Az Archaic zenekar alakulásához egészen 2004-ig kell visszamenni, bemutatkozó albumuk Time Has Come to Envy the Dead címmel jelent meg 2006-ban. Akkoriban a thrash metal egyáltalán nem számított népszerű műfajnak, ennek ellenére sikerült még nemzetközi szinten is szép eredményeket elérni a lemezzel.

A folytatásra egészen mostanáig várni kellett, a kezdeti lendület számos tagcsere miatt megtört, a nemrég How Much Blood Would You Shed To Stay Alive? címmel kiadott második albumot már egy komolyan átalakult felállás készítette (Püski László – gitár, Szabó Csaba Zoltán – dob, Jósa Tamás – ének, Illisz Ákos – basszusgitár). Amennyiben a zenekar stílusához támpontra lenne szükség, Slayer, Testament és Lamb Of God anyagokat tudnék felsorolni. Ha valakinek egy lemez alapján kellene ajánlanom a How Much… anyagát, akkor az a Seasons in the Abyss lenne. Mégis azt tartanám szerencsésebbnek, ha ebbe az anyagban „véletlenül” botlanának bele a műfaj kedvelői. Lehet, hogy nekem kellene már végre megszabadulnom attól a gyermekkori beidegződéstől, hogy egy magyar thrash metal lemez eleve nehezen szólhat olyan jól, mint egy angolszász környezetben felvett / kiadott anyag. Talán éppen ezért ért nagyon pozitív meglepetésként az a hangulat, amit a Setting The Example bevezetőjével teremt az Archaic, és ezért ütött olyan nagyot a már YouTube-ról is elérhető Hidden Desire. A hangzás vastag, a gitár harap, Jósa Tamás teljesítménye pedig hatalmas. Talán pont az ének az, ami egyből kimagaslik az első hallgatás során. Az angol szövegek is a stílus hagyományait követik, nagyrészt társadalomkritikus és elmebeteg témákat boncolgatnak. A szövegek tartalma és angolsága is teljesen rendben van, érdemes őket átolvasni.

Az anyag hossza ötven perc környékén áll meg, a bevezetőt leszámítva folyamatos a zúzás. Mivel a dalok mindegyike a 80-as évek thrash metal világát idézi meg, a lemez akár kimondottan hosszúnak is nevezhető. A több éves kihagyás miatt gondolom volt idő rákészülni a lemezre, ezért a szűk old-school thrash kereteken belül sikerült egy tempóját tekintve változatos anyagot készíteni. Nagyon kíváncsi vagyok, mennyire mozdul majd el a zenekar a következő lemezen a nyitottabb megoldások felé, érzésem és ízlésem szerint pár zeneileg dallamosabb téma segítene könnyebben megjegyezhetővé tenni a különböző szerzeményeket. Az erővel, lendülettel és brutalitással semmiféle probléma nincsen, aki egy komolyabb kardiós testmozgásra vágyik, a How Much… anyagára szétugrálhatja / üvöltheti magát egy Archaic koncerten!