Nemrégiben mi is bemutattuk legújabb klipeteket, mely a tavalyi EP-tek címadó dalához készült. Érdekelne majd a videó forgatásával kapcsolatos mindenféle háttérinfó, de először is megkérnétek Titeket, hogy pár mondatban mutassátok be a Sensus zenekart. „Szaknyelven” úgy is fogalmazhatnék, hogy kezdjük egy kis biográfiával!

Deme: A zenekar eddigi élete ilyen téren izgalmasnak mondható, dióhéjban: 2006-ban alakultunk Debrecenben, mára két alapító tag maradt aktív; a kezdetekben hard rock vonalon mozgó – saját és feldolgozásokat játszó – zenekar 2015-ben esett át egy kis fazonírozáson. Innentől vagyunk mi a kézműves rockzenekar és játszunk csak saját dalokat illetve foglalkozunk a zenekarral professzionálisabb szinten. Az újrapozícionálás miatt vehetjük úgy, hogy egy 1,5 éves zenekarról beszélünk, akik szeretnék megvetni lábukat a hazai underground körökben.

A videóról: 2016 januárjában jelent meg “Városzaj” c. 4-dalos EP-nk, (ez ugye az első a kézműves-érából) és a “Keringő (a nulláig és vissza)” ill. az “Ébresztő” c. dalainkhoz klipek is készültek. Évvégén úgy döntöttünk, hogy mivel az új dalok írásával foglalkoztunk minden szabadidőnkben, ezért a csendet szeretnénk megtörni a címadó dalhoz készített klippel. Megismerkedtem egy kreatív csapattal, a Suvolvennel, a velük való ötletelés után született meg a klip ötlete illetve velük is forgattunk. A fényképezés Málics Gábor, a vágás pedig Muhr Anita munkáját dicséri.

A klip egy bolyongástörténet, a város és az emberek zajától menekülő, de ahhoz mindig visszatérő férfi útját mutatja be. Csak tippelhetünk, hogy álom ez vagy valóság, a szerek segítik vagy gátolják, jól érzi-e magát tulajdonképpen vagy sem. Az arcomon a szenvedés valódi, direkt éhesen és kurva hidegben forgattunk, ez ilyen laikus method acting.

Bárhol találkozom a Sensus névvel, gyakorlatilag mindenhol belefutok ebbe a „kézműves rock” jelzőbe. Mit is takar ez valójában? Hogyan jellemeznétek a dalaitokat?

Deme: Egyfelől ez egy komolyan vett arculatépítési lépés, fel akartuk hívni magunkra a figyelmet és így szeretnénk kifejezni, hogy több zenei világot ötvözünk rock zenével, és ha már nem tudtuk magunkat sehova sem besorolni, akkor legyen saját kategóriánk. Másfelől természetesen ez egy humoros üzenet is: mindenből van már kézműves termék, hát pont egy zenekar, aki eklektikus rockzenét játszik, csak saját dalokat ad elő, szóval pont ők ne lennének kézművesek, akik eredeti ötleteikből, egyedi eljárással készítik termékeiket?

A dalaink tehát eklektikusak, a hallgatóság számára befogadható, sokszor táncolható, de komoly mondanivalóval. Összességében atmoszférát szeretnénk teremteni, olyan produkciót ahol ezekre a zenei értékekre terelődik a figyelem.

Akkor kanyarodjunk is rá a dalaitokra. Meséljetek nekünk milyen körülmények között vettétek fel a tavalyi Városzaj EP-t, illetve osszátok meg velünk a műhelytitkokat is, miként születnek a Sensus-dalok?

Deme: A dalok javarészt úgy születnek, hogy vagy a szintisünk, vagy én megírjuk az alapokat, próbán pedig elengedjük ezeket az ötleteket, hogy mindenki tudjon vele dolgozni, azonosulni. Jammelünk, és kialakul a végleges változat. Szöveget szintén váltva írjuk. Személy szerint szeretek több majdnem kész szöveget elvinni próbára és hagyni, hogy az énekesünk érezzen rá melyik zenére passzolna. Persze van, hogy adva van zene és szöveg kombinációja és nincs sok választása.

A tavalyi kislemezt a debreceni Studio Inside-ban vettük fel, ez egy nagyon profi stúdió, mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Nyáron két dal erejéig vissza is tértünk, az EP 2016 címen elérhető Bandcamp oldalunkon.

Ha már szóba hoztad a Bandcamp-oldalatokat: a Sensus biográfiájában a Városzaj EP-t megelőzően is találtam két kiadványt (Éjszakai bár 2010, Utolér 2012), a Bandcampen a tavalyi EP mellett azonban csak egy Roncsbáros koncertről készült felvételt találtam. Aki esetleg kedved kap a Sensus muzsikájára az a korábbi hanganyagokat is beszerezheti, vagy ezek a felvételek a korai útkeresés miatt már nem publikusak?

Deme: A soundcloud-oldalunkon publikusak voltak sokáig, most már nem, de tőlünk beszerezhetőek ezek a dalok. Ugyanakkor már nem képezik a koncertjeink anyagát 2015 óta. Csak a következő dalokra koncentrálunk.

Akkor kanyarodjunk is rá a koncertekre. Beszélgetésünk során már említettem, hogy a bandcamp-oldalatokon elérhető egy koncertanyag, amit a debreceni Roncsbárban rögzítettetek. Sok zenekar úgy véli, hogy a főváros mellett Debrecen az a város, amely rock/metal téren fellegvárnak számít nálunk. Ti mint debreceniek, hogyan látjátok ezt? Milyenek ott a bulik, illetve mennyire nehéz más helyekre is lekötni a bulikat?

Renátó: Valóban erősnek mondható, de talán ezt az érzetet a nosztalgia mozgatja.

Deme: Igen, sok kezdeményezés van ami színesebbé tette a debreceni palettát, pl. a Nagyerdei Víztorony.

Renátó: A Roncs mellett valóban a Víztorony számít fontosnak most Debrecenben, ide bulit lekötni is nagyon nehéz. Kisebb klubokkal persze más a helyzet, ezek létszáma jelentősen csökkent az elmúlt években. Egy idő után mondjuk egyébként is a koncertek minősége, mintsem a mennyisége kell fontos legyen egy zenekarnak. Meg kell szerezni a rutint de aztán nem kell feltétlen mindent elvállalni.
 
Deme: A két említett és felkapott helyen kívül, számolhatunk még pár undergroundnak tekinthető és a maga módján hangulatos hellyel. Ezen túl, csak a kocsmaromantikával találkozhatsz.

Éves szinten nagyjából mennyi koncertet adtok? Miként tudjátok ezt egybehozni a próbákkal, dalírással? Mert azért nem titok, Ti sem a zenélésből éltek (sajnos).

Renátó: A kezdeti időkben rengeteg koncertet adtunk és vállaltunk, volt hogy egy hétvégén hármat is. Ekkoriban persze elsősorban a színpadi rutin megszerzése meg a bulik voltak fontosak. A 2015-ös fordulópont óta inkább kevesebb de fontosabb koncertekre (pl. Campus fesztivál) ill. a stúdiózásra, új dalok írására koncentrálunk, na meg arra, hogy sikeresen megvessük a lábunkat a többi nagyvárosban, főleg Budapesten.

Deme: Átlagosan kéthetente tudunk találkozni hétvégente, ilyenkor próbálunk amennyit csak tudunk. A logisztika tényleg nehéz, személyes véleményem hogy egyeztetni a ráéréseket és fenntartani a jó baráti és munkaviszonyt egy zenekaron belül nehezebb, mint írni egy szuper dalt.

Beszéltünk már arról miként születnek a Sensus dalok, de az is érdekelne, hogy: léteznek olyan előadók akik zenéjükkel inspirálnak Titeket a dalírásban? Olyan bandák, zenészek, akiket igen nagyra tartotok?

Deme: nem véletlenül vagyunk kézműves rockzenekar, rengeteg stílust hallgatunk, minden tagnak más egy picit az ízlése.

Renátó: igen, aztán ezek nagyja végül inspirál is minket. Van ami erősebben persze.

Deme: részemről az alapiskola az a Radiohead és a Blur, de nagy “magyar alteros” voltam és vagyok. Ha azt nézem, hogy az elmúlt egy évben mik hatottak rám leginkább, akkor: Dope Calypso, Tame Impala és Szabó Benedek.

Renátó: Nekem az utóbbi időpont van egy kiemelt kedvencem, a Vad Fruttik. Az új dobosunkkal közösen szeretjük nagyon a 30y-t is, illetve pörög még nála a Russian Circles, Deftones meg az Esti Kornél is.

Végezetül foglaljátok össze legyetek szívesek, hogy mire számíthatnak még 2017-ben a Sensus rajongók.

Renátó: A napokban stúdióztunk, utómunkák következnek. Szeretnénk ezt a dalt egy klippel kihozni mihamarabb. Ez a dal beharangozója az első nagylemezünknek. Hogy az ottani dalokat egyben vagy részletekben publikáljuk hamarosan eldől, a dalok lényegében készen vannak. További felvételek várhatóak tehát tőlünk illetve szeretnénk az ország minden régiójában koncertezni, nyáron a Campus-fesztiválon mindenképp találkozunk és már az is biztos, hogy május 20-án a debreceni Víztoronyban a 30Y vendégei leszünk.