Lemezkritikák

A 2000-es évek elejétől gombamód szaporodtak az olyan zenekarok, ahol felbukkantak a szebbik nem jeles képviselői. Ez a gyors folyamat a szakmai kritikusokat arra késztette, hogy a női énekesekkel dolgozó bandákat külön zenei kasztba, úgynevezett female rock/metal-ba sorolják. Pedig nem volt ez mindig így. Emlékszem, hogy a ’80-as évek végén a különböző év végi „Ki volt az év énekesnője” szavazásokon rendesen törni kellett a kobakot, hogy minimum öt csajt...

ABachalypse Now címmel március 22-én jelenteti meg az olasz Frontiers Records az egykori Skid Row-torok, Sebastian Bach új koncertanyagát. A dupla CD/DVD-n megjelenő kiadványra felkerül az énekes teljes 2012-es Graspop fellépése, szintén a teljes buli a francia Hellfestről, illetve egy Los Angeles-i koncert átkevert, remaszterizált változata, amit korábban már bemutattak egy amerikai televízióban. Abban az esetben, ha a fogadóirodáknál lehetne arra tippelni, hogy a koncerteken egykori Skid Row dalok...

„Nem tudom, mit hoz a jövő a zeneipar számára, és nem is érdekel. Őszintén szólva szarok az egészre. Semmi sem tenne boldogabbá annál, ha az egész zeneipar összeomlana, és újra kellene indítani, vagy kitalálni helyette valami mást, mert semmi jót nem tudok mondani róla.” Ezek a mondatok a napokban hangzottak el az Anthrax gitárosa, Scott Ian szájából, amikor  a Loud magazinnak adott interjút. Ha valaki, ő aztán igazán tudna...

A Live in Budapest a brit Queen együttes koncertfilmje, melyen az 1986. július 27-i, egyetlen magyarországi fellépésük látható. Az 1986-os Magic Tour egyik állomásaként a Népstadionban 70 000 ember előtt adott koncert teljes felvételét az együttes budapesti tartózkodása során készített jelenetekkel színesítették. A koncert több szempontból is jelentős. Egyrészt a Queen volt az első nyugati rockbanda, aki a vasfüggöny mögött adhatott ilyen nagyszabású koncertet. Másrészt ez volt a klasszikus...

November 27-én ismét hazánkban látogat a W.A.S.P.. A banda idén ünnepli 30. születésnapját. Te jó szagú málnabokor, hogy szalad az idő. Szinte látom magam előtt azt a pillanatot, amikor szegény bratyómtól megkaptam életem első műsoros kazettáját, ami a W.A.S.P. zenekar Live..In The Raw című 1987-es koncertjét tartalmazta. Akkor nem tudta, hogy azzal az ajándék kazettával öcsikéjének az egész életét a rockzene viharos, ám annál csodálatosabb medrébe tereli. Persze előtte...

Írásommal abszolút nem szeretnék megbántani egyetlen hazai zenészt/zenekart, de véleményem szerint thrash metal vonalon (vagy manapság már előszeretettel groove metalnak keresztelt) idén a Mezőkovácsházáról indult Ektomorf alkotta a legnagyobbat. Valamiért itthon nem szeretik Farkas Zotyáékat. Nem tudom a miértjét, de igazából nem is érdekel. Elévülhetetlen tény, hogy a banda olyan karriert futott be magyar zenekarként, amit eddig kevesen tudtak véghezvinni! Többek közt turnéztak már a Children Of Bodommal, a...

A svéd zenei irányzatok mindig is elütöttek a többi skandináv országokra jellemző stílustól. Míg mondjuk a finn bandák többségére a melankólia (egyik kivétel a legendás Hanoi Rocks), a norvég zenekarok tucatjaira pedig a sötét atmoszférikus black metal vagy a vikingek korszakát megidéző muzsikák a jellemzőek, addig a svéd csapatok zöme az életvidám hard rock vagy akár a Los Angeles-i hajbandákat megszégyenítő slease/glam muzsikára esküszik (Vains Of Jenna, Crazy Lixx,...

Sebastian Bach tavalyi Kicking & Screaming szólólemezének beharangozójában arra célzott, hogy az új szerzemények erősen hajaznak majd korábbi bandájának, a Skid Row-nak első két lemezén található gyöngyszemeire. Nem kell ahhoz személyesen is ismernünk a frontembert, hogy rájöjjünk a nagyotmondására. Állítólag amúgy is hajlamos Münchausen bárót is megszégyenítő füllentésekre, de itt másról van szó. A debütáló, illetve az 1991-es Slave To The Grind című Skid Row lemezt egyszerűen nem lehet...

Tudom, tudom, már 2012 ősze van, miért most írok listát a tavaly év személyes kedvenceiből, rég megtehettem volna már. Teljesen jogos felvetés tőletek, de igen egyszerű magyarázata van mindennek: Több tucatszor meghallgattam a tavalyi év zenei termését (no persze nem mindet), és most jutottam el oda, hogy biztosan ki tudok belőlük választani egy ötös listát, ami nekem a „best of” 2011. Ilyen egyszerű. No azért annyira mégsem… Először...

Bár nagyon vágyakoztam a Katatonia új nagylemezére, a tüzetesebb hallgatással vártam, amíg rosszabbra fordul az időjárás. Megérkezett az eső, így már semmi sem választhat el minket. Mert hát ugye a svédországi Stockholm-ban, 1991-ben alakult bandánál kevesen tudnak ennyire reményvesztett, depresszív, borongós, negatív érzésekkel és gondolatokkal teli lemezt készíteni. Persze fennállásuk során ők is sokat változtak. A korai idők doom/death metalja már végleg az enyészeté, elhagyták a hörgést és zenéjük...