Készülnek az új Solidity dalok, erről is beszélgetünk kicsit Gazsó Krisztiánnal, a zenekar dobosával és egyben legújabb tagjával.

Tavaly áprilisban csatlakoztál a Solidity legénységéhez. Hogyan jött az ismeretség, a megkeresés? Hogyan kerültél te be a dobok mögé a csapatnál?

A csapat két tagját már korábbról ismertem, Lacit és Pengét. Lacival 2022 januárjában ismertük meg egymást, amikor beszálltam a Pink Dragon zenekarba, ahol szintén Ő a gitáros. Hamar kiderült, hogy jól tudunk együtt dolgozni .

Laci révén ismertem meg Pengét, akivel egy másik projectem a Project : Fated második EP-jén, az Oblivio-n dolgoztunk együtt. Zsoltit pedig egy koncerten ismertem meg, elsőre nagyon jól megértettük egymást, és sokat röhögtünk. Jó ember, és remek basszusgitáros . 

Aztán a többi már csak idő kérdése volt. Már a Solidity első hallgatása után nagyon nagyon tetszett a zene, technikás volt, kemény, és progresszív. Minden olyan elemet tartalmazott, ami egy prog metál dobosnak felkelti az érdeklődését.

Aztán a sors úgy hozta, hogy lehetőségem nyílt csatlakozni a csapathoz, jó érzés volt, hogy mindannyian egyetértettek abban, hogy rám van szükségük.

Milyen gyorsan ment a beilleszkedés? Mennyire hamar találtátok meg a közös hangot a többiekkel?

Jóformán azonnal. Ahogy említettem, a zenekar nagy részével már volt szakmai kapcsolatom előtte, Zsoltival pedig már az első próba alkalmával sikerült összehangolódni. Velem amúgy is könnyű kijönni 😀

Az új lemez már veled a dobok mögött készül jelenleg is. Mennyire veszed ki aktívan a részedet a munkafolyamatokból? Már érkezésed előtt is elkezdődtek a munkálatok és csak becsatlakoztál, vagy ez a lemez már 100%-ban a te ötleteidet és zeneiségedet is tartalmazza majd?

A tőlem telhető legaktívabban, folyamatosan ötletelek, vannak olyan részek, amiket átírok, ahogy erősödik a rutin a dalok eljátszásában, úgy jönnek folyamatosan az új ötletek . Az új lemezből 3 dal már kész, amit nemsokára hallhat a kedves közönség is. Amikor beszálltam a csapatba, 2 dal már megvolt, de dobtéma még nem volt rá írva, így abszolút az én ötleteim és témáim lesznek hallhatók a dobban.

Hogyan működik a dalszerzési folyamatotok? Valakinek van egy ötlete , bedobjátok a közösbe és mindenki hozzáteszi a saját részét?  Vagy valakinek kész terve van a teljes dalra hangszeresen és akkor csak fel kell játszani és finom hangolni?

Háát is-is. Alapvetően Laci a dalszerző, és mindig egy nagyjából 80%-ig kész nótát kapnak a tagok. Van ráírva egy gépdob, amit én csak váznak veszek, és aztán kitalálom rá a saját témáimat, amit alakítgatok, komplex-ebbé teszek, leegyszerűsítek, stb. Nyilván mindenki a saját hangszeres részeiért felel, de a nagy egészbe, közöttük a dobtémákba ugyanúgy beleszólhatnak és bele is szólnak a többiek, ahogy mondjuk én a dalszerkezetbe.

Dalszövegek írásában is részt veszel, vagy azt minden esetben az énekesre hagyjátok?

Penge nagyon király énektémákat ír, de a Laci által hozott szövegeket közösen alakítgatjuk. Vannak olyan próbáink, amikor nem is zenélünk, hanem szövegszeánsz van 😀 Az angol részét 3-an rakjuk össze, Penge meg felülbírálja, hogy jó a ritmika, hogy jönnek ki a rímek, és hogy hangzik jól.


Mit lehet már esetleg most tudni az új trekkekről? Szellemiségben követi az eddigi Solidity-s , erősen progresszív vonalat, modern és death metálos elemekkel, esetleg várhatunk valami újat a csapattól?

Egyértelműen a második album vonalát követjük.  Szeretjük ezt a stílust, mind a négyen megszállott prog metál arcok vagyunk, nem akarunk mást csinálni. Inkább azt mondanám, hogy a hangulata más lesz az új lemeznek, és sokkal több lesz a tiszta ének. De prog és a zúzda ezen a lemezen is…hogy is fogalmazzak…teret kap 😀

Mikorra várhatjuk a teljes album megjelenését? Hogy álltok a munkálatokkal?

Jelenleg három dal van kész. A dobok feljátszva, a többi hangszert, éneket szeptember elején vesszük fel. A további nóták is készülnek, a teljes lemez terveink szerint 2025 őszére lesz kész. Akik ezt nem győzik kivárni, azoknak EP megjelenéssel tudunk szolgálni ez év végén.

A teljes lemez terveink szerint 2025 őszére lesz kész. Szépen haladunk, íródnak a nóták.

Tegyük félre kicsit a Solidity-t. Mióta foglalkozol dobolással? Mindig is ez volt a választott hangszered?

Igen, mindig ez volt a hangszerem, bár egy ideje kacérkodok azzal a gondolattal, hogy áttérek a nyenyerére 😀

Na, de viccet félretéve, először 3 éves koromban Apukám beültetett a dobja mögé. Annyira megijedtem tőle, hogy elbőgtem magam 😀 Azután eltelt egy kis idő és 14 évesen jött az első gondolat, hogy én meg szeretnék tanulni dobolni. Azóta is gyűröm a hangszert, de aktívan 2003 óta dobolok, mind gyakorlás, mind pedig zenekari szinten.

Több produkcióban is zenélsz még. Róluk mit kell tudni?

Jelenleg 3 aktív zenekarom van : A Solidity, a Pink Dragon, és az Images From a Memory, ami egy Dream Theater tribute zenekar. Rajtuk kívül ott van még   a Project: Fated, aminek a 3-ik EP-jét írogatjuk. Több megkeresés is jött már egyéb zenekaroktól, ami rendkívül megtisztelő, de több zenekarban nem tudok helytállni, úgy, hogy ne legyen káros hatással egy másik zenekarra.

Említetted a DT tribute zenekart. Mennyire volt része a zenei neveltetésednek, az inspirációidnak  Mike Portnoy-ék munkássága?

Nagyon 😀  A sok egyéb isten dobos és zenekar mellett a Dream Theater csodálatos zenei világa volt az, ami elindított a progresszív metal irányvonalába. A mai napig meghatározó része az életemnek a zenéjük, és nem csak azért mert van egy Dream Theater tribute zenekarom, hanem azért mert 18 éve hallgatom őket, és még most sem tudom megunni.

Ha már Portnoy-nál tartunk. Személy szerint örülsz a visszatérésének? Mit vársz ettől? Hisz mint tudni lehet ősszel új DT album is érkezik. 2009 után az első Portnoy-jal.

Amikor olvastam a posztot, hogy Portnoy visszatér, sikoltozva ugráltam a nappaliban, és kiabáltam a feleségemnek, hogy EZT NEM HISZEM EL, EZT NEM HISZEM EL 😀 Nagyon sokat várok tőle, hiányzott a DT-nek egy „régi friss” vér. Az utóbbi időben kezdett „klisés” lenni a zenéjük, merem ezt állítani úgy is, hogy azért volt egy Distance over time lemez, ami nekem nagyon tetszik, meg volt egy A View from the Top of the World lemez, aminek a kezdő dala nagyon kemény.

Mangini? Mindig nagy kérdés a DT fanatikusok között a két Mike összehasonlítása. Elsősorban az érdekelne, hogy Te mint dobos szakmailag hogy értékeled őt? Mik a pro-k és a kontrák  MG és MP között?

Volt szerencsém látni Mangini-t háromszor is már, és hát sok mindent el lehet mondani róla, de azt nem, hogy nem tud dobolni. Rendkívűl technikás, precíz, és rohadt pontos, nem csak a lexikális, hanem a gyakorlati tudása is hatalmas. Mondom ezt úgy, hogy számomra is Portnoy a favorit. A dobolásán viszont nagyon érződik/hallatszódik a zeneiskola, és hogy nemsok mindent játszik érzésből, hanem abból építkezik, amit tanult, mindent lebont kéz és lábrendekre, és ritmusképletekre. Portnoy is tanult zeneiskolában, de az ő dobolása ízes, virtuóz, technikás és ahogy én hívom csibész, és rendkívül kreatív. Lehet, hogy nem milliszekundumra pontos, lehet, hogy élőben nem mindig jönnek ki a dolgok, de vele ÉL A ZENE, és szerintem ez a legfontosabb.

Kik azok a dobosok akikre felnézel, akiknek a játéka téged is inspirál? Mind a nemzetközi világban, mind a hazaiban.

Kezdeném először szép kis hazánk szülöttjeivel:

Szerintem nem meglepő, hogyha Borlai Gergőt hozom fel elsőnek, aki képben van a dobosok világával, szerintem nem kell megmagyaráznom, hogy miért, aki pedig nincs, az keressen rá. 

Markó Ádám nálam a második, a srác egy zseni. A Kaltenecker Zsolttal való cooperációja ugyanúgy páratlan, mint a Special Providence.

Aztán végül, de nem utolsó sorban Gerendás Dani, aki egy zenei polihisztor, a groove-jai hihetetlen jók, és páratlan módon kezeli a hangszert.

Külföldi dobosok közül számtalan van, de a legfőbbek(nem sorrendben) : Paul Bostaph, Richard Christy, Gene Hoglan, Vinnie Paul, Mike Portnoy, Dave Weckl, Simon Phillips, Danny Carey

 

A DT mellett melyek azok a zenekarok amik hatással voltak a zenei ízlésedre és rád?

Kamaszkorom óta, és még most is a prog mellett rengeteg death metal-t hallgatok, illetve bennem a metalcore, és nu metal műfaj is nagyon megragadt, az az időszak rengeteg kiváló zenekart termelt ki magából, akiket még most is előszeretettel hallgatok. A legmeghatározóbbak a Death, a Suffocation, a Dew-Scented, az All That Remains, és a Limp Bizkit. Jelenleg azonban megállíthatatlanul a Circus Maximus pörög.

Tudom, nehéz kérdés de mi a TOP-5  album az életedben? Mik azok a lemezek amik mindig elkísérnek téged, és megunhatatlanok?

Ha így kérdezed, hogy TOP, akkor kénytelen vagyok sorrendbe rakni. 

  1. Death – Sound of perseverance
  2. Dream Theater – Train of Thought
  3. All That Remains – Fall of Idelas
  4. Limp Bizkit – Chocolate Starfish and the Hot Dog Flavored Water
  5. Dew Scented – Inwards



Nyilván ha egy zenészt megkérdezünk arról, hogy mik a nagy vágyai karrierjében, akkor jön egy csomó klisé válasz arról, hogy legyen ismert, játszon minden fesztiválon és klubban is. Esetleg szeretne egy világhírű bandába belépni, ilyenek. Neked esetleg van olyan vágyad, ami nem közhelyes, lehet akármennyire egyedi, de tényleg célod, hogy elérd a karriered alatt?

Én mindig csak azt akartam, hogy minél többet tudjak a hangszeremről, és hogy minél jobb dobos legyek. Pontos, technikás, precíz, és zenei, mert hát igazából erről szól az egész. Kiszolgálni a zenét. Nyilván a tudásból sosem elég, és hát itt is igaz az a nagy igazság, hogy „minél többet tudunk, annál többről tudjuk, hogy nem tudjuk”. Mindig van új dolog, amit meg lehet tanulni, mindig van hova fejlődni. Ha a beletett rengeteg munka, alázat, és energia úgy realizálódik, hogy sikerül még elismertebbnek lenni a dobos társadalom által, minél több márkánál endorsernek lenni, annak nagyon örülök, és megtisztelő, de számomra a hangszer iránti alázat, és tudás megszerzése a cél. És hát a szakmai eszmecserék, röhögések, sörözések más dobosokkal, amikor a kölcsönös elismerés ott van a levegőben, az páratlan.


Mik a további terveid a közeljövőre a Solidity album befejezése mellett?

Hát nem fogok unatkozni, az tuti 😀

A Solidity-vel pedig szeretnénk minél több helyen megmutatni a régi dalok mellett a már kész 3 dalt. A Pink Dragon-ban most volt tagcsere, amint kész az új felállás, kezdődik a koncertszervezés.

Az Images From a Memory-nál indul a klubszezon, és új dalokat tanulunk, amiket már szándékozunk játszani az őszi klubszezon alatt.

A Project : Fated harmadik EP-jét pedig még hegesztjük, de haladunk vele.


Hogy látod, egy ilyen zenekar mint a Solidity mennyire állja meg a helyét a mostani zenei igények mellett? Mit mondanál egy avatatlan fülnek, miért hallgasson titeket?

Háááát igen…a progresszív metal mindig rétegzene volt, Magyarországon szerintem ez hatványozottan igaz. Amíg egy DT fél Papp László stadion helyet kap, és jó esetben meg is tölti , addig egy emészthetőbb stílus teljes helyet kap, és teltházzal megy. A Solidity zenei világa nagyon változó, sokan tudnak találni benne olyan riffeket, betéteket, amivel tudnak azonosulni, éppen ezért hiszem azt, hogy megállja a helyét, bár külföldön nagyobb piaca van a progresszív modern metal-nak. Ha ajánlanom kellene, akkor azt mondanám, hogyha valaki szereti a változatos énektémákat, a húzós metal riffeket, a tört ritmusokat, változatos groove-okat, na meg a gitár, és a szinti komplex harmóniáját, az mindenképpen tegyen egy próbát.

Végezetül még egy kérdés. A már eddig megjelent “régi” Solidity dalok közül melyik a kedvenced? Melyiket szereted a legjobban játszani és miért? Ezeket ilyenkor “kottából, ahogy az albumon volt? Vagy saját szájízedre imprózód őket?

Egyértelműen a Perfect Objection című dal az Evolution of Prodigality lemezről.

Nagyon jók a riffek és az énektéma benne, kegyetlen ütemmutatók, nagyon technikás dobolást igényel, tele tizenhatodos lábdobokkal (ezeket amúgy is előszeretettel alkalmazom a Solidity-ben

Ezt a dalt a lemezről tanultam meg. Alapból nagyon jó dobtéma volt alatta, alig változtattam rajta, a végét azért még jobban megtörtem. Remek dal, ajánlom mindenkinek!

 

SOLIDITY ELÉRHETŐSÉGEK:
FACEBOOK
INSTAGRAM
YOUTUBE
SPOTYFY
BANDCAMP
TIKTOK