Mielőtt rátérnék a Pearl Jam zseniális debütáló lemezére, muszáj egy kis „helyreigazítással” kezdenem. Rengetegen úgy gondolják, hogy az 1991-ben kirobbant grunge hullám úttörői olyan bandák voltak, mint a Nirvana, az Alice In Chains, a Soundgarden na és persze a Pearl Jam. Az tény, hogy ebben a zenei műfajban talán ez a négyes érte el a legnagyobb sikereket (picit lemaradva tőlük, de mindenképp említést érdemlően a Stone Temle Pilots), de az egész 1988-ban egy bizonyos Mother Love Bone nevű zenekar megszületésével kezdődött. Miként kapcsolódik ehhez a Pearl Jam? Nagyon is szorosan.
A Pearl Jam két alapítótagja, Jeff Ament basszusgitáros és Stone Gossard gitáros ugyanis már együtt játszott a Mother Love Bone nevű bandában (sőt, előtte már a seattle-i ősbandában, a Green Riverben is együtt tolták). Alig jelent meg a Mother Love Bone első nagylemeze, az énekes Andy Wood-ot egy heroinos injekcióval a karjaiban találták meg holtan. A tragikus körülmények között elhunyt 24 éves énekes halála mélyen megrázta a zenészeket. Ebből kiindulva Jeff és Stone kiegészülve a Soundgardenből ismert Chris Cornell énekessel és Matt Cameron dobossal Temple Of The Dog néven összehoztak egy Andy Wood emlékzenekart. Másik gitárosnak egy régi iskolai barát, Mike McCready érkezett, sőt néhány dalban egy bizonyos Eddie Vedder is hallatta a hangját. Ugye, hogy ismerősen csengnek ezek a nevek? Bizony, a Temple Of The Dog valójában abszolút a Pearl Jam elődjének tekinthető. Innen pedig már egyenes út vezet cikkünk fő lemezéhez, ahhoz amely megváltoztatta a ’90-es évek zenéjét. Megteremtette azt a stílust, amit grungenak neveztek el a zenei kritikusok. Akár hiszitek, akár nem, a Pearl Jam is az alapoknál kezdte. Elsőként készítettek egy instrumentális demót, amely eljutott az ex-Red Hot Chili Peppers dobos Jack Ironshoz, aki a meghallgatás után átpasszolta Eddie Vedder haverjának. Eddie akkoriban szállt ki a Bad Radio névre hallgató bandájából és idejét javarészt kedvenc hobbijával, a szörfözéssel múlatta. Az énekes kijött a vízből és még nedves, homokos lábbal nekiült szövegeket írni. Így született az Alive, és a Once szövege is. Két héttel később San Diego-ból Seattle-be utazott és elkezdett próbálni a Pearl Jam. A dolog érdekessége, hogy ugyanabban a helységben próbáltak, mint a Temple Of The Dog. A próbák után bevonultak a London Bridge stúdióba (a félreértések elkerülése végett ez is Seattle-ben található) és Rick Parashar producer segítségével egy hónap alatt elkészítették a Ten című nagylemezt. A 11 dalt tartalmazó korong 1991. augusztus 27-én jelent meg, címét pedig a profi kosaras, Mookie Blaylock mezének száma inspirálta. Érdekes, hogy a négy kislemeznóta ellenére a közönség csak lassan harapott rá a lemezre. Igazából egy évre a megjelenés után ütött be igazán mindenkinél a korong, de akkor nagyon. Második lett a Billboard listáján. A bemutatkozó lemez szédítő gyorsasággal tette világsztárrá a Seattle-beli ötöst, majd lett a grunge műfaj egyik alaplemeze.
Sajnos a siker azonban másfelé repítette a zenekart. A tagok nem tudták kezelni a hírtelen nyakukba szakadt hírnevet. Hiába jelentették meg sorban a lemezeiket, többek közt a rossz menedzselésnek köszönhetően (nem készítettek klipeket, nem interjúztak, a koncerteket is hanyagolták) nem tudták megismételni a Ten sikerét. Ezért is került be ez az album a szerdán 17 órakor kezdődő KlasszikuShock műsorába!
