthet benneteket ez a tapasztalat később egy animációs klip elkészítésében?
Martijn: A PledgeMusic teljesen más megfontolásból került képbe, a közönségünket a lehető legjobban be akartuk vonni az anyag az elkészítésébe. Kihozhatnánk ezt a DVD-t a kiadón keresztül is, tehát nem anyagi megfontolások miatt indultunk el ebbe az irányba. Az egész zenekar rengeteg időt és energiát fektetett a projektbe, jelen pillanatban nem érzem úgy, hogy a jövőben bármi hasonlóba belevágnánk majd.
Charlotte: Ez a projekt egy teljesen egyedi élményhez juttatja a közönségünket. Lehet csatlakozni hozzánk bowlingozni, szervezünk whiskeykóstoló esteket, kézzel írt szövegeket lehet tőlem rendelni, ennél tényleg lehetetlen közelebb kerülni hozzánk! A közönség reakciója csodálatos volt, az a lelkesedés, amit tapasztaltunk minden beleölt munkaórát megért! Sok más zenekar projektjét követem figyelemmel a PledgeMusic-hoz hasonló platformokon keresztül is, egyre szélesebb körben terjed a saját finanszírozású lemezek kiadása.
Martijn: A közönség reakciója minden várakozást felülmúlt! A támogatás, amit kaptunk egyszerűen hihetetlen. Kiemelném azt is, hogy ezek a platformok a lemezkiadók felé is nagyon fontos üzenetet közvetítenek, csak a pénzért nem fog senki rajtuk keresztül új anyagokat megjelentetni. Az együttműködésnek a pénznél sokkal többről kell szólnia. A zenekaroknak is sokkal kreatívabban kell működni, már nem elég csak zenei téren valami egyedit alkotni. A zeneipar tele van kihívásokkal, viszont ezzel párhuzamosan a lehetőségek száma is rohamosan nő.
A bemutatkozó Lucidity című albumotokat is újra kiadtátok a tizedik évforduló alkalmából, milyen szinten vettetek részt a lemez újrakeverésében?
Martijn: Teljes mértékben! Mivel ez az album most nagylemez formátumban is kiadásra került, újra kellett kevernünk az eredeti felvételt. Hogy őszinte legyek én egyébként is nagyon kíváncsi voltam rá, hogyan hangzana mai technológiával felvéve.
Milyen érzés volt tíz év távlatában újra beleásni magad az anyagba?
Martijn: Ma sem nyúlnék hozzá a dalokhoz tartalmi szempontból. Ugyan szóba került az is, hogy teljes mértékben újra felvesszük az anyagot, ezt az ötletet viszonylag hamar ejtettük is. Azok a dalok ebben a formában a zenekar egy nagyon fontos időszakának lenyomatát képezik, nem szabad hozzányúlni.
A Moonbather album dalaival kapcsolatban változott a véleményetek a kiadás óta eltelt hónapok során?
Charlotte: Alapvetően nem változott az albumról a véleményem. Mivel koncerteken játszottuk az új anyag nagy részét, ezért közelebb kerültek hozzám azok a dalok, amiket a közönség is a legjobban fogadott. Most nyilván azokról a dalokról van szó, amelyeket ezen a turnén már minden este játszunk. Számomra a Moonbather felvételének a módja hozta el a legnagyobb változást, több rövidebb részletben vettük fel az anyagot, ezt a munkamódszert szeretném majd a jövőben többet alkalmazni.
Martijn: Én úgy éreztem elsiettük a lemez kiadását, valahogy nem voltam elégedett a hangzással. Hihetetlenül sűrű volt a programunk idén, ebbe kellett a lemezfelvételt is beilleszteni, nagyon féltem, hogy ez a kapkodás a közönségnek is át fog jönni. Hatalmas megkönnyebbülést jelentett az album pozitív fogadtatása. Ez ilyen jellegzetes zenészbetegség, folyamatosan próbálunk arra törekedni, hogy egy lemez tökéletesen szóljon. Nem csak jól, tökéletesen! És a kiadás után ott van a fejemben a „mi lett volna, ha erre még jut idő” kezdetű mondatokból tucatnyi. Ahogy Charlotte már említette, minden lemezfelvételnek vannak tanulságai, a Moonbather felvételének folyamatából rengeteget tanultunk. Most tanultuk meg, hogyan kell igazán jól felvenni egy lemezt dalonként. Ezzel a technikával sokkal rugalmasabban tudunk dolgozni, több lehetőségünk van átértékelni egy adott felvételt, és egy esetleges hibát kijavítani, vagy akár egy adott dalrészletet átdolgozni. Ez a tapasztalat rengeteget fog segíteni a következő album felvételénél.
Charlotte: És remélem több időnk is lesz majd az album felvételére, ez például egy olyan dolog, amit minden lemezünk felvétele előtt elmondunk, és ami sosem jön össze, haha
