Koncertbeszámolók

Elérkeztünk az idei Fezen utolsó napjához. A fellépők névsorát fürkészve én ezt tartottam a leggyengébb felhozatalnak. A Magna Cum Laude és a Quimby sosem tartozott kedvenc, de még csak a „meghallgatom néhányszor” zenekaraim közé, ugyanez vonatkozott a skót kamu-rum piálós skót Alestorm legénységére is. A P.Mobilért sem rajongok, szerencsére ők le is mondták a bulit, így a haverok között ment a találgatás, hogy a szervezők vajon hogyan/kivel oldják meg...

2009. szeptember 26., szombat. Csörög a telefonom, és feltesznek egy kérdést: - Kell-e két darab tiszteletjegy a ma esti Karthago koncertre? - Természetesen igen - feleltem én. Nem sokkal később újra csörgött a telefon, és korrigálnak: Öt tiszteletjegyet tudunk adni, ha van, akinek elpasszold... Kettőt tehát félretettem magamnak, majd megeresztettem egy telefont a Rocközön stúdiója felé, miszerint az első három betelefonáló nyerhet...

Mi a közös Skóciában, Ausztráliában, Németországban és Kanadában? Biztos van rengeteg minden, de jelen esetben az, hogy szeptember 27-én, szombaton mind a négy nemzet tiszteletét tette a Barba Negra klubban, ahol egy-egy zenekaruk ontotta magából a jó kedvet, no meg a metálzenét. Ausztráliából a Troldhaugen nyitotta az estét, majd képzeletben repültünk egyet a juharlevél alá, és jött a Crimson Shadows, irány Stuttgart, Németország, ahol a 25 éves Brainstorm az...

Lassan, de biztosan megérkeztem a debreceni Új Vígadóba. Végigköszöntem az ismerősök között, azután a színpad felé vettem az irányt. 7:50-kor a balmazújvárosi Death Warrant kezdett. A közönség a színpad elé gyülekezett és várta, hogy belekezdjenek a legelső számba. Széjjelnézve a helyiségben, kb. 60-70 fő lehetett. A zenekar saját számai között olyan együttesektől voltak feldolgozások, mint a Death, Six Feet Under és Exodus. Az első sort főleg balmazújvárosi emberek alkották, nagy ordítások és...

Gyermekkori álmom várt valóra, mikor tavasszal kiderült, hogy a Sziget-fesztivál egyik fő fellépője az idén negyven éves Judas Priest lesz. Ez az egy zenekar maradt, akit még mindenképpen meg kellett néznem ahhoz, hogy azt mondhassam, most már mindenkit láttam, akit lehetett, és akik igazán fontosak számomra, már nyugodtan meghalhatok. Egyetlen egy dolog adott okot az aggodalomra, mégpedig, hogy a Sziget nem arról híres, hogy 70-80 percnél több játékidőt...

Majd egy éve láttam utoljára a színpadon játszani a Subscribe zenekart, ezért számomra nagy várakozás előzte meg a budapesti lemezbemutató koncertet. A terembe belépve először azzal szembesültem, hogy (valószínűleg az új lemez miatt is) kicsit átalakult a Subscribe közönsége. A korábban 90%-ban gimnazistákból álló közönség mára felnőtt és örömmel láttam, hogy nem feledték el „fiatalságuk” egyik kedvencét. Sőt, megkockáztatom, hogy a hallgatóság igényei együtt fejlődött a zenekarral. Nem...

Idei negyedik Demonlord koncertemre jobban vártam, mintha Hetfieldék ismét ellátogattok volna hozzánk, (bár tavaly Ők is megvoltak kétszer) mégis nagyon féltem ettől a bulitól. Lehet egy zenekar számára rosszabb időpontot találni egy városszéli koncertre, mint amikor Budapest legkedveltebb szabadtéri szórakozóhelye sok év működés után a záró buliját tartja? Talán egy Tankcsapda koncert 800-ért, ugyanebben az időpontban. Nos, a kettőt vonjuk össze, vigyük el a koncertünket a főváros egykor...

Épp egy jó Phil Collins dal szól a rádióban, én meg ülök a billentyűzet előtt és próbálom valahogy szavakba önteni a Rockmaraton 5. napján történt eseményeket. Lássuk! Eme forró nyári szerdán egy „road movie”-ba illő autós utazás során értünk le az acél városába (hova máshova?), hogy megérezhessük a színtiszta metált. Gyorsan kipattantunk a kocsiból és indultunk is a 12 napos rock orgiák birodalmába felmérni a terepet. Igazából nem sok minden változott...

Amikor tavasz környékén kiderült, hogy idén ősszel, sok-sok év után újra hazánkba látogat az Annihilator, bevallom, kiugrottam a bőrömből. Nem csak azért, mert nem voltak itt ezer éve, hanem azért is, mert a thrash műfaj egyik legalulértékeltebb, ugyanakkor legjobb zenekarát láthatom élőben. Persze ez szubjektív, de később visszatérek arra, miért is írom, hogy az egyik legjobb. Annak külön örültem, hogy az A38 ad otthont a rendezvénynek, ami...

Épp egy éve, hogy a Hellish Rock Tour part 2-val a Helloween és a Gamma Ray együtt látogatott hazánkba, és hát akkor sajnos a szürke, beindulni nemigen akaró buli után jópáran már temetni készültek Kai Hansent, akitől gyakorlatilag a Helloweenben kitaposott germán speed-power ered. ÁM! A mágus úgy döntött, hogy ez még nem lehet a vége, és Empire of the Undead lemezük megjelenéséhez egy turnét is igazítottak, mellékszerepben egy...