Aki nem ismerné a svéd Hypocrisy-t, annak egy kis történelem a zenekarról. 1991-ben alapította meg Peter Tägtgren. Eleinte saját maga működtette a zenekart, az első demót teljesen egyedül készítette el, amit még inkább Black Metal-ba lehet besorolni. Később csatlakoztak hozzá zenészek, a további munkásságát így végezte. Végig járták a Black metal-t és Death metal-t, amire végül kialakult az egyedi melodikus Death Metal stílusuk. Számomra nagyon szimpatikus lemezek az Into the Abyss, a Catch-22, The Arrival és a jelenlegi új anyag, az A Taste of Extreme Divinity.

Eddig leginkább a lassabb melodikus Death Metal volt jellemző rájuk, de ez az album kifejezettem pörgősre sikeredett. Semmi intro vagy bevezetés az albumon, azonnal ütős hangzásban kezdődik a Valley Of The Damned c. számmal. Végig nagyon pörgős, időnként Slayer-re emlékeztető témákkal borzolják a hallóidegeket. Egy kicsit lágyabb szólózást is beleépítettek ebbe a számba, utána pedig újra visszatér a zúzda.

A következő dalban (Hang Him High) kímélik a hangzást. Kicsit lassabb tempójú, erősen világvége hatású. Az egyik legjobb dal a korongon.

A személyes kedvencem a harmadik szerzemény, a Solar Empire. Ugyanazt a tempót diktálják, mint az előző számban. Tägtgren tökéletesen keveri a mély hörgést és a károgást ebben a dalban. A végén fellelhető egy kis kórus is, de csak nagyon rövid ideig. Zeneileg teljesen tökéletes.

A Weed Out The Week szintén egy hatalmasra sikerült szám lett. A zenekar nem tököl semmit a kezdésnél, azonnal a belecsap a lecsóba és hangszereket nem kímélve, brutális zúzásba kezdenek. A szöveg kezdetén lassítanak a témákon, de még párszor visszatérnek ugyanarra a kemény zúzásra, amit az elején is hallhatunk. A szólózásban lassítanak a leginkább, amit majdnem a végéig tartanak ki.

Ezek után egy korábbi dalukra hajazó, No Tomorrow veszi kezdetét. Végig lassabb témákat játszanak. Ez a dal is igazi világvége hangulatot idéz, maga a szöveg is igazi halálhívogató.

A Global Domination, igazi társadalomkritika. Röviden arról szól, hogy mennyire elcseszi az ember a világot. Nagyon kellemes riffek elhangzásának lehetünk fültanúi. Hol lágyabb, hol zúzosabb. Igazi régi fajta Hypocrisy dal kerekedett belőle. Koncerteken biztos nagyon sok fejrázást ígér.

Az album címadó dala (Taste The Extreme Divinitiy) talán jó lett volna az kezdő dalának is. Rövid lágy intro után azonnal kőkemény zúzásba csapnak. Többet nem is tudok írni róla, mint, hogy kemény riffek és durva blast-beat jellemzi ezt a számot.

Az Alive-ról a címe alapján azt hihetnénk, hogy talán egy lassú bánatos dal. Lassúnak egyáltalán nem az, igaz a tempója lényegesen lassabb az előzőnél. Sok helyen Hardcore elemekkel tűzdelték meg, néhol még Heavy Metal elemeket is felfedezhetünk a zenében, de a zene gerince továbbra is a melodikus Death Metal.

Eddig tényleg csupa pörgős, zúzós dal szólt az albumon, a kilencedik a The Quest, viszont tényleg egy lassú szám. Fülbemászó dallamok, lassú dob és kicsit visszafogott hörgés. Ebben a dalban a legerősebb hatású a billentyűs játék. A gitárszólóra pedig nincs jobb szó, mint a gyönyörű. Nincs elbonyolítva, és mégis nagyon jó hallgatni.

A következő Tamed (Filled With Fear) már egy középtempós, szintén igazi régi vágású Hypocrisy dal. A témák itt sem túl bonyolultak, kellemes bólogatós szám.

A legvégére a Sky Is Falling Down jutott. Ezzel a dallal lehet azt akarták elérni, hogy tekerjünk vissza az album elejére és hallgassuk meg újra. Nagyon jó kis pörgős nóta. Néhol felfedezhetünk Speed Metal-os vonásokat, de mint minden Hypocrisy számot, ezt is egy sajátos sötét hangulat övez.

Lényegében ez az egyik legjobban sikerült Hypocrisy album. Ötven perc igazi melodikus Death Metal. Kemény témák, nagyszerű szólók, állati dob és billentyűs játék jellemzi az egész lemezt. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a Hypocrisy-t. Aki pedig nem, annak itt az ide, hogy megszeresse. Ez az album tökéletes rá. Igazi ütős anyag.

1. Valley Of The Damned
2. Hang Him High
3. Solar Empire
4. Weed Out The Week
5. No Tomorrow
6. Global Domination
7. Taste The Extreme Divinitiy
8. Alive
9. The Quest
10. Tamed (Filled With Fear)
11. Sky Is Falling Down

Zenészek:
Peter Tägtgren – Vokál, Gitár, Billentyűk (Pain)
Mikael Hedlund – Basszusgitár
Reidar “Horgh” Horghagen – Dobok (Immortal, Pain)