Október 26-án este elég kemény döntés elé néztem.  A Dürer Kertben az ex-Opeth dobos által alapított svéd prog banda a Soen adott valószínűleg felejthetetlen koncertet a nagyteremben, míg  kicsiben hazánk egyik legjobb zenekara a Dystopia muzsikált. Már ez is nehezen eldönthető kérdés lett volna, de ha ehhez hozzávesszük, hogy velük egy időben, alig egy kilométerrel arrébb az Analog Music Hallban az Auraleak tartott lemezbemutató bulit a frissen megjelenő debütáló albumuk, a The Spirit Matrix tiszteletére, akkor pláne a döntésképtelenség felé sodródtam.

Komoly kutatások után, azaz a mit nézzünk meg ma este Ecc, Pecc, Kimehetsz szakszerű végrehajtása után, végülis az Analog felé vettem az irányt. És mint kiderült, ez -habár a többi koncert is biztos hibátlan volt- jó döntésnek bizonyult.  Négy fiatal, szemtelenül ügyes zenekar adott koncertet.

Kezdésként a Kill Monday Management tehetségkutatóján feltűnt Visitor vette birtokba a deszkákat akiken látszott, hogy fűti őket a bizonyítási vágy.  Energikus, modern showt kapott tőlük a közönség ekkor már jelenlévő része. S Noha azért voltak még hibák, nem minden hang találta meg a helyét, és a túlzott hév itt-ott indokolatlan zenei megoldásokat hozott, érdemes lesz rájuk odafigyelni a jövőben. Tehetséggel abszolút nem szűkölködő zenészek, és egy karizmatikus énekes, biztos vagyok benne, hogy sok fellépés és gyakorlás után jóval nagyobb szerep is juthat nekik a hazai undergroundban.

Gyors átszerelés után érkezett a Divent. A progos/djentes zenekar nyáron jelentette meg bemutatkozó EP-jét. Mivel ismerem egy ideje Kusinka Marci gitárost, ráadásul akik jobban otthon vannak a hazai progmetál életben tudhatják, hogy apukája Kusinka Tamás a Prefect Symmetry zenekarral évtizedek óta képviseli itthon a műfajt, azoknak, akárcsak nekem, nem okozhatott meglepetést, hogy amit kapunk a Diventtől az bizony vérprofi lesz.
Brutális riffek, kőkemény dobolás és Mihalovics Gréta személyében egy olyan különleges frontcsaj, akit bátran nevezhetünk Tatiana Shmayluk, a Jinjer énekesnőjének legnagyobb kihívójának. Brutális erő rejtőzik a hangjában mind a scream, mind a tisztaének terén. Külön kiemelném a hangosítást, ami amúgy az egész estén hibátlanközeli volt. Pokoli, hogyan szólaltak meg itt Marci és Kornél gitárjai. Újabb csapat akik bizonyították, hogy figyelni kell rájuk, és ha ezt a fajta profizmust továbbra is ilyen zenei alázattal párosítják, nem biztos, hogy megállnak a hazai deszkáknál, még a magyar nyelvű dalszövegeik ellenére sem.

Következett az est egyetlen külföldi fellépője a cseh IONS. Na itt akkorát koppant az állam a talajon, hogy még most is fáj. Nulla zenei előképzéssel és ismerettel róluk álltam be meghallgatni őket, és mondhatom rajongóként távoztam. Talán a buli legpopposabb vonaláról fogták meg ők  a progresszív vonulatot, mégis annyira súlyos és tömény volt a produkció, hogy nem győztem hegyezni a fülem. Az utolsó hangig minden a helyén volt. Vérprofi zenészek egy világszínvonalú énekessel kiegészülve simán lehozták az év egyik legjobb koncertjét, és ez abszolút nem túlzás.  Ha innentől a közelben járnak azonnal veszem is a jegyem, és ezt bátran ajánlom nektek is. 

Végül de abszolút nem utolsó sorban következett az Auraleak lemezbemutatója. A koncert ami miatt az egész rendezvény létrejött.  Itt teljesen más volt a helyzet mint a többi bandánál, akiket vagy egyáltalán nem ismertem, vagy csak felületesen. Gerő Andrásék munkásságát a legelső naptól követem, zeneileg és emberileg egyaránt közel áll hozzám a csapat, így az objektivitás látszatát sem tudom kelteni ezen írásommal. De nem is ez a cél. Az Auraleak még 2021-ben alakult, és már az elején azt a célt tűzte ki maga elé, hogy zenéjével nem csak koncertélményt nyújtson, hanem el is gondolkodtasson. Szövegvilágában súlyos témákat feszegető dalok, hangzásában pedig leginkább a Nine Inch Nails-hez hasonló atmoszférát hordoz. Ezzel a kettősséggel pedig olyan borongós, merengős összességet ad ami akaratlanul is gondolkodásra készteti az embert még a legparasztabb metál riffek között is, mert ilyeneket is tartalmaz a most megjelent The Spirit Matrix korong.  (Erről hamarosan külön lemezismertető cikk is megjelenik majd)

Lemezbemutatóhoz méltán az összes dal eljátszásra került az albumról, amit egyedi fény és vizuál kisért.  Még a pirotechnika is előkerült, ami az első sorokban állókat nem csak meglepte de hamar át is melegítette. Na, nem sűrűn látunk az Analogban tüzet… A hangzás pedig itt is abszolút patika volt, erre sem lehetett panasz.

Hogy mire viheti az Auraleak? A kérdés az inkább, hogy mire nem. A The Spirit Matrix egy nagyon precízen kidolgozott anyag, ami kor összes zenei és hangzás béli elvárását egyaránt tartalmazza, ugyanakkor befogadható a szélesebb rockzenei rétegek számára is. Viszont tartalmi komplexitását figyelembe véve annyira nyugat-orientált anyag lett, hogy nem biztos a hazai közönség a főpiaca a budapesti négyesnek. És miután a csapat nem csak zeneileg de látványban és koncepcióban is abszolút nemzetközi trendeket követ, így ezután a koncert után abban is biztos vagyok, hogy Nyugat-Európa bármelyik klubjában megállnák a helyüket a srácok.

Fotók: Dömök Laura.