Tudósítóink Pécsett jártak, ahol egy fergeteges két napos fesztiválon, a Folk & Rollon vehettek részt. A koncerteket aséta téren felállított színpadon nézhették végig a jelenlévők, de ha egy kissé megszomjaztak, vagy éheztek, pár méterrel arrébb már a legfinomabb pálinkákból, villányi borokból avagy frissensültekből válogathattak. A Folk & Roll fesztivál számunkra egy igazi kuriózummá nőtte ki magát, ilyen családias, barátságos rendezvénysorozattal még nemigen találkozhattunk….

 

Rege zenekar

img_4250

A Rege zenekar, mint a kétnapos fesztivál kezdőzenekara, elég nehéz helyzetben volt, de a csapat szerintem meglepően jól vette az akadályt. Stílusukra, mely egészen egyedinek, különlegesnek mondható, gyakorlatilag az európai népzenei ágak minden szegletéből ragadt egy kicsi. Hallhattunk akár  olyan műveket is, melyekben ír dallamokat, spanyol flamencora hasonlító gitártémák öleltek, magyar népdalokkal körítve. A koncert után nem bírtunk magunkkal, elraboltuk a zenekart egy apróbb faggatózásra, ahol meglepő dolgok derültek ki. A  csapat nem egyszerűen friss, hanem ultrafriss, hiszen jelen felállásukban ez volt az első fellépésük, valamint a számaik nagyrésze sem fix, nagyrészük helyszíni improvizációból állt. Ezen mondat ellhangzása után egy mély koppanást lehetett hallani, mikor is tudósítóink álla a betonba csapódott, hiszen a zenekar olyan profi adta elő ezeket a valójában improvizált számokat, mintha évek óta ezt játszanák. Nagyon nagy jövőt jósolok ennek az ethno-folk bandának, reméllem még viszontlátom őket, minnél több fesztiválon.

 

 

Dutar zenekar

img_4271

A Dutar meglepő egy csapat, érdekes színfoltja volt a fesztiválnak. Számaikban felváltva találhatóak meg a népies, már már meditatív jellegű szólamok, és a kissé pattogósabb rigmusok. Tiszta, eredeti népdalokat csakúgy előadott a zenekar, mint átgondolt, átdolgozott darabokat, illetve saját szzerzeményeket. Hogy őszínte legyek, bár saját stílusában mindenképp kiemelkedő egy zenekar, engem mégsem tudott annyira megfogni a zenéjük.

Ezüst-Patak

Nem először láthattuk színpadon ezt a zenekart, de mégis Richiék minden egyes fellépésükkel képesek valami újat mutatni, minden egyes koncertjüket képesek egyedivé tenni valami kis apró trükkel. Az Ezüst-Patak zenekar szépen elkezdte feltöltögetni a nézőtér még üres sorait, oda-odacsábítva még az addig az eseményt csak távolról szemlélő keményebb metálért rajongó fiatalokat is. A zenekar, természetesen a régi klasszikusai, mint a Holdfény, vagy a Változás mellett az új album dalaiból is válogatott az aznapi repertoárjába, hallhattuk például a Naivát, sőt, a koncert végén felcsendült egy igazi pajzán népdal, a Szajha is.

Arkona

img_4285

Az Ezüst-Patak után természetesen következett a péntek esti headliner, az Arkona. Az orosz csapat egy dél-európai/ balkáni turnéját fejezte be éppen, és már robogott is kicsiny hazánkba, hogy csak úgy, mint a májusi Metalfesten, letarolja a hajunkat…hát….sikerült neki. A banda másodpercek alatt csurig töltötte a nézőteret, rövid idő alatt megduplázva a koncertlátogatók amúgy sem csekély létszámát. A rajongók majd két órát tombolhattak végig a kedvenc zenekarukkal, akik elképesztő mennyiségű energiát voltak képesek átadni nekik. Mashat nem láttam egyhelyben állni az egész esemény alatt harminc másodpercnél tovább, ez az orosz szépség végig táncolta és ugrálta az egészet, és mindezt anélkül, hogy a kimerülésen bármily jelét is adta volna. A dalok mind az új, mind a régebbi korongokról érkeztek, felváltva hallhattuk a talpat csiklandozó tánc-, és a líraibb, inkább éneklésre sarkalló dalokat. Összességében nézve az Arkona fergeteges koncertet nyújtott nekünk, lezárva, és megkoronázva a fesztivál első napját.