Hosszú idő után végre új lemezzel rukkolt elő a Stereomilk. Az ‘Az’ címet viselő korong számomra üdítő színfoltot jelent a hazai pop-rock és alternatív zenei piacon. A lemez viszonylag kevés idő alatt elkészült (a 2010-es foci VB alatt álltak neki a fiúk, és 2011 május 9-ére készültek el vele), ennek ellenére minden egyes dalon érezni lehet, hogy rengeteg időt és energiát szántak rá. A lemezen érezhetően jelen van az az elegancia, ami mindig is jellemezte a zenekart. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a korongot, aki már kezd beleunni a fémforgácsok csikorgásába.
Nézzük is végig a lemezt, dalról – dalra.
Első a ‘Légypapír’. Lemezelőzetesként már sok hallgató szívébe/fülébe belopta magát. Rockdal, de bennem erőteljes britpop benyomást kelt. Kiemelném ebben a darabban a második refrén cserélgetésének remek megoldását.
Második dal a ‘Megfelelő ember’. A dal előnyére válik a többsávos ének, az ide-oda váltakozó hangulat. Összességében ez egy hömpölygős-lazulós tétel.
Harmadik dalként az ‘Ugyanaz (jár a fejemben)’ következik, ami egy erősen pozitív hangulatú nóta arról, hogy két embernek azonos rugóra jár az agya. Nagyon tetszetős az ugyanez és az ugyanaz szavak cserélgetése a refrénben.
Negyedikként a ‘Képzelheted’ járul hozzá az album fényének emeléséhez. Erről a darabról egy mondatban csak annyit tudok írni, hogy feszültségteljes. Kiürül, megtelik, kiürül, megtelik, és ezt az érzést erősíti bennem a torzított basszus folyamatos “bugyborékolása” is.
A ‘Képzelheted’ feszültségét tökéletesen levezeti a következő dal, ‘Az ugrás’. A legpozitívabb ebben a tételben a szürreális szövegvilága. Hogyan is tudnánk megoldani a Földkorong pereméről a technikailag összetett ugrást a semmibe?
Ötödikként a ‘Belgrád’ hallható, amiben kellemes meglepetésként Farkas Csabi, a basszusgitáros énekel. Kicsit kilóg ugyan a lemezről, de éppen ezzel lesz teljes az ‘Az’. Talán ez a dal idézi legjobban a korai Stereomilk stílusjegyeit.
Hatodiknak a ‘Korlátok’ robban az ember arcába, a ‘Belgrád’ melankolikussága után. A legmegnyerőbb ebben a dalban, hogy tele van képekkel, és talán még a második refrén alatt hallható kürtök is kiemelik a középszerűségből.
Hetedikként a ‘Soha ne engedd el!’ szerepel. Ez is tökéletes váltás, jól levezeti a ‘Korlátok’ energikusságát, bár elsőre kicsit megrémültem a végén hallható fejhangú huhogástól, de az összképbe beleillik.
Utolsó előtti darabként a ‘Zöldhullám’ kellemes meglepetésként ért. Egy igen erős, erőteljes tétel így a vége felé, főleg a basszus kellemes dorombolása miatt.
Zárásként a ‘Narkósok’ hangzik fel, ami az album legviccesebb darabja. Szintén a basszusgitáros Farkas Csabi énekel. Tökéletes zárása az albumnak.
Összességében a dalok jól sikerültek, ténylegesen érződik benne a törődés, az odafigyelés, és a szakértelem. Egyetlen negatív dolgot tudok csak említeni a koronggal kapcsolatban, nagy album létére kissé minimalistára, röpke 38 percesre sikeredett.
A lemez megvásárolható Budapesten a Wave lemezboltban, illetve a Művész Moziban, 800 Ft-os darabáron.
Értékelés: 10/9
