Képsorok rovatunkban már írtam az Élőhalottak éjszakája című filmről, amellyel még 1968.ban George A. Romero rendező a filmvászon segítségével ránk szabadította élő halottjait. Már akkor is említettem, hogy nem az volt a filmtörténet első sétáló hullás filmje, de kétségtelen, hogy ennyire véres képsorokat (még úgy is, hogy maga a film direkt fekete-fehér volt) előtte nem láthattunk filmekben. Míg az afrikai mondakörből kölcsönvett “klasszikus” élőhalott voltaképp egy lelketlen rabszolga volt, amely mestere minden parancsát követte, addig az amerikai filmes zombijai kontrollálhatatlan ösztönlények formájában születtek újjá, melyeknek egyetlen mozgatórugója az éhség volt, s természetesen éltek-haltak a friss emberi húsért. A rendező nem véletlenül vívta ki a “Godfather of the Dead” titulust. Három filmet szánt a rothadó antihősöknek, ezek sorban: Az élőholtak éjszakája (Night of the Living Dead, 1968), Holtak hajnala (Dawn of the Dead, 1978) és a Holtak napja (Day of the Dead, 1985). Mindhárom film kiemelkedő alkotás. Romero zombitrilógiája ugyanis nem elégszik meg a puszta sokkhatás gerjesztésével, határozottan átlép a zsáner szabta kereteken, s agyvelővel keretezett görbe tükröt tart nézője elé. Azóta persze a trilógiát kiegészítette a Holtak földje (Land of the Dead, 2005) és a Holtak naplója (Diary of the Dead, 2007) részekkel, de mi haladjunk szépen sorba, az éjszaka után jöjjön a hajnal, egészen pontosan a Holtak hajnala.
Korántsem mondhatjuk, hogy Romero elsiette volna a folytatást, hiszen kereken tíz év telt el az első két rész között. Gyorsan leszögezem, hogy az élőhalottak trilógia egyik epizódja sem kapcsolódik szervesen egymáshoz. Egyedüli azonosságként a zombik megjelenése, egyeduralma hozható fel. Egyébként a második rész elejét felfoghatjuk úgy is, hogy ott folytatódik, ahol az első abbamaradt. Akkori főszereplőnket, Bent miután zombinak nézik, lelövik a hajtóvadászat emberei. Szerencsétlen várta, hogy megvirradjon, jöjjön a felmentő sereg, erre bumm. Igazából hiába jött el a hajnal, tudatosodik bennünk, hogy bizony kevés esélyünk van az élőhalott hordával szemben. Véglegesen elárasztják v árosainkat, szinte az 

ARVE Error: Invalid URL https://www.youtube.com/watch?v= j3CF6r2V3Zg in url
George A.Romero filmje nemcsak egy vérrel átitatott horrormozi,a hús bekebelezése és a csontokat szopogató élőhalottak látványán túl fel kell benne fedezni a társadalmi szokások iránti kérdéseket,az akkori USA-beli állapotokat,nevezetesen Vietnamot,és a civilizáció felbomlásának képét,mely a rendező minden munkájában benne van,és tulajdonképp ha végiggondoljátok filmjeit,az emberek veszélyesebbek minden művében a főhősökre, mint a holtak. Látjuk botladozó, önmagáról mit sem tudó fogyasztói társadalmunkat, amint öntudatlanul kóválygunk a plázákban. Az első film a nők szerepe és a rasszizmus témával foglalkozott, valamint pedig alapvetően az emberi kicsinyesség vezetetett a szereplők pusztulásához. Itt a szupermarket, mint “szentély” szimbólumával a fogyasztói társadalmat próbálta kritizálni Romero. Zombikat látunk lődörögni a boltokban, tudatlanul szórva maguk után a pénzt, ruhákat, kirakati ékszereket. Bambán botlanak bele a szökőkútba, és vidám zenével, csillogó fényekkel könnyen 
Pontszám 7/10
Holtak hajnala (Dawn Of The Dead) /1978/
Bemutató: 1978. szeptember 2. (Olaszországban)
Forgalmazó: United Film Distribution Company
Hazai dvd megjelenés: 2004. december 9. (B-Roll)
Rendező: George A. Romero
Forgatókönyvíró: George A. Romero
Zeneszerző: Goblin/ Dario Argento
Operatőr: Michael Gornick
Vágó: George A. Romero
Szereplők:
David Emge (Stephen)
Ken Foree (Peter)
Scott H. Reiniger (Roger)
Gaylen Ross (Francine)
David Crawford (Dr. Foster)





