2007. óta nem játszottatok Magyarországon. Hogy érzed magad újra nálunk?
Jó újra itt lenni, mi mást is mondhatnék. Legutóbb tényleg három éve jártunk itt, ami még a Tinnitus Sanctus megjelenése előtt volt, és ez lesz az első alkalom, hogy játszunk róla nektek, így tényleg nagyon örülök neki.
Ezzel most le is lőtted az egyik kérdésemet, mert azt akartam megtudni, hogy a ma esti buli a Tinnitus Sanctus turné része, vagy sokkal inkább egy best of setlisttel készültetek?
Kicsit mindkettő. Az igaz, hogy nem fogunk annyi dalt játszani az új albumról, mint a bemutató turnén, de nem is hanyagoljuk őket. Ellenben az is igaz, hogy minden buli a Tinnitus Sanctus turné részének tekinthető, egészen addig, amíg meg nem jelenik egy új lemez.
Mi a véleményed a magyar rajongókról?
Mindig udvarias, barátságos, de kellőképp hangos közönség vár itt minket, és ez valószínűleg ma este is így lesz.
Mint említetted, ez az első alkalom, hogy a Tinnitus Sanctus dalait élőben hallhatjuk Tőletek. Milyen fogadtatásra számítasz, hiszen a dalok egészen más stílusuak, mint a korábban megszokottak?
Szerintem az egész rock and roll, szóval annyira nem is különbözhetnek egymástól. De őszintén szólva nem tudom. Még a nagy turné indulása előtt is megkaptuk ezt a kérdést és azt tapasztaltuk, hogy élőben is ütnek a dalok, és végülis mindenhol remek fogadtatásban részesültek, szerintem ma sem lesz különbség a régi és az új dalok között.
Honnan merítetek ötletet?
Mindeből, amit látsz, tapasztalsz. Elég nehéz valamire rámutatni, hogy igen, engem konkrétan ez inspirált. Akár az utcán megyek és látok valami furcsát, vagy csak ülök otthon és gitározgatok, mindig eszembe juthat valami ötlet. Így azt mondanám, hogy a mindennapokból lehet ötleteket meríteni.
Mit gondolsz arról, hogy sokak szerint a Mandrake album óta már nem ugyanaz az Edguy vagytok?
Egyrészt ugyanaz az Edguy vagyunk, akik akkoriban, hiszen a tagok nem változtak. Másrészt nem lennék boldog, ha újra és újra ugyanazt az albumot kéne eljátszanunk, fölvennünk. Az a banda vagyunk, akik mindig azt csinálják, amit szeretnek, és nem arra figyelünk, hogy most ki mit fog gondolni rólunk. Ha így lenne, rosszul éreznénk magunkat. Most ugyanolyan jól vagyunk, mint a Mandrake felvételekor. Nem a zenekar változott, hanem a rajongók ragaszkodnak ugyanazokhoz az elvárásokhoz, mint korábban.
Mi a legkellemesebb emléked a koncertjeitekről?
Általában kérdezed vagy egy konkrét élményre gondolsz?
Olyan dologra, ami számodra különleges volt.
Nekem mindig a legkülönlegesebbek az első alkalomak. Amikor először játszol Amerikában, vagy a Wacken fesztivál headlinereként, vagy akármelyik országban először lépsz föl. Ilyenkor mindig nagyon izgatott vagyok. De ez egyébként minden koncertünkre igaz. Amíg izgulok egy buli előtt és arra várok, hogy mikor léphetek már végre színpadra, addig az rossz nem lehet!
Rengeteg nagy névvel turnéztatok már, például nem is olyan rég az Iron Maidennel. Melyik volt számodra a legnagyobb élmény?
A Scorpionst mondanám. Ők hívtak meg minket, hogy Németországban a búcsúturnéjukon játsszunk velünk. Ez számomra hatalmas megtiszteltetés volt, mert a World Wide Live-on nőttem föl, ez volt az első igazi lemezem amit megvettem, és ez indított el ebbe a zenei irányba és ösztönzött, hogy zenéljek. Tényleg nagyon kedvesek voltak velünk és hihetetlen, hogy minket kértek fel, hogy az utolsó koncertsorozatukra kísérjük el őket.
A legtöbb koncerteteken valami őrült meglepetéssel örvendeztetitek meg a rajongóitokat, mint például a múltkor Hollywoodban egy Bon Jovi feldolgozással. Készültök ma este is valami hasonlóval?
Az ilyesmi nálunk mindig spontán jön. Azt a dalt tényleg nem is gyakoroltuk előtte, csak mindannyian ismertük és szó sem volt arról a buli előtt, hogy eljátsszuk. Egyszerűen csak egy hirtelen ötlet volt, ami jól sikerült.
Hogyan készülsz föl egy bulira?
Iszom valamit, bemelegítek, átnézem a setlistet. Annyira nagyon nem kell gyakorolni, hiszen több százszor eljátszottuk már ezeket a dalokat, ennyi után azért illik tudnunk eljátszani.
Még egy utolsó kérdés: Mit üzensz a magyar rajongóknak?
Azoknak, akik láttak már minket élőben, azt, hogy remélem, élvezték, és örülök, hogy újra itt vannak; akiknek pedig ez lesz az első alkalom, azt, hogy érezzék nagyon jól magukat és jöjjenek legközelebb is! Köszönöm szépen!
