Koncertbeszámolók

Majdnem tökéletes koncertet adott vasárnap este, Kolozsváron az Iron Maiden. A brit heavy metal új hullámának legjelentősebb képviselőinek fellépését több mint 20 ezren nézték végig a Polus Center parkolójában felállított színpadon. Bár a hangosítás minősége lehetett volna jobb is, a hat zenész mindent megtett, hogy magas színvonalú műsort nyújtson az ország minden részéből és külföldről is összesereglett rajongóknak, akiknek soraiban egymás mellett énekelt a tizenéves suhanc és a hatvan...

Bio CD, avagy támasszuk fel a halottakat? A Pecsa Cafféban jártam, ahol a KisCipő zenekar játszott. Előzőleg Fuckezű barátomtól, az este szintén fellépő Semmi Pán(i)k együttes gitárosától megtudtam, hogy a KisCipő elnevezés Bódi Lacira (Cipő) utal, és a banda Republic számokat játszik. Utólag olvastam, hogy Gizi néni, Cipő anyukája odavan a kis Cipőért, úgy gondolja ő, Kiszel Dávid a fia másolata. Végighallgattam a bulit. Az első véleményem: bájos tinizenekar....

Pénteken, aki ellátogatott a Dürer kertbe, egy igazi időutazáson vehetett részt. Három zenekar repítette vissza a kockásinges publikumot a '90-es évek Seattle-jébe - a Superunknowns (Soundgarden Tribute Band), a Foo Lighters (Foo Fighters Tribute Band) és a Men In The Box (Alice In Chains Tribute Band). Ha azt mondom, hogy egy csoda volt az este, akkor sem fejezi ki elég képletesen, amit éreztem, éreztünk. A Superunknowns kezdett, én most...

Nyilván nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a hétköznapra eső rendezvényekkel mi az egyetlen problémám: ember (lánya) legyen a talpán, aki egy-egy késő éjszakába nyúló tisztességes „metálkodás” után másnap a munkahelyén a beszív-kifúj-bólogat funkciónál többet tud produkálni. Korábban persze nem volt ennyire vészes a helyzet, a mókát követő napon csillogó szemmel, enyhén „horvátcsárlis” hanggal és a frissen beszerzett, vadiúj zenekaros pólómban róttam a folyosókat és meséltem fűnek-fának –...

Heringparti, retró hangulat és egy professzionálisan előadott zenei szemfényvesztés. Címszavakban a tegnap esti The Sisters Of Mercy koncert. Andrew Eldritch kvázi egyszemélyes popkultusza negyven éve kikerülhetetlen a gót szubkultúrában, de nincs olyan „átlag” rockzenét szerető ember aki ne ismerné a TSOM nagy slágereit. Sőt mivel a Sláger Rádió és hasonszőrű tematikájú társai is orrvérzésig nyomták a Temple of Love-ot és a More-t, nem meglepő, hogy a tegnapi Dürer Kertes...

A karácsonyi kalóriakúra után elég nehéz felkelni a fotelből, és visszazökkenni a bejgli, rántott hús, és tv nélküli mindennapokba. Nekem sem volt könnyű feladat, de végül megráztam magam, és leugrottam a Wigwamba, hogy némi rock dózissal segítsem át magam a kényes időszakon. Erre a célra a budapesti Pandora's Box és a Crossholder koncertjét szemeltem ki. Annak ellenére, hogy igyekeztem, kivételesen nem kritikus szemmel nézni a koncertet, és nem...

Múlt hét pénteken (09.01.16) a Rocktogon szórakozóhelyen három együttes adott koncertet. Mikor odaértem nyolc óra után nemsokkal, már az első banda zenélt. Sajnos részemről nem sokat hallgattam őket, mert sok mindenkit kellett üdvözölni és azzal ment el az időm. De hát az előzenekarok sorsa ez szokott lenni. Utánuk következett az Angelz, akik színvonalas produkcióval léptek a színpadra. Igaz én a keményebb hangvételű zenét kedvelem, de felettébb tetszett amit láttam. Kellemes...

Alice In Chains. A nagy négyesből az egyik! Mert azzal gondolom senki sem vitázik, hogy a grunge etalonjának a Pearl Jam, Soundgarden, Nirvana és az említett Alice In Chains számít. Az olyan – egyébként koránt sem rossz – bandák, mint a Candlebox, a Screaming Trees a nyomukban sem érhetett, de még a The Smashing Pumpkins és a Stone Temple Pilots sem tudta azokat a lemezeladásokat produkálni, mint a négy...

Előre leszögezem, hogy eme írás nem koncertbeszámolóként, hanem inkább élménybeszámolóként fog hatni, ugyanis egy ilyen frenetikus eseményt nem vagyok képes egyéb módon szavakba önteni. Michael Angelo Batio (számomra csak Báció) tavaly, a Pecsa Caféban megígérte, hogy eljön idén is. Tartotta szavát és eljött, a közönség (az a maréknyi ember) meg maga alá rottyantott. Pont, ahogy ennek történnie kellett. Sokszor találkozom gitárosokkal, akiknek vagy fogalmuk nincs emberünk...

Szeptember 7-én, a délelőtt folyamán még egész szép idő volt. De, ahogy megszokhattuk, ha a Junkies akar a színpadra lépni a Zöld Pardon-ban, szakad az eső, potyog a jég, metsző hideg szél fúj. Akkor sem történt másképpen. Természetesen. Fél 8 magasságában sikerült megérkeznem eme szabadtéri rendezvényre, és leesett állal vettem tudomásul, hogy alig lézeng pár ember a placcon. Elérkezett a várva várt koncert kezdésének az ideje, negyed kilencet ütött...