KlasszikuShock: Faith No More-King For A Day, Fool For...
Bátran ki merem jelenteni, hogy a világ legjobb koncert zenekara a Faith No More, a világ legjobb frontembere Mike Patton, és mondom ezt úgy, hogy –habár szeretem őket- de nem ők a kedvenc zenekarom. Olyan energia és lendület van a csapatban amit bárki megirigyelhetne. Van valami különös, bizsergető érzés abban, ha meghallod azokat a dalokat amit tízmilliók ismernek és szeretnek világszerte. Továbbá az sem elhanyagolható tényező, hogy az FNM...
KlasszikuShock: Mötley Crüe – Dr. Feelgood (1989)
Soha ne mondd azt, hogy SOHA! Nyugodtan kijelenthetjük, ez a mondás az élet bármely területére igaz. Nem rendelkezünk jövőbelátási képességekkel (talán jobb is így), ezért nem tudhatjuk milyen lapot oszt le még számunkra a sors. Nikki Sixx, Vince Neil, Tommy Lee és Mick Mars azonban január 28-án, egy nagyszabású Los Angeles-i sajtókonferencián hivatalosan is bejelentette majdani visszavonulását és grandiózus búcsúturnéját az amerikai rocktörténelem egyik legsikeresebb zenekarának, a Mötley Crüe-nek. A...
Thulcandra – Ascension Lost (2015)
Amennyiben az Obscura, s azon belül, Steffen Kummerer neve számodra is egyet jelent a minőséggel, akkor hadd ajánljam figyelmedbe a Thulcandra nemrégiben megjelent harmadik nagylemezét. Mivel a "teuton Schuldiner" anyazenekarának régóta várt nagylemeze még egy kicsit odébb van, be kell érnünk a 2003-ban alapított Thulcandra legújabb dobásával. Csüggedni nem kell, mert a szélsőséges zenék idei szériájának minőségét az Ascension Lost sem csorbítja. A The First Rebellion-nal induló album gyönyörű harmóniái...
Inquisition – Bloodshed Across the Empyrean Altar Beyond the...
Mivel már a KlasszikuShock rovatban volt lehetőségem egy kicsit boncolgatni az Inquisition korai éveit, nem fárasztanám a kedves olvasót semmiféle történelemórával. A rajongók és a műfaj nagy szerencséjére, maga a zenekar sem az öncélú múltidézésre kívánja építeni a jövőjét, hanem kis lépésekben fejlődnek és szilárd alapokat fektetnek le minden alkalommal, amikor új kiadvánnyal örvendeztetnek meg minket. Három év telt el a nagy underground sikert arató Obscure Verses for the Multiverse óta,...
KlasszikuShock: Judas Priest – Painkiller (1990)
Heavy Metal. Számunkra oly szép zenei irányzat. De mikor, és miként alakult ez ki? Egyáltalán melyik a rocktörténelem legelső heavy metal nagylemeze. Erről érveket és ellenérveket felsorakoztatva órákig el tudnánk vitázni. Véleményem szerint a sokak által csak „pengés” lemeznek hívott British Steel volt az a korong, amely a ’80-as évek heavy metal hangzását alapjaiban meghatározta. A Judas Priest 1980. április 14-én jelentette meg ezt a lemezt, engem nagyjából akkor...
Helloween – Live In The U.K. (1989)
Ha lenne a metal zenének múzeuma, akkor a kiállított hírességek között mindenképpen ott szerepelne az a német együttes, mely a fémipari német nemzeti bajnokság első osztályában talán a leghíresebb csapattá vált. A 80-as évek közepén Németországban thrash vonalon a Kreator/Sodom/Destruction triumvirátus számított etalonnak, míg a dallamosabb speed/heavy (de nevezhetnénk germán metalnak is) körökben az Accept/Running Wild/Helloween tartozott a legjobbak közé. Ez utóbbi egy olyan zenei világot hozott létre, mely...
Steve Whiteman – You’re Welcome (2021)
Hiába, azért ez a COVID-19 is „jó valamire”. A világjárvány okozta karantén idején megszámlálhatatlan remek dal született a négy fal között. Bizony, az alkotó elme nem kér a kényszerpihenőből, addig motoszkál a zeneszerzők fejében, amíg ők kénytelenek hangszert ragadni és elindul a dalszerzői folyamat. Ez történt a legendás glam/sleaze banda, a Kix frontemberével is. A 64 esztendős Steve Whiteman kihasználta, hogy a Kix kénytelen volt törölni a turnéját, így...
Doro – Force Majeure (1989)
A 2000-es évek elejétől gombamód szaporodtak az olyan zenekarok, ahol felbukkantak a szebbik nem jeles képviselői. Ez a gyors folyamat a szakmai kritikusokat arra késztette, hogy a női énekesekkel dolgozó bandákat külön zenei kasztba, úgynevezett female rock/metal-ba sorolják. Pedig nem volt ez mindig így. Emlékszem, hogy a ’80-as évek végén a különböző év végi „Ki volt az év énekesnője” szavazásokon rendesen törni kellett a kobakot, hogy minimum öt csajt...
Lostprophets – The Betrayed
A hard-rock zene az utóbbi évtizedekben hatalmas változásokon ment keresztül. Korszakok jöttek, majd idővel el is tűntek. Ilyenek voltak a glam, a dirty, a sleeze vagy éppenséggel a grunge térhódítása, majd hanyatlása is. Azt gondolom, hogy hagytak maguk után némi űrt ezek a stílusok, de jó hír az, hogy a feltörekvő új zenekarok némelyike, ha modernebb formában is, de jól helyt áll a dallamokkal teletűzdelt rockzenei palettán. AZ EGYIK...
Ørdøg – Tíz fekete dal (2014)
Ha nem cseng ismerősen Vörös András neve, akkor kénytelen leszel autodidakta módon felzárkózni, mert ha most megkísérelném tömören összefoglalni az elmúlt 20 évet, akkor hosszabb lesz a bevezető, mint a lemezkritika. Nem is nagyon akarom az elődzenekar, Superbutt históriáját sem feszegetni, mert ez itt egy új történet, így is tessék közelíteni az Ørdøg első fejezetéhez, ami a Tíz Fekete Dal címet viseli. (Csak nem egy kis tiszteletadás Agatha Christie felé…?) ...


















